Pénzügyi Szemle Online Blog

A jegybankban parkol a bankok mintegy 4000 milliárd forintja, és egy felvetés szerint ezt kéne valahogy a devizahitelesek megmentésére átcsatornázni és felhasználni.

A Magyar Nemzeti Bank kötvényében a magyarországi bankok mintegy 4000 milliárd forintot tartanak, amit jelen állás szerint senki nem használ semmire. Egy elvi felvetés és tanulmány azt járja körül, hogy miképp lehetne ezt a pénzt a magyar devizahitelesek megmentésére fordítani (erről lásd "A devizahitelezés oka, a beavatkozás lehetősége, módjai" című cikkünket a jobb hasábban).

Forrás: MNB

A bajba jutott hitelesek megsegítésére több konstrukció is létezik. Jellemzően – legalábbis a szándékok szerint - az alapján történik a differenciálás, ki mennyire fizetőképes, kinek mennyire van valóban szüksége segítségre.

A legrosszabb helyzetben levők esetére dolgozta ki a kormány a Nemzeti Eszközkezelő koncepcióját, aminek röviden és zanzásítva az a lényege, hogy az állam megveszi az ilyen adósok lakását, majd valamilyen formában biztosítja az adósok lakhatását – optimális esetben ugyanazon ingatlan visszabérlésével.

Az ötlet egyetlen igazán komoly kérdőjele a „miből" – vagyis az, hogy egy ilyen nehéz gazdasági helyzetben az államnak honnan lesz elegendő pénze a több tízezer fizetni képtelen hiteles megsegítésére. A jelek szerint a konvencionális kormányzati eszközök ebben az esetben elég szerény kereteket jelentenek, olyannyira, hogy az így rendelkezésre álló forrásokkal nem is lehet kezelni a problémát (az idén júliusig 8 lakást vett meg a társaság, miközben még a tervekben szereplő 8000 lakás is elég kis részét tenné ki az érintett ingatlanoknak...)

Honnan lehet tehát pénzt szerezni? Nyílván onnan, ahol van – ebből indulhatott ki Bánfi Tamás, a Corvinus Egyetem tanszékvezető tanára, aki tanulmányt írt a Pénzügyi Szemlébe erről a témáról. Mindenképp újszerű megközelítést tükröz, hogy a professzor szerint az ingatlanalap rövid lejáratú (legfeljebb egy éves) kötvényeket bocsáthatna ki, mégpedig a jegybanki alapkamatnak megfelelő hozammal. A felvetés szerint az ingatlanalap keret-megállapodást köthetne a kereskedelmi bankokkal, hogy azok a jegybanki kéthetes kötvény vásárlása helyett az azonos hozamú és lejáratú, államilag garantált, az ingatlanalap által kibocsátott ingatlankötvényt vásárolják meg. Abban az esetben, ha ez a forrás elapadna, úgy rendkívüli helyzetben az állami cégek is tarthatnák ebben a kötvényben átmenetileg szabad pénzeszközeiket, illetve „utolsó menedékként finanszírozási forrásként bevonható a jegybank által kezelt állami devizatartalék" is.

Az biztos, hogy a Magyar Nemzeti Banknál mintegy 4000 milliárd forint értékben tartanak pénzt a bankok (ez a jegybanki alapkamattal érintett kötvényállomány). Az ötlet ezzel együtt meglepő, és számos kérdést felvet (például, hogy az eszközkezelő forrásköltsége miért lenne egyenlő egy piaci szereplő szempontjából a jegybanki kamattal, illetve, hogy miképp érinti a jegybanki függetlenséget a monetáris politika fő eszközének tekinthető instrumentummal kapcsolatos beavatkozás). Az kétségtelen azonban, hogy a tárgyalt kérdés fontos, és eddig nagyon kevés olyan felvetéssel lehetett találkozni szakmai berkekben, amely érdemben (értsd: nem csak banki oldalról) kezelné ezt a magyar gazdaság talpra állását nagyban nehezítő helyzetet.

Mert az biztos, hogy enélkül se növekedés, se társadalmi béke nem lesz.

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Ide nekem a sok pénzt! - De miért is?

Veszélyben a nyugdíjunk?

Svájcifrank-buborék és a Nobel-díj

Magyar marhákkal a válság ellen!

Gyermek és nyugdíj: a 10 alaptétel

Legyünk Európa éléskamrája!