Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Beetetés a milliárdos pénzeső

2013.07.02. 08:11 Pénzügyi Szemle

A közhiedelemmel ellentétben nem a jegybankok nyomták le a kamatokat, náluk sokkal nagyobb és messzebbre mutató erők munkálkodtak.

Logikusnak tűnik egyébként a gondolatmenet, hogy ha a világ jegybankjai száz, sőt ezer milliárd dollár/jen/euró értékben vásárolnak állampapírokat, az emeli a kötvények árfolyamát, vagyis csökkenti a hozamokat. A gond ezzel csak az, hogy a jegybankok a piacon forgó papíroknak csak töredékét vásárolták meg, a tetemes részt olyan befektetők vették, akiknek egészen más motivációik voltak. A témáról szóló részletes elemzést itt érheti el.
money_nagy.jpg
Három jó okuk is volt a nagybefektetőknek állampapírokat vásárolni, és ezzel hozzájárulni a hozamok csökkenéséhez, amely okok szinte teljes mértékben függetlenek a jegybankok likviditási programjaitól. Az első ok a biztonságos értékpapírok iránti igény. A nagybefektetők ugyanis a válság legnehezebb időszakában szinte mindent megadtak a biztonságos menedékért, és a világ összeomlása és egyéb katasztrófaszcenáriókkal kapcsolatos félelmükben két kézzel vásárolták a biztonságosnak vélt állampapírokat. Ezek a vételek nyomták le a hozamokat.

A másik jó ok az infláció és az inflációs várakozások visszaesése. Ez ugyancsak a reálgazdasági válság - és nem a jegybankok - miatt következett be, vagyis amint megugrott a munkanélküliség és a gazdaságok recesszióba süllyedtek, a kereslet hirtelen megcsappant a termékek és szolgáltatások iránt, ami az infláció csökkenéséhez vezetett. Ha pedig nincs infláció, akkor még 3-4 százalékon, sőt még 2-n is megéri állampapírt venni, hisz még akkor is értékelhető reálkamatot lehet bezsebelni.

A harmadik ok pedig a gazdasági aktivitás csökkenése, ami csökkenő beruházásokhoz vezet, és végeredményben az így felszabaduló pénzeket a biztonságot jelentő állampapírpiacra tereli, tovább szorítva le a kamatokat.

Összességében tehát kijelenthető, hogy a világban az alacsony kamatok elsősorban nem a jegybanki pénznyomdának köszönhetően alakultak ki, hanem elsősorban a totális összeomlás miatti félelem, a lassuló infláció és a gyenge reálgazdasági teljesítmény miatt. Ha pedig így van, akkor logikusnak tűnik a következtetés, hogy a kamatok most sem azért emelkednek, mert a Fed lassan-lassan felhagy a pénzpumpával, hanem azért, mert úgy tűnik, hogy a világvége elmarad, a gazdaságok pedig kezdenek talpra állni, ami gyorsabb növekedést és magasabb inflációt eredményezhet a belátható jövőben.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Pusztító a nyugdíj-bizonytalanság

Roskadozunk az adósság-teher alatt

Miből élnek a magyar családok?

Szinte csak Magyarországról nincs vita

Tömegek élnek napi 300 forintból

A lakásunk miatt nincs állásunk?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr495378860

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2013.07.02. 08:24:35

Nem emlékszem, hogy korábban ezen a portálon ekkora butaságot olvastam volna. Egyelőre ez a csúcs...

savrola 2013.07.02. 10:26:19

Melyik része butaság? Csak, hogy szűrni tudjam a jó-rossz infókat...

mr sistereg 2013.07.02. 11:27:25

@bankvezér: Óvatosabban kéne minősítgetned, komoly érvek szólnak amellett, hogy te mondasz éppen butaságot! A jegybankárok pillanatnyi befolyása a piacra a hozamelvárások alakulása szempontjából talán megmaradt, de a hozamelvárásokat hosszabb távon az inflációs fejlemények alakítják, márpedig az inflációt befolyásoló meghatározó tényezők – a közhiedelemmel ellentétben - már vagy 20 éve nem a jegybankárok, hanem a globalizáció örvényében egymással a fogyasztók kegyeiért harcoló kereskedők és termelők. A globális gazdaság töretlen növekedésének az elmúlt másfél-két évtizedben az amerikaiak fogyasztása volt a hajtómotorja, és a széles tömegeknek munkát adni képes feldolgozóipar nagyrészt kiszervezésre került Ázsiába. Mivel az USA-nak exportáló országok elfogadták az amerikai dollárt, ugyanakkor dollár megtakarításaikat nem költötték el, ezért állandóan képződött elegendő pénz és bizalom a következő termelés-fogyasztási ciklus hitelből megvalósított finanszírozására. Ráadásul az olcsó kínai áru kiszorította a piacról a hazai drágábbat, így az infláció sem szaladt el, hiába költekeztek egyre többet a nyugatiak. Noha az EU-ban az elmúlt évtizedben tapasztalt alacsony inflációért a jegybankárok igyekeznek besöpörni az elismerést, az igazság az, hogy az árakat a fogyasztók kegyeiért folytatott globális verseny tartotta inkább kordában és kevésbé a jegybankárok szakértelme. Kifejtve: penztaoizmus.postr.hu/megerteni-keynest

bankvezér 2013.07.02. 11:36:10

@savrola:
Az egész része. :)
Már a kiindulásnál tévedett a szerző.
Természetesen a jegybankok nyomták le a kamatokat.
Melyik az az idióta befektető, aki saját maga viszi le a hozamigényét??? Ilyen befektető nem létezik.
Itt tehát mindent a jegybankok határoztak meg, - ők nyomtatták a többlet pénzt, aztán átadták a kereskedelmi bankoknak, és azoknak állampapírokat kellett vásárolniuk ebből a pénzből. És a jegybankok vitték le a kamatot is.

bankvezér 2013.07.02. 11:46:29

@mr sistereg:
Nem is tudtam, hogy írni fogsz nekem.
Egészen véletlenül a "savrolának" írt válaszom egyben neked is válasz.
Egyébként ez a jegybanki államadósság-finanszírozás a világ legnagyobb hazugsága!!! Aki érti, az kockára neveti a fejét, hogy mekkora egy nagy csalás, egy orbitális nagy bolhacirkusz... :)))

mr sistereg 2013.07.02. 12:40:00

@bankvezér: Azért mert abban igazad van, hogy egy befektető sem vinné le a hozamigényét magától, még egyáltalán nem lesz helyes az érvelésed, sőt, ez a nézőpontod világít rá a logikád alapvető hibájára. Az egyéni spekulatív döntések a többség várható mozgásához képest termelnek nyereséget/veszteséget a befektetőnek, és egy befektető sem korlátlan ura a piaci fejleményeknek, (noha a nagypályásoknak, pl. Sorosnak, néha sikerült regionális vagy kontinentális pánikokat kirobbantaniuk, majd profitot realizálniuk a pánikkeltés előtt előkészített short-pozíciókon). Ha egy „globális nézetazonosság” miatt az emberek és a kormányzatok világ szerte félnek költeni, a vállalkozók beruházni, akkor hiába viszi le zéróra az alapkamatot a jegybank és vásárol fel kötvényeket a privát szférától, a megtakarítók továbbra is rettegnek attól, hogy elvesztik pénzüket, ezért a legbiztonságosabbnak és leg likvidebbnek tartott eszközökbe fektetnek, tehát újra lejegyzik az állampapírokat akkor is, ha alacsony hozamot ígérnek. Ez a Keynes által előre jelezett „likviditási csapda” esete, amikor csak a „monetarizmus” már nem segít, fiskális stimulációra van szükség. Ez azonban felfoghatatlan logika az üzemgazdászoknak (=a neoliberálisoknak), úgyhogy inkább dermedten ülnek korunk közgazdászai, és évtizedekig tartó „adósságleépülési” folyamatokról vizionálva tesznek tönkre egyre több és több embert és vállalkozót világszerte. Korunk véleményvezérei a történelem legsilányabb intellektuális teljesítményét nyújtják, aminek digitalizált lenyomatait hagyják maguk mögött, szakmai életutak válnak éppen történelmi szégyen tárgyaivá. Nem vették észre, hogy melyik volt az a pillanat, amikor már más kottából kellet volna játszaniuk. És ennek egy végzetes szakmai hiányosság az oka: nincsenek tisztában a számvitellel ( a pénzt az adósság teremti: penztaoizmus.postr.hu/a-penz-mint-adossag-4-resz )

bankvezér 2013.07.02. 13:21:12

@mr sistereg:
Ezt írod : "...ezért a legbiztonságosabbnak és leglikvidebbnek tartott eszközökbe fektetnek, tehát újra lejegyzik az állampapírokat..."

Az amerikai állampapír a legbiztosabb lenne? Egyáltalán nem hiszem. Vagy két éve magas szintű kínai delegáció ment az USA-ba és aggodalmát fejezte ki az amerikai állampapírokba fektetett kínai megtakarítások értékmegőrzésével kapcsolatosan.
Továbbá azt gondolom, hogy az amerikai állampapírok nem feltétlenül a leglikvidebbek. Az igazi spekulánsok jelenleg a saját hatalmas készpénz hegyükön ülnek és folyamatosan figyelik a világban zajló változásokat, hogy a kellő időben a kellő helyre betolják a saját pénzhegyüket.

bankvezér 2013.07.02. 13:26:28

Szóval, kár itt okoskodni, mert tény, hogy az amerikai "mennyiségi könnyítések" nélkül, továbbá az amerikai államkötvény-kamatok csökkentése nélkül, - mindkettőt a Fed csinálta, - már régen államcsődben lenne az USA.
Az úgy nevezett befektetők biztosan nem mentették volna meg.

mr sistereg 2013.07.02. 14:49:25

@bankvezér: Persze, hogy a saját jegybankja csődbe kergetheti a bevételeinél többet költekező kormányzatot, ha nem veszi meg a kormány adósságpapírjait. De, van az a szitu, amikor ezt igenis meg kell tennie, mert ha nem tenné, még rosszabbá válna a helyzet. Most ez a szitu.Amúgy a dollárkötvények a világ leglikvidiebb eszközei, ez tény. Természetesen a „biztonságos pénzügyi eszköz” relatív fogalom, mert mihez képest? Részvények? Vállalati kötvények? Görög vagy német eurókötvények, CHF-kötvények, jen-kötvények? Itt bejön az adott megfigyelő szubjektív szempontja: ki miben méri a pénzügyi vagyonának méretváltozásait? Mivel a világ megtakarításainak legnagyobb részét dollárban képezték az emberek, ráadásul relatíve a legtöbb egyéb eszközhöz is dollárért cserében lehet hozzájutni, ezért dollár a leglikvidebb deviza (amit az euró követ). Mihez képest veszíthet értékéből a dollár? Euró, jüan, jen, rubel? A kínaiak export-vezérelt növekedési stratégiájuk miatt 3300 md dollárt halmoztak fel, tehát nem érdekük a dollár elértéktelenedése, így ők (elvileg és nem kimondva) akár a végtelenségig finanszíroznák az USA deficitet, hiszen az pont az ő megtakarításaiknak (követel oldal) a másik számviteli lába (tartozik oldal). Ezért tragikomédia (és szakmai szégyen) a „fiscal cliff” vita puszta létezése, az amcsiknak (és a németeknek is most) az lenne a történelmi feladatuk, hogy fogyasszanak! Amikor dollárt adnak el azért, hogy egyéb eszközökbe fektessenek, az a globális kockázati éhség növekedését szokta jelezni, tehát azt, hogy egyre bátrabban elkalandozik a tőke a dolláreszközökből, és egyre több nem dollárban adós gazdasági szereplő kötvényeit is hajlandók megvenni, így egyre több nem centrum-beli szereplő juthat végre forráshoz. Így függ össze a magyar kötvénypiac sorsa az amerikai fejleményekkel, néha tök függetlenül a magyar „fundamentumok” alakulásától.

Husz_János_Puszita 2013.07.02. 16:32:48

Ha mennyiségben nem is meghatározó a jegybankok kötvényvásárlása, a bizalmat mindenképp fokozza, hogy ott állnak az eladósodott államháztartás mögött. A mennyiségi lazítás csökkenti a kockázatokat.

Husz_János_Puszita 2013.07.02. 16:37:20

@mr sistereg:

Ne feledkezzünk meg az információtechnológia robbanásáról sem. A hatékonyság gyors növekedése lefelé hajtotta az árakat, elfedve az inflációs hatásokat.

mr sistereg 2013.07.02. 17:29:17

@Husz_János_Puszita: így van, lélektanilag fontos, hogy a jegybankok odaálljanak a kormánykötvények likviditása mögé,most ez a helyes üzenet. A közgazdászok inflációs félelmét már rég túl kellett volna, hogy múlja a gazdaság növekedése iránti vágyuk, és akkor tojnának az aktuális államháztartási deficit-megszaladásokra, sőt, azoknak most jött el az idejük!

Melampo 2013.07.02. 23:18:24

@mr sistereg: Kivételesen jórészt egyetértünk-pedig nem szoktunk-és ez már ráadásul az a pillanat amikor a kötvénytulajdonos meg sem próbálja eladni az államkötvényeit, mert minden kísérlettel a saját kötvényei árát nyomná le. Eleinte próbálkoztak, de amikor látták a tragikus azonnali zuhanást, akkor abbahagyták és feladták. Számunkra egyenlőre az a pozitív a dologból, hogy bármit vesznek, csak ne dollár legyen mögötte. Bár szerintem ez a kegyelmi állapot sem tart majd sokáig.
A világgazdaságot ma az egész egy olyan vallás elvakult szektája irányítja, oktatja, amelynek tagjai reggelenként kis imaszőnyegükre térdelve, Chicago felé fordulva, homlokukkal a padlót érintve istenük Milton Friedmann nevét suttogva imádkoznak , kérve őt, hogy őrizze meg őket pozíciójukban.

Melampo 2013.07.02. 23:24:29

@bankvezér: Csodálkozni fogsz, már régen államcsődben van az USA. Meg mi is. Az egész pénzrendszer már régen csődben van. De ennek a pénzrendszernek ez a normális állapota. Így működik.

bankvezér 2013.07.03. 00:04:30

@Melampo:
"Csodálkozni fogsz, már régen államcsődben van az USA. Meg mi is. Az egész pénzrendszer már régen csődben van."
Én csak azon csodálkozom, hogy akkora butaságot leírsz, mint " már régen államcsődben van az USA."
Tud az USA fizetni dollárral ? Tud... Hát akkor???

Melampo 2013.07.03. 07:34:13

@bankvezér: "Tud az USA fizetni dollárral?" Mivel minden pénz ígéret, így az értéke és elfogadottsága csak attól függ, hogy ebből az ígéretből mennyit várható, hogy a kibocsátó bevált, illetve mennyi kényszeríthető ki.
Eleinte azért fogadnak el egy pénzt, mert bíznak benne, hogy a kibocsátó helytáll majd a követelésért. Egy adóssághatáron túl amikor az eladók vagy hitelezők már hatalmas készletekkel rendelkeznek az adott pénznemből, már kénytelenek elfogadni az adott devizát, mert ellenkező esetben ha nem fogadnák el ők maguk értéktelenítenék el a saját megtakarításaikat.
A kibocsátó is nagyon óvatosan egyensúlyoz a határon, hogy mennyi az a maximum amire még ki tudja kényszeríteni a vételt és így nem dönti be a saját devizáját, de a hitelező is a felső határon egyensúlyozgat és addig vesz ameddig csak lehet, mert ha visszautasít egy vételt azonnal esik a saját készleteinek az értéke.
Már régen mindenki ebben az összeomlás előtti stádiumban táncol a kés élén.

Politikai Ateista · http://sorkoz.blog.hu 2013.07.03. 09:29:40

Ha nem ezen a blogon olvasnám azt hinném, hogy ez egy propagandaanyag. Ja, hogy az Economist a forrás? Akkor már mindent értek, tényleg propaganda.

mr sistereg 2013.07.03. 11:27:29

@Melampo: Tetszik a szektás megjegyzésed Milton Friedmanról, bár szegény Friedman 2006-ban meghalt, és ha látná, mit művelnek a követői (a Keynes tagadók), forogna a sírjában. Maga Friedman abszolút nem hitt az inflációs célkövetés politikájában, ugyanis a pénzmennyiséget jobban tudja a jegybank befolyásolni, mint az árak alakulását, ráadásul a jegybanki függetlenség eszméjében sem hitt, mert a szerinte a pénz annál fontosabb, hogy csak a jegybankárokra bízzák…A korlátlan pénzpumpát és az inflációgerjesztést receptként írta fel Japánnak 1998-ban… (A pénzről alkotott és blogolt gondolatmeneted azonban nem fedi le a valóság összes lényeges elemét, azt muszáj kiegészíteni egy számviteli ténnyel, ami viszont képes átdimenzionálni egy sor további problémát is…) http://www.penztaoizmus.hu/#!publikacio/26_a_tanitvanyok_felreertik_friedmant

mr sistereg 2013.07.03. 11:28:41

@Melampo: A számviteli tény: a pénz (anyag) és az adósság (antianyag avagy:antipénz) egymást teremti, nem léteznek egymás nélkül. A te nyelveden elmondva: az a váltókövetelés válhat hivatalos pénzzé, aminek az első pillanatban az állam (vagy a király) az adósasa, ennyiben a pénz (avagy adósságteremtés) az állam (a király) monopóliuma, a pénzt az állam ( a király) adóssága teremti. Az én személyes, paraszti böcsületből tett tartozáselismerő nyilatkozatom (váltóm) nem válhat hivatalos pénzzé, csak akkor, ha a tartozásom az az epizód teremtette, hogy hivatalos pénzt kaptam kölcsön egy bank közvetítésével, ezért banki adósként regisztrálnak a pénzügyi rendszerben. Amíg az így kapott pénzt a bankszámlámon hagyom, addig pont annyi pénzt (illetve tőkét) követelek a bankomtól, mint a bankom tőlem, viszont ha elutalom, akkor valakinek új pénzt teremtek (!), amely friss betéti forrásként továbbhitelezhető tétellé válik az illető bankjánál. Ezért van az, hogy a bankrendszer a hitelaktivitásával képes pénzt teremteni (multiplikálni), és az így teremtett pénz ugyanolyan erejű pénz, mint amit az állam adóssága teremtett! A pénz mennyiségét az a törlesztés csökkenti (vagy szünteti meg), amit az az adós törleszt, akitől a hitelezők (betétesek) vesznek valamit! Ekkor csökken az összes követelés és az összes tartozás a pénzügyi rendszer konszolidált mérlegében. Én most beleolvastam egyéni próbálkozásodba arról, hogy megértesd olvasóiddal, mi is a pénz, jó az utad (váltós megközelítés), de azért kérlek, olvasd el ezt: penztaoizmus.postr.hu/a-penz-mint-adossag-3-resz

mr sistereg 2013.07.03. 11:43:24

@Melampo: bankvezér-nek igaza van abban, hogy "elvileg" az USA nem tud csődbe menni, mert annyi dollárt teremt, amennyit akar, ráadásul a FED megtehetné, hogy a világ összes összes dollár államkötvényét felvásárolja, ezzel szabadon elhasználható likviditáshoz juttatja a megtakarítókat, és az államadósság adat sem nő, csak átkerül a pénz követelés lába magához az államhoz, aki az így magával szemben megszerzett követelést elengedi, és slussz-passz, megszűnik az USA államadóssága, mégsem nőtt a gazdaságban az összes pénzmennyiség! Ha a ex-államkötvény tulajok a dollárjukból újra államkötvényt vesznek, akkor ők is azt akarják, hogy az állam ossza szét a pénzt helyettük, ők most nem mernek se költekezni, se beruházni...Ha viszont elkezdenek végre költekezni és beruházni, akkor meglódul a GDP, kit érdekel ilyenkor az infláció? csak a hülyéket.

Melampo 2013.07.03. 13:37:11

@mr sistereg: Már régen olvastam szinte minden írásodat, de továbbra sem értünk egyet. Mint helyesen jegyezted meg nem minden adósság pénz. Pénzzé a leszámítolással válik és itt a bökkenő.
Ugyanis az adósság esetében nagyon fontos, hogy mennyi esély van annak a követelésnek az érvényesítésére. Ez határozza meg a rajta keresztül monetizálható pénz értékét. Ez a felelősség száz százalékban leszámítolóé, mivel az ő tevékenysége megszünteti a közvetlen kontroll lehetőségét. A fedezetként elfogadható jelzálogok (ingatlan, munkaerő, bármi) piaci értékének folyamatos ellenőrzése azaz a likviditás helyzetének szabályozása lenne egy jegybank feladta. A jelzálogbanké a jelzálogok értékének az ellenőrzése és a leszámítolóé pedig a jelzálogbank működésének a kontrollja.
A GDP növelése pedig nem lehet cél, a cél a gazdaság működésének a fenntartása és az elosztási rendszernek a működőképesség fenntarthatósága érdekében való szabályozása kellene, hogy legyen.
Az infláció azon túl, hogy egyszerű lopás egyrészt folyamatosan fenntart egy jövedelemáramlást a tőketulajdonosok felé és ezzel az ilyen jellegű jövedelemmel nem rendelkezőket idővel a teljes vagyonuktól megfosztja.
Másrészt idővel a fedezetlenséggel a kizárólag pénzbeni megtakarításokkal rendelkezők vagyonát is eliminálja.
Engem is érdekelne érdekelne ilyenkor, hogy az infláció kinek jó? Nem csak a hülyéket.

mr sistereg 2013.07.03. 13:55:50

@Melampo: Ha igaz (márpedig ez az egyetlen tény, mégpedig számviteli tény), hogy egy fillér (cent) pénz sem létezhet ugyanennyi adósság teremtése nélkül, akkor nem az pénzmennyiség (=adósságmennyiség) növekedése a probléma, hanem a törleszteni nem tudó adósok növekvő mennyisége. Az adósok pedig nem feltétlen azért nem tudnak törleszteni, mert züllött emberek vagy intézmények, államok, hanem azért, mert maguk sem jutnak bevételhez, munkához, mert a pénzmegtakarítók vagy az export országok vagy bárki más nem fogyaszt eleget, csökken a kereslet, következésképpen a termelés, a GDP, és így olyan helyzetbe kerültek, hogy nem tudják a hitelfelvételkor kalkulált tempóban növelni a bevételeiket, így utólag bölcsebbé válva: hitelt se vettek volna fel, így a hitelfelvétel után elköltött pénz se növelte volna az akkori GDP-t és pénzmegtakarításokat, tehát már régebben lelassult volna a GDP. Az infláció önmagában hülyék vesszőparipája, mert infláció idején a bérek is nőnek és megtakarítások értéke is az emelkedő kamatok miatt. Nem az infláció okoz reálgazdaságilag reagálandó helyzetet, hanem a csere-arányváltozás, és a cserarány változás kezelése más stratégiát igényel, mint amit a primitív inflációs célszám követés és áht deficit/GDP szemlélet logikája megenged. 1bolond100atcsinal.blog.hu/2013/02/14/az_inflacios_felelemvallasrol_1_resz#more5078468

Melampo 2013.07.03. 14:14:48

Minden pénz adósság, de nem minden adósság pénz.
A probléma pontosan az, hogy "a pénzmegtakarítók vagy az export országok vagy bárki más nem fogyaszt eleget", azaz romlanak cserearányok.
Az "infláció idején a bérek is nőnek "
azonban ez folyamatosan késve követi az inflációt, így ez egy folyamatos jövedelemelvonás a tőkejövedelemmel nem rendelkezőktől.
Valóban "a primitív inflációs célszám követés" mint jegybanki stratégia hibás stratégia, a jegybanknak a pillanatnyi és várható piaci likviditás követése kellene, hogy legyen a dolga.
süti beállítások módosítása