Spanyolország az euró miatt került szorult helyzetbe?
„A bajban lévő eurózóna tagállamok a válság előtt felelőtlenül túlköltekeztek, saját maguknak köszönhetik a bajt, így a problémákat oldják meg maguk" - kisarkítva nagyjából így foglalható össze a német álláspont az európai válságkezelés kapcsán. 
A félreértés ott van, hogy ez a gondolatmenet - legalábbis Martin Wolf, a népszerű publicista szerint - alapvetően téves. A spanyol költségvetés ugyanis a válság kirobbanása, azaz 2008 előtt éveken keresztül többletet mutatott, az államadóság pedig stabil csökkenő pályán mozgott, sőt a GDP-hez viszonyított 35-40 százalékkal fele akkora volt, mint a német adóság.
A spanyol közpénzügyek tehát látszólag kifogástalan állapotban voltak, só sem volt tehát felelőtlen állami költekezésről. (Bővebben lásd "Az eurón bukott meg Spanyolország" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A probléma gyökerei nem is itt, hanem az ingatlanpiacon keresendők. Az eurócsatlakozást követően ugyanis az állampapírpiaci hozamok, és így a banki hitelkamatok hirtelen a német, holland vagy épp osztrák szint közelébe estek le, az olcsó hitel pedig beindította az ingatlanárak növekedését. Az építőipar az alacsony kamatoknak köszönhetően felpörgött, a gazdasági növekedés gyorsult, a bérek nőttek, az adóbevételek megugrottak.
A tündérmese ugyanakkor egy illúzióra épült, ami csakis az eurótagságnak, a jobbára külföldi bankoktól érkező olcsó hiteleknek és a száguldó ingatlanárak által keltett látszat gazdaságságnak volt köszönhető.
Ekkor jött a válság, amely véget vetett a felelőtlen hitelezésnek. A kamatok felszöktek, a beruházások leálltak, az ingatlanárak összeomlottak, a munkahelyek megszűntek, az adóbevételek eltűntek. Egyszer fent, egyszer lent, mondhatnánk erre.
Kérdés, hogy mit tehetett volna a kormányzat, hogy a bajt megakadályozza. Adót emelnie értelmetlen volt a válság előtt, hisz a költségvetés többletet mutatott. Kamatot emelni nem tudott, hisz nem volt önálló monetáris politikája. A nemzetközi tőkeáramlást, a bankok hitelezését vagy a magánszféra ingatlanfejlesztéseit leállítani az Európai Unión belül megint csak nem lehet.
Nagyon úgy tűnik tehát, hogy Spanyolország az eurócsatlakozás és az olcsó hitel áldozatává vált, mint ahogyan az is borítékolható, hogy külső segítség nélkül képtelen lesz talpra állni. Az előttünk álló napok/hetek nagy kérdése az, hogy ezt a segítséget megkapja-e...
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Kökemény politika és IMF-hitel
Ezért nem fizetnek a németek
A tét 800 milliárd dollár
Itt a brüsszeli terv
Mennyibe kerül felnevelni egy gyereket?
A bölcsin múlhat a nyugdíjunk
