Csak az első milliót nehéz megszerezni - tartja az ismert mondás, ami arra utal, hogy a gazdagok idővel még gazdagabbak lesznek. Ez a tendencia tökéletesen igaz az Egyesült Államokra, ahol a társadalom leggazdagabb 1 százaléka tette zsebre a teljes amerikai lakosság reáljövedelem növekményének több mint 90 (!) százalékát.
2010-ben az amerikai lakosság átlagos reáljövedelme 2,3 százalékkal nőtt. Ezen belül a társadalom leggazdagabb 1 százalékának reáljövedelme 11,6 százalékkal ugrott meg, miközben a „maradék” 99 százalék jövedelme mindössze átlag 0,2 százalékkal gyarapodott (a témáról bővebben lásd cikkünket a jobb oldali hasábban).
A növekmény jelentős részét – egészen pontosan 93 százalékát – tehát a gazdagok tették zsebre, nem is csoda, hogy az amerikai társadalmon belül érezhető a gazdagok iránti ellenszenv erősödése. Az sem meglepő ezek alapján, hogy a kongresszusi viták egyik legnagyobb port kavaró eleme éppen a gazdagok adókedvezményeihez kötődött, az Obama-adminisztráció ugyanis igyekszik enyhíteni a társadalmi egyenlőtlenségeken, míg az ellentábor ragaszkodik a gazdagok számára még a Bush-kormány hivatali ideje alatt megítélt kedvezményekhez.
Emmanuel Saez, a Berkeley professzora a „The Evolution of Top Incomes in the United States” című tanulmányában megvizsgálta, hogy az elmúlt közel 100 évben hogyan alakult az amerikai lakosság leggazdagabb 10 százalékának jövedelmi helyzete. A professzor kimutatta, hogy a leggazdagabb 10 százalék jövedelme 1928-ban - épp az 1929-33-as világválság előtti évben – a teljes lakosság jövedelmének közel 50 százalékára rúgott. Ez az arány az 1950-es években 30-35 százalékra süllyedt – azaz a gazdagok relatíve szegényedtek -, 2007-ben azonban ismét visszatért 50 százalék közelébe.
Bár a logika azt diktálná, hogy a jövedelmek koncentrációja nem tarthat örökké, a jelenlegi tendenciák azt mutatják, hogy a gazdagok a következő években is még gazdagabbá válhatnak. A professzor által vizsgált mutató hamarosan 50 százalék fölé emelkedhet, azaz az amerikai társadalom leggazdagabb 10 százaléka teheti majd zsebre a jövedelmek több mint 50 százalékát.
Nehéz elképzelni, hogy ilyen mértékű egyenlőtlenségeket el lehetne viselni komolyabb társadalmi feszültségek nélkül, a kérdés már csak az, hogy mindez hogyan törhet a felszínre a világ egyik legdemokratikusabb országában.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Magyarország lerobbant
Hogyan nem adóznak a nagyok?
Kína befordult a célegyenesbe
Ki kaszál Európa megmentésén?
Csak laptopot és kávét ne!
Tanmese a gyenge forintról és a válságról
_________________________________________________________
