Görögország előtt két út áll: maradni az eurózónában, követni az IMF/EU által megszabott „megszorító” utat és évekig szenvedni a recessziótól, vagy a 2001-es argentin válság mintájára csődöt jelenteni, kilépni az eurózónából és elindulni egy legalább annyira rögös úton.
Görögország – a várt 25-30 százalékos recesszióval - minden bizonnyal a modern történelem legsúlyosabb gazdasági visszaesését fogja elszenvedni a jelen válság során. Az eddigi csúcstartó Lettország volt 24 százalékkal – ez ugyancsak a 2008-ban kirobbant krízis során jött össze -, illetve Argentína a 2001-es válság során elszenvedett 20 százalékkal.
A két említett esetben a gazdaságok a válságot követően gyorsan talpra álltak, erre ugyanakkor a görögöknek jelenleg semmi esélyük. Hiába engedték el ugyanis a bankok és biztosítótársaságok az adósság felét, és hiába ítélte meg az EU az újabb százmilliárdos „mentőcsomagot”, a görög államadósság még így is bőven 100 százalék fölött marad, a gazdaság pedig továbbra is teljesen versenyképtelen mondjuk a németekkel vagy a hollandokkal szemben. Ha a jelen forgatókönyv szerint mennek tovább az események, akkor a görögökre valószínűleg még évekig tartó megszorítás, stagnálás és recesszió vár az EU/IMF lélegeztetőgépén…
Az alternatív út az argentin példa lehet, államcsőddel, euzózónából történő kilépéssel, egy új drachma bevezetésével, az új deviza leértékelésével, a felpörgő infláció következtében a reálbérek csökkenésével és a versenyképesség javulásával. Ezt a forgatókönyvet az európai politikusok „ördögtől valónak” tekintik, a számok ugyanakkor azt mutatják, hogy az argentinok valószínűleg jobban jártak a csőddel, mintha követték volna a „megszorító utat”.
Argentínában ugyanis a 2001 decemberében bejelentett csőd után 2002 második felében növekedésnek indult a gazdaság, ami egy évi 10 százalékos fellendülést hozó időszak kezdetét jelentette. A csőd negatív hozadékaként ugyanakkor az infláció megugrott, a lakosság bankokba és a helyi devizába vetett hite pedig megrendült.
A görögök előtt álló mindkét út rendkívül rögös, érdekes kérdés, hogy végül melyiken haladnak tovább. A kérdést még izgalmasabbá teszi, hogy hamarosan jönnek a választások, továbbá az, hogy az eurózóna politikusai minden áron el akarják kerülni az argentin utat. Veszélyes lenne ugyanis, ha a görögök ezen út mentén végül boldogulnának, és esetleg a portugáloknak, spanyoloknak és olaszoknak is eszükbe jutna csődöt jelenteni az összesen több ezer milliárd eurónyi államadósságra...
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Magunkra húztuk a román cukrot
Nyugdíjat, segélyt ne, autópályát igen!
Mi jöhet az euró csődje után?
Hoppon maradhatnak a magyar vállalkozók
Megágyaztak a svájcifrank-hitelek a válságnak
Még alacsonyabb fizetések kellenek?
______________________________________________________________
