Az eurózóna csődjeinek oka elsősorban maga az euró, melynek bevezetését követően a legtöbb eurózóna tag munka helyett csak várta a sült galambot.
Az euró bevezetését megelőzően az európai országok mindent megtettek annak érdekében, hogy megfeleljenek a közös pénz feltételeinek, rendbe tették a költségvetéseket, bevezették a reformokat, privatizáltak. Az euró bevezetését követően azonban leálltak a reformok, aminek egyenes következménye volt a mély gazdasági válság. A kérdés: miért torpant meg Európa? (Bővebben lásd "Euró: elkényelmesedő tagországok, elmaradó reformok" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
10 éves állampapírok kamatainak alakulása
Az euróbevezés mögötti elvi ötlet az volt, hogy ha az európai országok közös pénzt használnak majd, akkor az egyes tagországok a gazdasági gondokat nem tudják majd megoldani a - könnyebbik útnak számító - saját deviza leértékelésével, hanem kénytelenek lesznek végigmenni a nehezebb úton, reformokat bevezeti, költségvetést rendbe tenni…
Na, hát nem így történt. Az euró bevezetésével ugyanis az egyes országok kamatszintjei villámgyorsan süllyedni kezdtek, az egy évtizeddel korábbi 10-20 százalékokról 5 százalék alá. Az ingyen pénz megérkezett a görög, portugál és spanyol gazdaságokba, aminek láttán a gazdasági szereplők alaposan elkanászodtak. „Miért vállaljam fel a gazdaságilag/politikailag nehéz döntéseket, miért tegyem rendbe a költségvetést, ha dől az ingyen pénz?” – hangzott a teljesen logikus érvelés.
Az alacsony kamat mellett felvett hitelek elodázták a fontos gazdasági reformokat, az ordító hibákat pedig elfedték, így nem is csoda, ha az euró első tíz éve ezeket az országokat alaposan elkényelmesítette.
Mi a helyzet a németekkel? A német kamatszint jól láthatóan a legkisebb mértékben esett vissza, vagyis a német gazdasági szereplők sokkal kevésbé érezték meg az „ingyen pénz ízét”, mint görög vagy spanyol kollégáik. A németeknek - akik az 1990-es évek végén komoly gazdasági gondokkal küzdöttek - a gazdaság rendbe tételéhez nem volt elég várni az alacsony kamatozású nemzetközi pénzeket, ők kénytelenek voltak felvállalni a húsba vágó reformokat. Megtették, és így tíz év távlatából kijelenthető, hogy nagyon okosan tették.
Jesús Fernández-Villaverde, a University of Pennsylvania professzora, és Luis Garicano, a London School of Economics kutatója a történet kapcsán hangsúlyozza, hogy a gazdaságban a hirtelen jövő „ingyen pénz” nem megoldja, hanem elfedi, sőt elmélyíti a gazdasági problémákat. A politikusoknak és a cégvezetőknek is szükségük van a külső kényszerre, máskülönben kitérnek a rövid távon fájdalmas, de hosszú távon gyümölcsöző reformok elől. Az euró bevezetése és a hirtelen a mélybe zuhanó kamatok ezt a külső kényszert szüntették meg Dél-Európában, aminek vége nem is lehetett más, mint egy jókora gazdasági összeomlás.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Óriási pénzcsapot zárna el az MNB
Kidurrant az arany-lufi?
Mit tegyünk a nyugdíj bombával?
Jöjjenek az eurócsődök!
Bűnhődjenek a hazug közgazdászok!
Mindenkinek jól jött a frankhitel
