Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Soha semmi nem lesz már a régi

2013.12.04. 08:31 Pénzügyi Szemle

A jegybankoknak ezután sokkal több tennivalójuk lesz, mint volt a válság előtt, többé már nem lesz „elég” csak a kamatokat tologatniuk.

A gazdasági válság azon túl, hogy romba döntötte a világgazdaságot és a tönk szélére sodort jó néhány országot, arra is rávilágított, hogy melyek az igazán sikeres gazdaságpolitika alapjai, és melyek voltak a válság előtti politikák hiányosságai. A gazdasági vezetőknek sok mindenen változtatniuk kellett, amiben eddig hittek, és jó néhány új eszközt is be kell vetniük, ha sikeresen akarnak alkalmazkodni az új gazdasági rendhez – mutat rá Olivier Blanchard, az IMF vezető közgazdásza. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Devizas_nagy.jpg

A közgazdász szerint a főbb következtetések és kihívások a következők:

-         Először is a válság rámutatott a kiegyensúlyozott költségvetések fontosságára. Két okból is. Először is egy súlyos egyensúlytalansággal küszködő országot jóval súlyosabb csapások érnek egy válság kirobbanásakor, másrészt ezeknek az országoknak esélyük sincs kontraciklikus gazdaságpolitikát folytatni, vagyis a krízis első jeleire ők nem képesek élénkíteni. A tanulság a következő: a békeévek alatt takarékosan kell gazdálkodni, hogy aztán baj esetén legyen elég muníció.

-         Ha beüt egy pénzügyi válság, akkor az államnak első feladata kell, hogy legyen a bankrendszer stabilizálása. A veszteségeket el kell tüntetni, a bankokat fel kell tőkésíteni, egy egészséges fellendülés ugyanis csak akkor lehetséges, ha a bankrendszer képes rendben működni és hitelezni.

-         Egy válság alatt negatív reálkamatokat kell fenntartani, akár éveken keresztül. Ez vagy úgy lehetséges, hogy a jegybank leviszi a nominális kamatokat, vagy úgy, hogy pénzt nyomtat és ezzel felpörgeti az inflációt. Minél súlyosabb a válság, annál határozottabb lépések kellenek a negatív reálkamatok eléréséhez.

-         A jegybanknak nem csak a bankok számára, de az államok számára is rendelkezésre kell állnia, mint „végső menedék”. Vagyis, ha az államok képtelenek a piacról finanszírozni az adósságot, akkor a jegybanknak kell megtámasztania a piacot, akár tettekkel, akár egy erős ígérettel.

-         A feltörekvő piacokon az esetleges pénzügyi sokkok hatására kialakuló tőkekivonást nem érdemes tőkekorlátozásokkal kezelni. Engedni kell, hogy a tőke távozzon, gyengítve ezzel a helyi devizát. A gyengülő deviza javítja az export és a gazdaság versenyképességét, ami automatikus stabilizátorként működik.

-         A deviza gyengülésekor ott van gond, amikor magas a devizahitelek aránya, vagy a devizaárfolyam esése pánikreakciót okoz a helyi kötvény- vagy részvénypiacon. Ilyen esetekben a jegybanknak lépnie kell, és megállítani a pánikreakciókat, amire az első számú eszköze a devizatartalék felhasználása.

Olivier Blanchard egyértelművé teszi, hogy a gazdaságpolitikának a válság előttinél jóval rugalmasabbnak kell lennie, és ez különösen a jegybanki politikára igaz. A jegybankokban szerinte már soha semmi nem lesz olyan, mint „régen”.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Görögország megmenekült, segítettek a "barátok"

Vihart kavart Ferenc pápa

Enged szorításából a svájci frank

Kiken segítettek a munkahelyvédelmi adókedvezmények?

Nyugdíj: az emberiség legnagyobb pilótajátéka!

Újra célkeresztbe kerülhet a forint?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr405667641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Husz_János_Puszita 2013.12.04. 10:49:32

Hehe már csak a politikusoknak kellene elmagyarázni, főleg konjunktúra idején.

bankvezér 2013.12.04. 13:20:46

Én nagyon csodálkozom, hogy a tanulmány szerzője hogyan tudta elvégezni az egyetemet, és mi több, még az IMF vezető közgazdásza címet is sikerült elérnie. :(((
Azt javasolja az egyes országoknak, hogy takarítsanak meg a válság előtti időkben. De miért is takarítsanak meg? Hiszen a válság idejére pedig ezt javasolja :
" Egy válság alatt negatív reálkamatokat kell fenntartani, akár éveken keresztül. Ez vagy úgy lehetséges, hogy a jegybank leviszi a nominális kamatokat, vagy úgy, hogy pénzt nyomtat és ezzel felpörgeti az inflációt. Minél súlyosabb a válság, annál határozottabb lépések kellenek a negatív reálkamatok eléréséhez. "

Egyszerűen mondva, takarékoskodjatok, aztán majd az infláció elértékteleníti a megtakarításotokat !!!
Tehát hajrá idióták, kövessétek az IMF tanácsait és bukjatok egy hatalmasat! :)))
Ellenben azok, akik a válság előtt eladósodtak, azok kifejezetten jól járhatnak, hiszen alig kell az adósságuk után kamatot fizetni.

Friedman 2013.12.04. 16:39:43

@bankvezér: Itt pont arról van szó, hogy az államnak kell takarékoskodnia, nem elengedni a költségvetést, mint Magyarország tette a kétezres években.

Azok az országok tudtak csak lényegében negatív kamatot bevezetni, ott engedte a piac súlyos devizaleértékelődés nélkül, ahol nem volt durván magas a külső eladósodottság.

Emellett a békeévek megtakarításaiból lehet a válság éveiben fiskális élénkítést indítani, és nem ilyenkor kell megszorítani, mint például Magyarországon.

Magyarul, ne lőjjük el a puskaport békeévekben, hanem tartogassuk a nehezebb időkre. Ebben nincs semmi szakmailag hibás gondolat.

bankvezér 2013.12.04. 17:36:17

@Friedman:
"Itt pont arról van szó, hogy az államnak kell takarékoskodnia,"
Japán,USA, Olaszország,Görögország,Írország államadóssága lényegesen magasabb, mint a magyar államadósság.
Mégis Magyarország nagyobb bajban van,mint az említett országok, - kivéve Görögországot.
Szóval sehogy sem jó a példád.
Maradjunk annyiban, hogy nem érted, mit írtam előzőleg.

Friedman 2013.12.05. 12:26:45

@bankvezér: Görögország, Olaszország, Spanyolország nagyobb bajban van, mint Magyarország - szerintem.

Japánban a helyzet faramucibb, mivel ott belülről finanszírozzák az államadósságot, nincs akkora külső finanszírozási igény, ezért nincsenek még bajban (az más kérdés, hogy szerintem lesznek, de még évekig kibírják pénznyomtatással).

Írország megint más tészta, ők azért nem omlottak össze, mert nagyon kicsi volt az államadósságuk mielőtt beütött a bankválság, így ki tudták menteni a bankokat. Magyarországon nem volt igazi bankválság, az állam sosem segített a bankokon, sőt inkább fordítva, a bankok évi 500 milliárd Ft-ot talicskáznak a kormánynak, ami több, mint a saját tőkéjük 10%-a évente. Itt azt lehet mondani, hogy a bankok "mentették ki" a költségvetést.

USA: A válság előtt alig haladta meg az 50%-ot az államadósság, pont azért nőtt meg, mert a válságkezelésre fordították. Erről szólt a cikk, akkor lődd el a puskaport, amikor kell, és ne előtte (mint Magyarország).

Értelmezve olvass, az segít!

bankvezér 2013.12.05. 13:35:22

@Friedman:
Azt jól leírtad,hogy szinte mindegyik ország helyzete más. Vannak országok, melyek bármeddig adósodhatnak, egyszerűen nyomtatnak pénzt és így oldják meg a problémát.
Aztán vannak országok, melyek, olyan pénzben adósodtak el, amit nem tudnak nyomtatni. Ezek az országok bajban vannak. De igazából nem most kezdődött a bajuk, hanem amikor teljesen alkalmatlan és kártékony politikusok kezdték ezen országokat vezetni.
Tehát összességében nem lehet egységes tanácsot adni az országok számára.
A pénznyomtatási joggal rendelkező országok számára előnyös eladósodni, mert pénznyomtatással,(inflációval) megszabadulnak az adósságuktól. Aki ezen országok számára kölcsönt ad, az rendszerint veszít.
Aki pedig a második csoportba tartozó országoknak kölcsönöz, az még többet veszíthet, mert a legyengült adós esetleg egyáltalán nem tud fizetni.
Ezért fenntartom legelső állításomat, - a tanulmány szerzője hülyeségeket beszél. Én a valóságból indultam ki, - a valóságtól elszakadni súlyos hiba. A tanulmány szerzője pedig valami idealizált, nemlétező álomkép alapján ad tanácsokat...
Én elhatárolódom a más kezével csalánt szedő hülye és kártékony szobatudósoktól!!!
süti beállítások módosítása