Ha megkapom az állást, vagy nyerek egymilliót, akkor boldogabb leszek, vagy „csak” elégedetten hajtom álomra a fejem? Mennyit jelent a pénz és van-e olyan, hogy elég?
Az első számú és legfontosabb gazdasági mutatóként a GDP-t és annak növekedési ütemét szokás tekinteni, azaz a kapitalista gazdaságokban van egy feltételezés, mely szerint annál jobb nekünk, minél több pénzt keresünk. Ez az alapvetés azonban nagyon úgy tűnik, hogy gyenge lábakon áll. (Bővebben lásd "Boldoggá vagy elégedetté tesz a több pénz?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Elégedettség és a jövedelem közötti összefüggés
A National Bureau of Economic Research kutatóintézet közgazdászai ugyanis kimutatták, hogy bár az elégedettség érzet valóban egyenes arányban növekszik a gazdagsággal, a boldogság érzet szinte semmilyen összefüggésben nincs a pénzzel. Ha tehát több pénzt keresünk, vagy nagyon magas a GDP, azzal bár elégedettek lehetünk, de boldogok semmiképp (Richard Easterlin közgazdász 1974-ben írt először erről a jelenségről).
Arról sajnos nem szólnak a kutatások, hogy ha a pénzzel, a gazdagsággal és a GDP-vel nincs összefüggésben a boldogságunk, akkor mégis mivel lehet? Mit tegyenek akkor a gazdasági vezetők, hogy az adott társadalom boldogabb legyen, ha a több pénz és a magasabb GDP nem elég? Ezekre a kérdésekre a kutatók most nem adnak választ, azt ígérik ugyanakkor, hogy megpróbálják megfejteni az örök kérdést, és statisztikailag is kimutatják, hogy mitől leszünk boldogabbak.
Visszatérve az elégedettség érzéséhez, két érdekes következtetést tesznek a kutatók. Egyrészt az egyes országok között jelentős különbségek figyelhetők meg az általános elégedettség érzések között, amely különbségek nem az anyagi javakra vezethetők vissza. Sőt, sok esetben egy szegényebb országban elégedettebbek az emberek. Remek példa Brazília és Mexikó, ahol a társadalom alapvetően elégedettebb, mint a sokkal gazdagabb Olaszországban vagy Japánban.
A másik, hogy az elégedettség érzésének növekedési üteme nem lassul, ahogy gazdagodunk, azaz nincs egy pont, ami után már minden mindegy lenne. Az összefüggés a kutatások alapján egyenes arányosságot tükröz, azaz ha kétszer annyit keresünk, akkor kétszer annyira leszünk magunkkal elégedettek. Mindez azt jelenti, hogy bár boldoggá nem tesz, a pénzkeresésbe sohasem lehet belefáradni. Valahol itt gyökerezhet a sok-sok milliárdot kereső emberek motivációja, akik még akkor is hajtanak, ha a garázs tele van Ferrarival…
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Ezért ment csődbe fél Európa
Óriási pénzcsapot zárna el az MNB
Kidurrant az arany-lufi?
Mit tegyünk a nyugdíj bombával?
Jöjjenek az eurócsődök!
Bűnhődjenek a hazug közgazdászok!
