Olyan nyugdíjrendszer kellene, ahol a várható élettartam növekedésével automatikusan emelkedik a nyugdíjkorhatár.

A nyugdíj minden elöregedő társadalomban – vagyis szinte mindenhol a fejlett világban – komoly fejtörést fog okozni a politikusoknak a nem is olyan távoli jövőben. Egyre több lesz a nyugdíjas, vagyis három lehetőség adódik: vagy plusz pénzeket kell bevonni, vagy csökkenteni kell a nyugdíjakat, vagy növelni a nyugdíjkorhatárt. Martin Feldstein, a Harvard professzora egy, a várható élettartamhoz kötött nyugdíjkorhatárt javasol. Az eredeti elemzés itt érhető el.

A nyugdíjkorhatár elérésekor várható élettartam alakulása (év)

Az USA-ban a mostani 4,9 százalékhoz képest 2038-ban már a GDP 6,2 százalékát fogja felemészteni a nyugdíj, ha minden más változatlan marad. A terhek ilyen mértékű növekedését nem fogja kibírni az amerikai költségvetés, valamit tenni kell majd. Az első lépés meghatározni, hogy mi lehet az emelkedő nyugdíjterhek legfőbb oka.

Martin Feldstein rámutat, hogy elsősorban az az örömteli folyamat állítható be első számú oknak, hogy a várható élettartam stabilan emelkedik az USA-ban. Amikor a jelenlegi nyugdíjrendszert megalkották az 1930-as években, akkor még bő hat évvel volt alacsonyabb a várható élettartam, mint ma, a várható élettartam tehát évtizedenként megközelítőleg egy évvel növekszik. A fenti grafikonról leolvasható, hogy 65 éves korban, vagyis a nyugdíjkorhatár pillanatában mekkora volt a várható élettartam az egyes években. Jól látható, hogy míg 1930-ban még csupán 11-13 évvel élték túl az amerikai polgárok a nyugdíjkorhatárt, addig ma már bő 16-18 évvel.

Martin Feldstein szerint ez a tendencia, hogy évtizedenként egy évvel nő a várható élettartam, kitarthat a soron következő évtizedekben is, vagyis ha a korhatár változatlan marad, akkor az USA költségvetése egyre nagyobb bajba kerülhet. A megoldás a professzor szerint az, ha az állam növeli a nyugdíjkorhatárt, mégpedig fokozatosan.

A legokosabb az lenne Martin Feldstein szerint, ha a korhatárt a várható élettartamhoz kötnék, és mondjuk úgy határoznák meg, hogy az emberek a várható élettartam előtt 15 évvel mehetnének nyugdíjba. Akkor, amennyiben nőne egy évvel a várható élettartam, úgy automatikusan emelkedne eggyel a nyugdíjkorhatár is.

Ez az automatikus rendszer politikailag elfogadható lenne, hisz nem az egyes pártoktól és politikusoktól függne a döntés, számos kérdést felvetne ugyanakkor: ha a nők tovább élnek, akkor később is mennének nyugdíjba? Ha az alacsonyan képzettek és fizikai munkát végzők alacsonyabb várható élettartammal bírnak, akkor ők hamarabb mehetnének nyugdíjba? A professzor elismeri, hogy a rendszert gondosan meg kellene szerkeszteni, azt ugyanakkor mindenképpen szem ellőtt kell tartani, hogy a nyugdíjrendszerek a jelenlegi formájukban nem fenntarthatóak, vagyis valamit tenni kell. 

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Ezért nem omlott össze Magyarország

A nagy nyugdíj-kutyaszorító

Nem lehet minden csődöt elkerülni

Ide kellene felkerülni Magyarországnak

Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam

Így látják mások az egykulcsos adót