Hiába a masszív megszorítások, Görögország továbbra is romokban hever. Pedig a szintén „problémás” írek és portugálok már szinte egyenesbe jöttek.

Az eurózóna mentőakciója sikeresnek mondható Írországban és Portugáliában – mindkét országban növekedésnek indult a gazdaság és az exportszektor, a kötvénypiac újraindult, a 10 éves hozamok 3,1 illetve 4,5 százalékra mérséklődtek -, Görögország azonban továbbra sem találja a kiutat. Igaz ugyan, hogy a görög folyó fizetési mérleg a válság előtti kétszámjegyű mínuszról mára kiegyensúlyozottá vált és a költségvetés elsődleges egyenlege is többletes, a gazdasági növekedés csak nem akar beindulni. A kérdés az, hogy mi romlott el Görögországban. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Ugyanaz a program, amely a portugálokat és íreket kivezette a válságból, úgy tűnik, hogy Görögországban kudarcot vallott – mutat rá Daniel Gros, a brüsszeli Center for European Policy Studies kutatóintézet közgazdásza, hozzátéve, hogy a kudarc oka nem a megszorítások minőségében keresendő, hanem a rossz célválasztásban. Az IMF által felügyelt válságkezelés ugyanis elsősorban a költségvetési egyenlegre koncentrált, és igyekezett elsősorban ár- és bércsökkentésekkel helyreállítani az egyensúlyt.

Ez a célpont azonban elhibázott volt, egy ilyen kiigazításnak ugyanis elsősorban az exportszektorra kellene fókuszálnia. Az export mutatja meg ugyanis, hogy mennyire versenyképes egy gazdaság külföldön, hogy ennyire képes sikeresen boldogulni egy gazdasági közösségben. A szomorú tény pedig az, hogy hiába csökkentek drámai mértékben a bérek Görögországban, az exportszektor továbbra is zsugorodik, szemben például az ír és portugál export masszív bővülésével.

A tények azt mutatják, hogy a görög gazdaságban továbbra is olyan mértékű torzulások vannak, melyek a masszív bércsökkentés ellenére sem engedik, hogy az export versenyképessé váljon. Enélkül pedig egészen biztosan nem lehet tartós növekedésről és a válságból történő kiemelkedésről beszélni.

A görög gazdaság problémái tehát jóval súlyosabbak az ír vagy portugál gondoknál, és úgy tűnik, hogy a masszív megszorítások, a kiegyensúlyozottá váló folyó fizetési mérleg és költségvetés ellenére sem képes a gazdaság a tartós növekedésre. A gond ezen a ponton az, hogy rendkívül nehéz megoldást találni a bajokra. A megszorítások és a jelentős nemzetközi hitelcsomagok jól láthatóan csakis arra voltak elegendők, hogy a gazdaság szabadesését megállítsák, arra azonban már elégtelenek, hogy biztosítsák az exportszektor és a gazdaság fenntartható erősödését.

A fő gond az, hogy az egyensúlytalanságok pontos forrása egyelőre nem látszik, csakis annyi mondható el, hogy valamilyen módon az exportszektor versenyképességét kellene biztosítani, úgy, hogy az képes legyen a tartós növekedésre. Ezt ugyanakkor sem Brüsszel, sem Washington nem tudja megtenni, ők ezen a ponton csupán annyit tehetnek, hogy szükség esetén újabb milliárdos mentőövet dobnak a görög gazdaságnak.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Érvek a gazdagok adóztatása mellett

Ezért nem omlott össze Magyarország

A nagy nyugdíj-kutyaszorító

Nem lehet minden csődöt elkerülni

Ide kellene felkerülni Magyarországnak

Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam