A Harvard híres professzora szerint az is elég, ha a vezetők egyszer csak gondolnak egyet.
A politikai gazdaságtan alapvetése szerint a változás azon múlik, hogy a pozícióban levő érdekcsoportoknak érdekében áll-e az. Mivel a változások sok esetben jövedelemelosztási hatásokkal is járnak (egyesek jól járnak, mások rosszul), így a radikális váltáshoz általában új elit kell. Egy friss tanulmány azonban arra mutat rá, hogy ez a tétel megdőlni látszik, elég csak Kínára nézni. (Bővebben lásd "Változás és az új politikai gazdaságtan" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Dani Rodik szerint az elvek és a gondolatok (ideas) három módon is képesek az érdekek (ineterests) befolyásolására.
Az egyik abból adódik, hogy a gondolatok meghatározzák, hogy a politikai elit miképp határozza meg a saját, követendő célját. Az identitás determinálja a cselekvést: ha valaki pénzt akar, akkor mást tesz majd, mint ha hírnevet, vagy egy lapot a történelemkönyvekben.
A másik, hogy a gondolatok meghatározzák azt, hogy a közpolitikai szereplők miképp képzelik el az őket körülvevő világ működését. Az érdekcsoportok akkor kezdenek bizonyos gazdaságpolitikai döntések megváltoztatásáért lobbizni, ha azt hiszik, hogy ez a döntés rontotta az anyagi helyzetüket. Ugyanez igaz a kormányzatra is.
A harmadik kapcsolódási pont, hogy a gondolatok meghatározzák a politikai szereplők által követett stratégiákat is. Rodrik szerint például a politikai elit egyik lehetősége a hatalmon maradásra, ha minden gazdasági aktivitást maga alá gyűr, a másik pedig épp az, hogy teret enged a gazdasági innovációnak és kiteljesedésnek. Ez utóbbi azt jelentheti, hogy az egykoron elnyomó hatalomnak érdeke lehet a váltás, és saját gazdasági hátterének újraszabása. Ez lehet például állami irányítással megvalósuló iparosítás – mint például Dél-Koreában és Kínában.
Ezek az esetek azért érdekesek, mert a változás a régi eliteket hozta újra helyzetbe. Ez ellentétes azzal a klasszikus politikai gazdaságtani alapvetéssel, miszerint a változás a politikai térkép átszabásával megy párban. Itt a régi elitek új stratégiájáról van szó, gazdasági váltás tehát nem csak akkor képzelhető el, amikor egy (befolyásos) érdekcsoport anyagi érdeke sérül, hanem akkor is, ha ezen érdekek képviselete más formát ölt.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Megfeji az állam a bűnösöket
Nem mindegy, mennyiért rúgnak ki
Eretnekek voltak, sztárok lettek
Milliókat vitt el az olcsó vodka
Gyengébb eurót? Még mit nem!!
Jön a magyar EU-tagság kritikus éve
