Bankot nem mentettünk, mert nem kellett, de amúgy minden válságkezelő intézkedést bevetettünk - az "unortodoxia" azonban mindig kockázatos. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és kollégája elemez.
Magyarország – a bankmentő akciók kivételével – 2008 és 2011 között lényegében a fiskális politika mindegyik, néha száz százalékos fordulatot jelentő lépésével megpróbálkozott, nagy dózisokban, sokkolóan adagolva a beavatkozást – erre a következtetésre jutott az európai válságkezelés megoldásokat összehasonlító elemzésében Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke és szegedi kollégája, Halmosi Péter (részletes elemzésüket lásd a jobb hasábban).
A szerzők rámutatnak, hogy az Európai Unióban egyetlen olyan tagállam sincs, amely annyi válságkezelő technikával próbálkozott volna, mint a magyar kormány.
Gondot talán csak az jelent, hogy Magyarország már bőven nem ennyire éllovas a válságkezelés tényleges eredményi területén, a válságjelek ugyanis még ma is velünk élnek. Természetesen a válságkezelési intézkedések széles palettájának alkalmazása is utalhat arra, hogy a korábban meglépett lépések nem voltak különösebben sikeresek, így további korrekciókra volt szükség. Ugyanez igaz amúgy nagyjából Görögországra, Olaszországra, Portugáliára és Spanyolországra is.
Három olyan állam is van (Málta, Svédország, Szlovénia), ahol 2010-2011-ben lényegében nem került beavatkozásra sor. Egy-egy korábbi intézkedés fenntartásával ezek a gazdaságok – főleg Málta és Svédország – stabil, növekvő pályára léphettek.
Kovács Árpád és Halmosi Péter arra jut, hogy a megszokottól, az általánosan elfogadottól, az ortodoxtól eltérő megoldások sorozatos választása esetén a „kívánt eredmény megvalósulásának kockázata is nagyobb”. Egyrészt, mert a nemzetközi intézményrendszer tart az ilyen innovációk együttműködést szétfeszítő elterjedésétől, így bizalmatlan és szankcionál. Másrészt pedig azért, mert az igen gyorsan változó feltételek önmagukban is az alkalmazhatóság kockázatát vonják maguk után.
„A kreatív ötletek, ha nem állják ki az alkalmazhatóság próbáját, előbb utóbb kontraproduktívvá válnak, a választott forgatókönyvtől való eltérést, a célok elérhetetlenné válását von(hat)ják maguk után, annak minden társadalmi, gazdasági következményével együtt” – vélik a szerzők.
KÖVESS MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Tovább ketyeg a nyugdíjbomba
Jajj, csak EU-s pénzt ne!
Tévedhetetlen-e az IMF és az EU?
Hatástalanított adósságbomba
Miért nem jön az IMF?
Minden évre jut egy államcsőd
______________________________________________________________
