A rendszerváltozás óta milliókkal csökkent a magyar haszonállatok száma, és töredékére esett vissza a növénytermesztés is. Az agrárium tavaly még így is képes volt lendületet adni a magyar gazdasági növekedésnek, de a kilátások nem fényesek.
Tavaly az 1,4 százalékos gazdasági növekedésből 0,9 százalékot az agrárium „hozott”, azaz a mezőgazdaság húzta Magyarország szekerét. Ha csak ezt néznénk, akkor azt gondolhatnánk, hogy a magyar gazdaság sikerágazatáról beszélünk, erről azonban sajnos szó sincs.
A tavalyi számok szépek, de a magyar rögvalóság ennél jóval borúsabb. Elég csak abba belegondolni, hogy a magyar mezőgazdaság termelése az elmúlt 25-30 évben töredékére esett. Például búzából alig több mint felét takarítottuk be 2010-ben, mint 1985-ben (bővebben lásd "A leépített és leépült magyar húzóágazat" című cikkünket a jobb oldali hasábban).
A gyümölcs- és zöldségtermelés ugyanezen idő alatt felére, a cukorrépa termelés ötödére esett, miközben a szarvasmarha- és sertés állomány 40 százalékára zsugorodott. 1985-ben ötmillióval több sertés volt Magyarországon, mint ma, és egymillióval nagyobb volt a szarvasmarha-állomány is.
Bár a gabonatermesztés 2011-ben busás nyereséget hozott, a magyar mezőgazdaság továbbra is komoly gondokkal küzd. Egyelőre képtelen ugyanis felszívni a vidéki munkanélkülieket, másrészt a magasabb hozzáadott értékű – azaz feldolgozott – mezőgazdasági termékek terén komoly versenyhátránnyal bír. Az EU-s csatlakozást követően a határainkon túlról érkező termékek a magyar termékek mintegy 40 százalékát kiszorították, ilyen magas kiszorítási hatás pedig sehol a régióban nem mértek.
Az EU-s támogatások a magas tőke- és vetésterület igényű gabonatermesztésnek kedveznek – a támogatások ugyanis területalapúak -, ez az ágazat ugyanakkor nem növeli érdemben a foglalkoztatottságot.
A zöldség- és gyümölcstermesztés és a mezőgazdasági feldolgozóipar növelhetné, itt azonban az EU-s pénzek kevésbé érvényesülnek, ezért stratégiai beruházásokra lenne szükség. Egy-egy gazdag szereplő fejlesztései helyi szinten fellendíthetik a mezőgazdaságot, országos szinten azonban állami szerepvállalás nélkül elképzelhetetlen a komoly előrelépés.
Szakemberek szerint Magyarországon az agrárpotenciál mindössze 30-50-át használjuk ki, azaz bőven vannak még tartalékok, ehhez azonban nem elég ülni és várni az EU-s pénzeket. Stratégiára, célokra, innovációra, beruházásokra, összefogásra van szükség, helyi és állami szinten, enélkül a magyar agrárium nemhogy húzóágazat nem lesz, de még a jelenlegi pozícióit is elveszítheti…
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Mindent bezsebelnek a gazdagok
Magyarország lerobbant
Hogyan nem adóznak a nagyok?
Kína befordult a célegyenesbe
Ki kaszál Európa megmentésén?
Csak laptopot és kávét ne!
_________________________________________________________
