Képzetlen munkaerőből hatalmas a felesleg, míg képzett dolgozóból hiány van. Ezt a rést csakis úgy lehet szűkíteni, ha az államok megszervezik a munkáltatói igényekhez igazodó oktatást.

A munkanélküliség aggasztóan magas, az ember azt gondolná, hogy azok a cégek, akik szeretnének bővíteni, minden ujjukra találnak egy dolgozni akaró munkanélkülit. A valóság azonban ennek pontosan az ellenkezője, sőt, a McKinsey  kutatása szerint a cégek mintegy 40 százaléka egyenesen arra panaszkodik, hogy képtelenség megfelelő munkaerőt találni a piacon. Nagyon úgy tűnik, hogy a munkanélküliek nagy része egyenesen alkalmatlan a munkára. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Ahogy azt egy korábbi posztunkban bemutattuk, súlyos rés tátong a munkaerőpiacon. A technológiai fejlődés nyomán a képzetlen munkaerő egy jelentős része elveszítette munkáját, vagyis képzetlen dolgozóból túlkínálat van, miközben megfelelő tudással rendelkező, képzett munkaerőből elégtelen a kínálat.

Mona Mourshed, a McKinsey oktatást kutató közgazdásza hangsúlyozza, hogy a technológiai fejlődésből és a gazdasági válság által generált szerkezetváltásból adódóan alakult ki ez a „rés” a munkaerőpiacon, ami magától nem hogy szűkülni nem fog, de egyenesen tovább tágulhat. Valamit tenni kell a probléma megoldása érdekében, különben a képzetlen munkaerőből egyre nagyobb felesleg, a képzett munkaerőből pedig egyre nagyobb hiány keletkezhet. A feladat nem könnyű, de azért nem is lehetetlen.

A közgazdász szerint a megoldás az, ha az államok közelebb hozzák egymáshoz az oktatást és a munkaerőpiacot. A munkaerőpiac igényihez kell igazítani a képzést, és folyamatos kommunikációra és visszacsatolásra van szükség az oktatási intézmények és a vállalatok között. A gond az, hogy a McKinsey kutatása szerint a munkáltatóknak csupán 15 százaléka folytat rendszeres konzultációt az oktatási intézményekkel, vagyis a kétoldalú kommunikáció egyelőre rendkívül gyenge. De hogyan lehet erősíteni a kommunikációt a gyakorlatban?

A szakember a brazil Petrobras olajipari óriást hozza fel példának, amely szorosan együttműködve egy állami intézménnyel, a kétoldalú kommunikációt igyekszik felhasználni a munkaerő igényének kielégítésére. A rendszer lényege, hogy a Petrobras egy ötéves terv keretében meghatározza a munkaerő igényét, az állami intézmény pedig - együttműködve a kereskedelmi szövetségekkel, szakszervezetekkel és oktatási intézményekkel – megszervezi az igényeknek megfelelő szakemberképzést. A költségeket az állam és a Petrobras állja. A rendszer a gyakorlatban működik, és mintegy 30 000 tanuló célirányos képzését segíti.

Mona Mourshed elismeri, hogy a munkáltatói igényekhez igazodó oktatás megszervezése jóval bonyolultabb annál, mint azt elsőre gondolnánk, vannak azonban országok – például Svájc -, ahol ezt megoldják. Ezzel együtt rámutat, hogy az oktatásnak alkalmazkodnia kell a megváltozott rendhez, ha nem így tesz, akkor az oktatás és a munkaerőpiac elmennek egymás mellet, az eredmény pedig a hosszú távú, vagyis kilátástalan helyzetben lévő munkanélküliek és a fiatal állástalanok arányának további növekedése lesz.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Íme Európa talpra állításának kulcsa

Az egykulcsos adó nyertesei és vesztesei

Kaszálnak a londoni magyarokon

Megfojtja magát Európa

Devizahitelek: miben hibáztak biztosan a bankok?

Furcsa világot teremtett a válság