Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Vasárnapi ebéd és devizahitel

2014.01.08. 08:31 Pénzügyi Szemle

Miért kerülnék el a frankhitelhez hasonlatos pénzügyi katasztrófákat a mi gyermekeink, ha otthon családi körben szót sem ejtünk a pénzügyekről?

Mitől függ, hogy hogyan viszonyulunk felnőtt korban a pénzhez? Hogy helyén kezeljük-e az anyagi javakat, hogy mekkora pénzügyi tudással rendelkezünk? Hogy képesek vagyunk-e felelősen dönteni egy befektetésről vagy akár hitelfelvételről, avagy pénzügyi tudásunk csupán addig tejed, hogy a „Mit szeretne, 50 ezres törlesztővel frankhitelt vagy 80 ezressel forinthitelt?” kérdésre gondolkodás nélkül kérjük a frankot? Meglepetés nincs, a titok kulcsa a gyermekkorban keresendő. Az eredeti elemzés itt érhető el.

posztba_nagy_13.jpg

A kérdés az, hogy miként befolyásolja a családi kommunikáció a gyermek pénzügyi magatartását és az anyagi javakhoz való viszonyulását. A kutatásokból kiderül, hogy a gyermek pénzügyi szocializációja szempontjából sokkal fontosabb a kommunikáció módja, mint annak gyakorisága vagy mennyisége. Vagyis nem az a kérdés, hogy napjában hányszor és milyen hosszan mesélünk a gyermeknek a pénzügyekről, hanem az, hogy ezt hogyan tesszük.


A családi kommunikációnak alapvetően két módja van, a "társas" és a "fogalmi" orientáció. A társas orientációjú szülők a családi harmóniát hangsúlyozzák, kontrollálják a gyermekeik magatartását és döntéseit, elvárják, hogy véleményüket a gyermekeik figyelembe vegyék, korlátokat állítanak fel. Ezzel szemben a fogalmi orientációjú szülőknek fontos gyermekük saját véleménye, ösztönzik is őket saját érdekeiknek és nézeteiknek megtartására, a fogyasztói és pénzügyi döntésekben az alternatívák mérlegelésére fektetik a hangsúlyt, nem állítanak fel korlátokat, valamint a nyílt kommunikáció hívei.

A gyermekemet tehát úgy is bevezethetem a pénzügyek rejtelmeibe, hogy én magam alakítom ki az álláspontját, és úgy is, hogy egy, akár vitáktól sem mentes, kétirányú kommunikációt folytatok vele. A gond az, hogy Magyarországon a kommunikáció egyik formája sem gyakori, mi magyarok többnyire szót sem ejtünk otthon a pénzügyekről. Vagy azért, mert nem tartjuk fontosnak, vagy azért, mert más témák töltik ki az esti családi, vagy épp a vasárnapi ebéd melletti beszélgetéseket, de az is lehet, hogy mi magunk sem rendelkezünk megfelelő és alapos tudással ahhoz, hogy értelmes eszmecserét kezdeményezzünk.

Ez ugyanakkor komoly hiányosságnak tekinthető, különösen akkor kellene otthon családi körben megvitatni az aktuális pénzügyi kérdéseket, amikor még frissek az emlékek. A gyermekeknek már egészen fiatalon meg kellene tanulniuk felelősen bánni a pénzzel, és gondolkodni olyan témákról, mint bevétel, költség vagy épp hitel. Erről is kell szólnia a családi beszélgetéseknek, és akkor talán a mostani fiatalok felnőttként elkerülhetik majd a frankhitelhez hasonló pénzügyi csapdákat.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Békén kell hagyni a gazdagokat?

Nem kell pánikolni a nyugdíjak miatt

Bátran nyúlnának a jelzálog-hitelekhez a sztárközgazdászok

Ez ám az igazi rezsicsökkentés!

Hosszabb életet a férfiaknak!

Íme egy sikertörténet, amit lehet követni

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr685744504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Melampo 2014.01.08. 12:25:21

Az újságíróknak már egészen fiatalon meg kellene tanulniuk felelősen bánni a tollukkal(és elé nem tenni vesszőt pl.), és gondolkodni olyan témákról, mint az oktatás hiányosságainak ezen a téren tapasztalható érthetetlen mértéke, a média felelőssége ezen információk totális elhallgatásában, vagy épp a tudatos népbutítás oka és nem megpróbálni a családokra tolni az ezekkel kapcsolatos felősséget.

bankvezér 2014.01.08. 12:52:14

Ez az egész szerencsétlen (a pénzügyektől végtelen távol levő ) tanulmány csak azért érdekli a pénzügyi szférát, mert az emberek már egyáltalán nem hisznek a pénzügyeseknek.
Ezért, ha a pénzügyesek, továbbra is meg akarják vásárolni a politikusokat és be akarják csapni az embereket, akkor ehhez előbb meg kell érteniük az emberi lélek működését. És azt is ismerni kell, hogyan adódik át a szülők tapasztalata a gyermekeikre.

Én azért most segítek a szülőkön is. Ha az itt leírt falvédőt megvásárolod és felteszed az étkező falára, akkor azzal máris nagyon sokat teszel a gyermeked tájékoztatásáért.
bankar.blog.hirszerzo.hu/2014/01/05/nem-hagy-nyugton-a-falvedomaniam/

Narancskommunista (törölt) 2014.01.08. 13:21:09

Szerintem a pénzügyi hozzáállása a felnőtteknek sokkal inkább múlik a személyiségen, ami részben genetikai, részben gyerekkorban alakul ki, tehát ha azt szeretnénk, hogy a gyerekünk a személyes pénzügyekben is boldoguljon, akkor az általános nevelésnek kell jónak lennie, hogy lehessen rá építeni.

Ez azért fontos, mert sokan azt hiszik, hogy ha majd 10 éves korától, mindig az ő szintjén bevonják a pénzügyi döntésekbe, beszélnek róla, meg hasonlók, akkor majd minden szép és jó lesz, de ha eleve olyan személyisége alakult ki, hogy mondjuk nem képes azzal foglalkozni, hogy mi lesz hó végén/jövőre/10 év múlva (nem csak pénzügyi szempontból), akkor számára feldolgozhatatlan lesz a megtakarítás fogalma például.

Ja és a nevelés sem minden, nekem 2 testvérem van és mind a 3-an teljesen más hozzáállást képviselünk a pénzügyekben, ez pedig így volt apáméknál is, ahol 4 testvér volt, 2 mindig elszórta a pénzét, 2 meg nem.

hubelejakab 2014.01.08. 20:32:55

Annyira szánbalmas ez a cikk -meg a szerző-, ami megint a "devizalapú hiteleseket" szidja, a bankokat védi alig leplezetten ... Egy-két dolgot hozzátennénk -nagyon sok dolog lenne, de nem akarom a szerző agyát túlterhelni-, hogy az igen "okos" szerző/bértollnok elgondolkozzon.
1. 2000-ben a háztartások GDP-arányos eladósodottsága 5% volt, a hihetetlenűl erős bankok által elindított marketingkampány, illetve a politikai elit hazugságai, biztatása következtében 2008-ra ez az arányszám megnyolcszorzódott, azaz 40%-ra ment fel.
Tehát, a magyar háztartások egyáltalán nem tartoztak az eladósodottak közé, beteges hazugság az, hogy mindenki, mindent hitelvől vett, eszetlenül.
2. Mielőtt devizaalapú hitelt vetem fel, nagyon sok dolgot végigolvastam -alapvetően érdekelnek a pénzügyi dolgok-, végiggondoltam, többek közt az alábbiak miatt vettem fel devizaalapú hitelt:
- Minden hitelfelvétellel kapcsolatos szakmai elemzés, vélemény a devizaalapú hitelek felvételét javasolta -még 2008-ban is-.
- A magyar jegybanki alapkamat nagyon volaitilis volt, illetve a SNB kamatlábához mérten magas. Ennek következtében a forint kamatláb is jelenőtsen magasabb volt, mint a devizaalapú hiteleké.
- Az állami vállalatok, önkormányzatok, vállalatok is a devizaalapú hiteleket választották. Pedig az ő döntéseik mögött komoly pénzügyi szakértők áltak. Azaz az egyszerű állampolgár is megbízhatott a hitellel kapcsolatos döntésük szakmaiságában.
- Létezett az árfolyamsáv intézménye, ami az euró esetében +/- 15%-os kilengést engedélyezett. Mivel a CHF és az euró együtt mozgott nagyjából, így feltételezhető volt az, hogy nem lesz jelentős árfolyamkockázat.
- Azt hazudták, hogy rövidesen be lesz vezetve az euró, majd át lehet váltani a devizaalapú hiteleket (CHF-alapúakat) euróalapúakra.
- A hitelfelvételem előtt nem sokkal a Magyar Bankszövetség hivatalos véleménye szerint -2006-ban-: a CHF erősödése nem várható, se rövid, se hosszabb távon, sőt, a forint erősödése várható -rövid-, közép- és hoszútávon-.
- A fenti véleményt kommunikálták a bankok elemzői, szakértői, ezt állították a hitelfelvételnél a bank munkatársai.
- A bankok megfelelő ingatlanfedezet, jövedelemigazolás nélkül is adtak hitelt, azt kommunikálva, hogy a termék biztonságos, hosszútávon nem várható jelentős törlesztésemelés.
- A PSZÁF, az állami szervezetek és szervek, a parlament biztonságosnak ítélte a hitelterméket.
3. Ha a devizaalapú hitelt felvevő egyszeri ember felelőtlen, ostoba volt, akkor mik voltak azok a bankárok:
- Akik megfelelő jelzálogfedezet és jövedelemigazolás nélkül hiteleztek magánszemélyeknek?
- Akik úgy finanszíroztak meg ingatlanprojekteket, hogy állítólag több százmilliárdos veszteségük keletkezett pár éven belül?
- Ha az egyszeri, egyszerű hitelfelvevő hülye, mert nem látta előre a "ma már mindenki számára látható kockázatokat", akkor milyen hülyék a bankárok, akik megfelelő fedezet nélkül adták ki tömegesen a hiteleket?
A dolog egyszerű, vagy a olyan vis maior esetről van szó, amit nem lehet az egyik oldalra ráterhelni -jelen esetben az adósokra-, vagy a bankárok tudatosan, népirtási célból, illetve magyar társadalom egy nagy részének előre eltervezett, hosszútávú kifosztásáért adósították el a lakosságot. Visszataszító, hogy míg Lengyelországban a CHF-alapú lakáshitelek THM-e 1,9%, addig nálunk. Magyarországon 6,5%.

hubelejakab 2014.01.08. 23:35:34

Aztán arról nem is beszélek, hogy 2007-ben az SNB jelezte az MNB és a bankszektor felé, hogy a CHF-alapú hitelezés nagyon kockzatos, felajánlották segítségüket a hitelek rendezéséhez. Arról se beszélek, hogy az MSZP-bankár-paktumban 2008-ban vállalták a bankok az ingyenes forintosítás lehetőségét és egyebeket. Csak nem kommunikálták a lakosság felé. Az egészben a legnagyobb bűnösök a bankárok, utána a politikai elit, harmadsorban állnak csak az adósok.
Ha vasárnapi ebéd közben a hitelezésről beszéltek volna 2008 előtt, akkor nyugodj meg, a devizaalapú hitelt vállalta volna a többség, mert a hozzájuk eljutott információk szerint az volt a legjobb. A bankok még mindig túl keveset vállaltak a bűneikért, a politikai elit semmit, a megfojtott hitelesek meg túl sokat.

bankvezér 2014.01.09. 00:18:03

@hubelejakab:
Van "deviza"-kölcsönöd?
És fizeted? Ha igen, akkor a szörnyet eteted.

na4 2014.01.09. 04:23:32

@hubelejakab: Kár itt magyarázkodnod. Hitelt felvenni nem volt kötelezö. A kockázatok igenis ismertek voltak. Inkább addig nyújtózkodtál volna, ameddig a takaród ért. Ha nincs pénzed, minek teszel úgy, mintha lenne? Jobb lesz, ha szembenézel a ténnyel: mohó és kapzsi voltál, a lehetöségeid felett éltél, ráfaragtál.

bankvezér 2014.01.09. 08:57:11

@na4:
A mosolyjelet lehagytad a kommented végéről.
Ez nagy felelőtlenség, hiszen nyilvánvaló, hogy nem komoly amit írtál.
süti beállítások módosítása