Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

A németek már megint befűthetnek Európának

2013.06.27. 07:51 Pénzügyi Szemle

A német alkotmánybíróság történelme egyik legfontosabb döntésére készül, amint arról kísérel meg ítéletet mondani, hogy az európai pénzügyi rendszert tavaly stabilizáló EKB kötvényvásárlási program összeegyeztethető-e a német és európai uniós joggal.

Ha a válasz nemleges lesz, az igencsak komoly viharokat kelthet Európában, talán éppen olyan szélsőséges mértékben, mint amennyire megnyugtatóan hatott Mario Draghi EKB-elnök 2012 júliusában tett nyilatkozata, melyben egyértelművé tette: az EKB minden tőle telhetőt megtesz, hogy mentse az eurót és az eurózónát. A részletes elemzést itt érheti el.
Fireplace_nagy.jpg
De mi is a gond azzal az EKB kötvényvásárlási programmal, ami tulajdonképpen egy gigantikus blöff volt, hiszen komoly mértékben végül nem is került rá sor (ettől persze még az ígéret hatott, és a piacok meg is nyugodtak)? A gond az, hogy a piacok támasztása céljából életre hívott kötvényvásárlási programból így már kettő van Európában - mutat rá Hans-Werner Sinn, a University of Munich professzora.

Ott van az EKB programja, és ott van az európai stabilizációs alap, az ESM (European Stability Mechanism) programja. Ugyanazt a feladatot ugyanakkor nem láthatja el mindkét intézmény, és miután a német alkotmánybíróság az ESM-re tavaly már áldását adta, így logikus lenne, hogy az EKB programjáról úgy dönt, hogy túllép a német és európai jogi kereteken.

Ez ugyanakkor súlyos csapás lenne az európai pénzügyi rendszerre, hiszen bár direkt módon a német alkotmánybíróság nem tilthatja meg az Európai Központi Banknak, hogy a másodpiacon megtámassza a bajba jutott eurózóna tagok kötvénypiacait, közvetett módon bizony korlátozhatja, végső soron pedig el is lehetetlenítheti a program működését.

Természetesen a pénzpiacokon mindig mindenre van megoldás, és ha a német alkotmánybíróság szerint a jelenlegi felállás nem szabályos, akkor az illetékesek majd megtalálják a módot, hogy azzá tegyék. Mindenesetre az európai adósságválság során az elmúlt egy év stabilitását pont az EKB elnökének ígérete adta, és ha az alkotmánybírák kimondják, hogy az EKB nem támaszthatja a piacokat, akkor félő, hogy ez a stabilitás hirtelen odavész.

Megeshet ugyanakkor, hogy hamarosan nagy szükség lenne a támaszra a kötvénypiacokon, a spanyol tízéves kötvényhozam ugyanis a májusi 4,0 százalékról 5,0 százalékra, az olasz pedig 3,6 százalékról 4,8 százalékra emelkedett, és az értékek hamarosan elérkezhetnek arra a pontra - 5,5-6,0 százalék -, ahol kezdődni szoktak a gondok…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Roskadozunk az adósság-teher alatt

Miből élnek a magyar családok?

Szinte csak Magyarországról nincs vita

Tömegek élnek napi 300 forintból

A lakásunk miatt nincs állásunk?

Ezért okoztak ekkora bajt a frankhitelek

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr465377474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mr sistereg 2013.06.27. 10:59:18

A véleményvezérek többsége nincs tisztában a pénz számviteli mibenlétével. Különösen a németek számviteli képzetlensége nyomasztó Európára nézve. A jól kereső, nagyhangú, népszerű német politikusok (pl. Angela Merkel) nem fogják fel, hogy egy centjük sem lehetne más emberek és államok adóssága nélkül. A feleslegesen előálló problémáknak 3 állandó eleme van egy buddhista mondás szerint:1 meg nem értés, 2 félelem, 3 harag (a meg nem értés félelmet szül, és a félelem ideges haragot.) Akik nem értik, hogy az aranypénzt is a társadalmi adósság teremtetette, tehát nem értik azt, hogy nem létezhet pénz adósság nélkül, azok félnek az adósságtól, és szentségtörésnek tartják, ha az állam a saját adósságát finanszírozza. Rettegnek az olyan megoldásoktól, amikor a kormányzat államadósság-papírok megvételére ad ki pénzt. Nem értik, hogy ettől még nem növekszik az államadósság, csupán a pénz követelés lába az államhoz kerül, azaz magának tartozik. (A Bundesbank elnöke, a német monetáris politika szellemi vezére, Jens Weidmann 2012. szeptemberében az inflációt az ördög eszközének nevezte, amivel elpusztíthatja a pénzügyi rendszert. Weidmann ezt a gondolatot Mefisztótól vette, aki maga a Sátán megtestesülése Goethe (1749-1832) Faust című művében. ) Az aranyfedezetű pénz korszakában született 19.századi irodalmi műből vett idézetek használatával az inflációt az ördög eszközének ábrázolják a német közgazdászok: ezalapján úgy tűnik, még nem néztek szembe azzal a ténnyel, hogy már nem árupénz, hanem hitelpénz renszerben élünk. Illene különbséget tenni az aranystandard rendszert jellemző árupénz logika, és a hitelpénz mögötti konspirációs játéktér logikája között. Ha a megtakarítók a számukra felszabadított pénzforrásokból újabb megtakarítási eszközöket, pl. frissen kibocsátott állampapírokat vesznek, és nem fogyasztanak, akkor nem növekedhet az olyan reálgazdasági termékek ára, mint élelmiszer, háztartási cikkek, stb., tehát nem feltétlen lesz infláció. Ha viszont a megtakarítók elkezdenek fogyasztani, akkor a növekvő fogyasztás növekvő keresletet jelent. A növekvő kereslet húzza az árakat, ráadásul a kereslet kielégítéséhez munkaerőre lehet szükség, tehát emelkedhet a munkaerő ára is, azaz a bérszínvonal. Ilyen forgatókönyvben az infláció nem feltétlen Sátán műve. Maga Milton Friedman (1912-2006), a neoliberális iskola leghíresebb tagja az inflációgerjesztést, és a korlátlan kötvényfelvásárlást receptként írta fel Japánnak 1998-ban. Ennyit a gazdasági médiában hallható, olvasható szokásos inflációs rémisztgetés értelméről. penztaoizmus.postr.hu/a-felelemvallas

bankvezér 2013.06.27. 12:39:50

Ki a fene támadta meg a német alkotmánybíróságon az EKB kötvényvásárlási programját?
Ez itt a kérdés ...

bankvezér 2013.06.27. 14:26:41

@bankvezér:
Nyilvánvalóan hatalmi politika van a háttérben.
Ha pénznyomtatással megkönnyítjük az eladósított perifériaországoknak visszafizetni az adósságot, akkor nem lehet gyarmatot csinálni belőlük.
Lásd ezt.
bankar.blog.hirszerzo.hu/2012/09/06/europa-ujrafelosztasa-a-putyin-merkel-paktum/

na4 2013.06.27. 16:41:30

Németek figyelem: lúzereknek egy fillért se!! Nem azért dolgoztok, hogy másokat, az ingyenélő, lusta délieket eltartsátok. Das wars. Ende.
süti beállítások módosítása