Szigorú állami regulára van szükség, máskülönben a szabadon fickándozó „piacok” ismét ránk omlasztják a világot.
A „hagyjuk szépen magukra a piacokat, az állam ne szóljon bele a dolgokba” elv megbukott, ez világosan látszik, a magára hagyott gazdaság ugyanis se nem hatékony, se nem stabil, se nem öngyógyító. Joseph Stiglitz, Nobel-díjas közgazdász szerint a gazdaságnak szabályozásra van szüksége, korlátokra, és állami közbeavatkozásra, máskülönben törvényszerűen időről-időre összeomlik. (Bővebben lásd "Szigorúbb állami felügyeletre van szükség!" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Itt vannak például a bankok, ahol Stiglitz kifejezetten hiányolja az állami regulát, hangsúlyozva, hogy a válság kitörése óta csak még koncentráltabb lett a bankszektor. A közgazdász szerint az óriásbankok befolyását kell letörni, különben borítékolható a következő válság. A „too-big-to-fail” hozzáállás nem megfelelő, azaz mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy egyes szuperbankok ne tehessenek meg bármit, mondván túl fontosak ahhoz, hogy elbukjanak.
A másik, hogy a teljes bankrendszer működését szigorítani kell, a fedezeti követelményeket pedig emelni. Ez vonatkozik a tőkemegfelelésre is, függetlenül attól, hogy a bankszektor szereplői igyekeznek fenntartani a válság előtti minél lazább követelményeket. A bankszektornak több tőkére és kisebb tőkeáttételre, ennek következményeként pedig kevesebb kockázatra van szüksége, még akkor is, ha ez a jövedelmezőség rovására megy.
Ezen túl a fiskális és monetáris politika közötti hatékony koordinációra is szükség van a jövőben. A monetáris politika a válság előtt úgy működött, hogy a jegybanknak egy „fegyvere” volt, az alapkamat, egy „ellensége” az infláció, és a tevékenysége kimerült abban, hogy egy fegyverrel küzdött egy ellenség ellen. A jövőben a jegybankokra sokkal összetettebb feladatok várnak, egyszerre kell biztosítaniuk az árstabilitást, a pénzügyi rendszer stabilitását és segíteniük a gazdasági növekedést.
Továbbra is igaz természetesen, hogy egy eszközzel nem lehet több célt szolgálni, ennek megfelelően az eddigi egyetlen fegyver – alapkamat – mellé továbbiakkal is fel kell vértezni a jegybankokat. Emellett a hatékonyabb gazdasági irányítás azt is megköveteli, hogy a monetáris és fiskális politika közös célokért küzdjön, ami újabb jelentős változásokat igényel a gazdaságpolitikai eszközökben.
A válság egy sor strukturális problémát a felszínre hozott, melyek többségére még nem született megnyugtató megoldás. Joseph Stiglitz szerint a krízis mindig megteremti a lehetőségét a megújulásnak, amely annál átfogóbb lehet, minél mélyebb az adott válság. A jelen rendszer ennek megfelelően komoly változásokon mehetne keresztül, itt lenne az alkalom, hogy a nyugati világ felépítsen egy hosszú távon is fenntartható, stabil és hatékony gazdasági rendszert. Sok még a tennivaló, a lehetőség mindenesetre adott.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Magyarország legnagyobb vesztesége
Soros szerint az euró kinyírja az EU-t
Új neve van a válságnak
A veszélyes jegybanki robotok
Árnyékra vetődtek az „exceles” guruk
Kína lerabolja a tengereket
Így kerüljük el a következő összeomlást
2013.05.10. 16:08 Pénzügyi Szemle
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.