Hogy szerezzem meg a szükséges szakmai tapasztalatot, ha gyakorlat nélkül eleve fel sem vesznek sehova? Ördögi kör, ami nem csak a magyar pályakezdő fiatalok számára ismerős.

Ha nincs gyakorlat, akkor nincs munka, de ha nincs munka, akkor gyakorlat sincs. Ez a tipikus, tyúk vagy a tojás esete, ami azonban egyre komolyabb fejfájást okoz nem csak a pályakezdőknek, de az államoknak is. A fiatalkori munkanélküliség időszakában ugyanis egész generációk veszhetnek el, és kerülhetnek nagyon távol a munkaerőpiactól. A fiatalokat ebben a nehéz gazdasági helyzetben segíteni kell, ennek módját azonban eddig nem igazán találták az érintett államok. Egy érdekes kutatás most használhatónak tűnő megoldási javaslattal áll elő.



Amanda Pallais, a Harvard közgazdásza elvégzett egy kísérletet, melynek keretében az Egyesült Államokban egy online munkaerő közvetítő rendszeren keresztül 1000 álláshelyet hirdetett meg, tapasztalattal nem rendelkezők számára, adatrögzítés munkakörben. Az állásra 3500-an jelentkeztek, akik közül a kutató véletlenszerűen választotta ki a tervezett 1000 főt. A munka elvégzését követően osztályozta a dolgozókat, majd a fiatalok felénél az online rendszeren elérhető adatlaphoz részletes értékelést is fűzött.

Az eredmény biztató: ennek az egy szem, végtelenül egyszerű munkának, valamint a felmutatható tapasztalatnak köszönhetően a soron következő hónapokban a kísérletbe beválasztott 1000 fiatal jóval könnyebben talált munkát, mint a kimaradó 2500 fő, a fizetések pedig ugyancsak látványosan emelkedtek. Azok a dolgozók, akik az 1000 főn belül kaptak részletes értékelést is a professzortól, még könnyebben jutottak munkához, méghozzá egyre jobban fizető munkához. Ebben a csoportban az elérhető fizetések a soron következő két hónapban megháromszorozódtak.

Egyetlen kísérletből, és 1000 főből természetesen világmegváltó következtetéseket nem lehet levonni. Az ugyanakkor világosan látszott, hogy azok a fiatal pályakezdők, akik legalább egy minimális tapasztalatot fel tudtak mutatni, jóval könnyebben találtak munkát, mint a semmilyen szakmai gyakorlattal nem rendelkezők. Az is kiemelhető, hogy a munkáltatók az elérhető információk, és a dolgozók értékelése alapján választottak, és ha megbízhatónak tűnő fiatallal találkoztak, akkor hajlandóan voltak jól fizető állásokat kínálni.

A fiatalkori munkanélküliség problémájára ennek alapján négy megoldási javaslattal áll elő a kutató. Egyrészt érdemes fejleszteni a munkáltatók és munkavállalók közötti információáramlást - ez elsősorban online állásközvetítő rendszereken keresztül lehetséges -, hogy a vállalatok minél több hasznos és megbízható információval rendelkezzenek a jelentkezőkről. Ezen túl érdemes lenne a fiatalok számára egy jóval alacsonyabb minimálbért meghatározni, ebben az életszakaszban ugyanis nem a fizetés, hanem a megszerzett tapasztalat az igazi érték.

Harmadrészt érdemes lenne lehetővé tenni a teljesen ingyenes, adó- és járulékmentes szakmai gyakorlatokat, nem csak a diákoknak, hanem a tapasztalattal nem rendelkező munkavállalóknak is. És végezetül, az államnak minden eszközzel – ugyancsak adó- és járulékmentesség lehet a megoldás – támogatnia kellene a fiatalok munkához jutását, hogy a szükséges tapasztalat minél gyorsabban és legfőképp olcsóbban megszerezhető legyen. 

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Óvakodj a saját lakástól!

Elég volt a nagyvállalatok uralmából!

Adóemelés, megszorítás? - Ezt alaposan benéztük

Nem hinnénk, hogy ezek a világ legdrágább városai

Rábíznánk-e a pénzünket egy polipra?

És még köszönjük is meg a bércsökkentést...