Pénzügyi Szemle Online Blog

Úgy csökkentjük a pénzügyi kockázatokat, hogy a valóságban növeljük. És mindez azért, mert hiányoznak az alapvető ismeretek.

Egy friss kutatás a közép-alföldi háztartások pénzügyi kulturáltságát mérte fel, és arra jutott, hogy ebben a körben a konzervatív hozzáállás és a kockázatkerülés a jellemző. De az is kiderült, hogy csak elvileg, mert ez sokszor azzal jár, hogy még nagyobb a vállalt rizikó (a felmérés eredményeit bemutató írásunkat lásd a jobb hasábban).

A felmérés következtetései jó eséllyel általánosíthatók. A vizsgált térség lakosságának fő jövedelemforrása a bér és fizetés, amely az országos átlagnál alacsonyabb, de még így is képesek megtakarításra. Ez azért fontos, mert képződik olyan jövedelem a háztartásokban, amelyet olyan jövedelemtermelő eszközökbe fektethetnének, amelyek idővel nagyobb mértékű bevételként könyvelhetnek el a házi költségvetésben.

A munkavállalás révén megszerzett jövedelem azonban nehezen megszerzett jövedelemnek számít különösen az alacsony jövedelemszint okán, így érvényesül a „könnyen jött, könnyen ment" mondás ellenkezője - a térségben élő emberek nem szívesen kockáztatják megtakarításaikat. Ez megnyilvánul abban is, hogy bár ismerik az összetettebb pénzügyi termékeket is, ennek ellenére az azokban rejlő lehetőségeket nem használják ki - pénzügyeik területén fő motívumként az egyszerűség dominál. Kijelenthetjük: a felmérésben résztvevő háztartások szignifikáns hányada nem kockázatvállaló.

Természetesen, a kockázatkerülő magatartás nem mentesíti a vizsgált háztatásokat teljes mértékben a pénzügyi kockázatoktól. Mivel a legfőbb megtakarítási cél a föld, illetve az ingatlan tulajdon - a hitelfelvétel legfőbb célja is ehhez kapcsolódik. Az országos átlagnál alacsonyabb jövedelemszint (az alacsonyabb árszínvonal ellenére is) elkerülhetetlenné teszi a hitelfelvételt, amely jelentős kockázati forrást jelent. A tanulmányból kiderül, hogy a háztartások több mint fele devizahiteles, ennek ellenére csupán 10,7%-uk nyilatkozott úgy, hogy a hitel visszafizetése elviselhetetlen terhet ró rájuk. Ez arra utal, hogy bár nem voltak tisztában a devizahitelhez kapcsolódó kockázattal, ennek ellenére olyan mértékű hitelt vettek fel, amelyet a jelentős árfolyam növekedés mellett is fizetni tudnak - a kockázatkerülő magatartás egyben a kockázat kezelésének a módja is.

Végül nézzük az utolsó kérdést, azaz: vajon tisztában vagyunk-e a vállalt kockázat valós mértékével? A fentiekben bemutatott kockázatkerülő magatartás látszólag hatékony, hiszen a nehezen megszerzett jövedelem megtartása, illetve az életszínvonal fenntartása még megnövekedett hitelköltségek mellett is érvényesül a háztartások többségénél. Az azonban, hogy a térség háztartásai jellemzően az egyszerűbb (nagyobb biztonságot jelentő) pénzügyi termékekben tartják megtakarításaikat (készpénz, látra szóló bankbetét), azt mutatja meg számunkra, hogy az alkalmazott tudatos kockázatkerülés tulajdonképpen nem más, mint a megfelelő ismeretek hiányából eredő - eltérő irányú és mértékű - kockázatvállalás, hiszen a kockázatkerülésnek is ára van. Legszemléletesebb példát azok a háztartások szolgáltatják, amelyek főként készpénzben tartják a vagyonukat: a készpénzt felhalmozó háztartások többek között ki vannak téve az inflációnak (vagyis a pénz vásárlóerejének csökkenésének), kamatbevételtől esnek el, illetve a pénz eltulajdonítására irányuló bűncselekmény kockázatát is magukon viselik.

A pénzügyi ismeretek hiányosságai miatt a vizsgált háztartások jelentős hányada nem képes felmérni azt, hogy az egyik kockázat mérséklése milyen más kockázat megjelenésével, fokozódásával jár együtt. A sokszor emlegetett természetes kockázatkerülő magatartás, illetve a pénzügyi műveltség hiányosságai együttesen jelentősen leszűkítik a vizsgált településeken élő háztartások (pénzügyi) választási lehetőségeit.

A pénzügyi kultúra alacsony szintje a vizsgált térség gazdasági felzárkózási esélyeit is rontja, hiszen a vállalkozások beindításához és működtetéséhez, valamint a nagyobb hozamot eredményező befektetésekhez a pénzügyi-gazdasági ismeretek, illetve a kockázatok megfelelő felmérése és kezelése alapvető jelentőséggel bír.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Rászálltak a bankokra

Elszabadul az inflációs szörnyeteg

Kell-e nekünk magyar Tesco?

Közérthető államot!

Devizahiteles mentőcsomag a bankok pénzéből?

Ide nekem a sok pénzt! - De miért is?