Az adósságok nőnek, az infláció eltűnik, az eurózóna súlyosan eladósodott országai így egyre nehezebb helyzetbe kerülnek.
Az eurózóna inflációja 0,7 százalékra csökkent, miközben a 2014-re várt adósság/GDP mutató már közelíti majd a 100 százalékot. Gazdasági növekedés nincs, infláció nincs, az adósság egyre nyomasztóbb, hogyan fogja így a gazdasági blokk finanszírozni a terheket? Az eredeti elemzés itt érhető el.
GDP arányos államadósságok alakulása
Andrew Cullen, a Mises Institute közgazdásza hangsúlyozza, hogy miközben az amerikai, japán és brit jegybank két kézzel önti a pénzt a rendszerbe, és igyekszik a lehető legtöbb segítséget megadni az adósságok finanszírozásához, addig az EKB továbbra is szárazon tartja a puskaport. A pénzcsapok zárva vannak az eurózónában, ami két dolgot eredményez: az euró erősödik, ami tovább szorítja le az inflációt és rontja az exportszektor versenyképességét, az államok pedig jegybanki segítség nélkül maradnak az adósságok finanszírozásában.
A defláció, vagyis a negatív infláció és a magas adósság halálos méregnek számít, olyan csapdának, amiből szinte reménytelen a kiút. Az eurózóna periféria országai pedig a jelek szerint éppen ebben a helyzetben vannak – lásd fenti táblázat -, a GDP-arányos adósságok ugyanis szünet nélkül emelkednek, az árak pedig stagnálnak, sőt néhol csökkennek.
Andrew Cullen hangsúlyozza, hogy ebből a csapdából két kiút adódik. Először is lehetőség van az adósságok részleges csődjére, amolyan görög módra, erről a forgatókönyvről azonban az eurózóna hallani sem akar. A másik megoldás az EKB pénznyomtatása lenne, amivel gyengítené az eurót, felpörgetné az inflációt, leszorítaná a kamatokat a periférián, vagyis végeredményben jelentősen könnyítené az adósságok finanszírozását. A gond az, hogy az eurózóna erről a forgatókönyvről sem akar hallani.
Valamit ugyanakkor tenni kell, az időhúzás egy darabig működik, ha azonban a fenti táblázat tendenciája folytatódik – márpedig miért ne folytatódna? -, akkor a piacok előbb-utóbb rá fogják kényszeríteni az eurózónát, hogy válasszon a két forgatókönyv közül. Hogy mikor, és milyen módon jön ez a kényszer, az természetesen egyelőre bizonytalan, Andrew Cullen mindenesetre arra készül, hogy ha jön, akkor az eurózóna a csődök helyett a pénzpumpát, vagyis az infláció felpörgetését fogja választani.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Devizahitelek: miben hibáztak biztosan a bankok?
Furcsa világot teremtett a válság
Az évszázados dunai árvíz csak a kezdet?
Újabb generáció lehet a devizahitelek foglya
Mi legyen Európával?
Mi a baj az IMF-es vagyonadóval?
