A Valutaalap hitelmegállapodásai nem mentesek a politikai és gazdasági érdekektől.
A krízis 2007-es kirobbanását követően a Valutaalap egyre aktívabb szerepet vállalt a válságkezelésben, a görög, portugál vagy ír mentőcsomagok finanszírozása mellett többek között segítséget nyújtott Magyarországnak, Romániának, Izlandnak, vagy épp Ukrajnának. Az elmúlt öt évben a Valutaalap több mint 300 milliárd dollárnyi hitelt hagyott jóvá a tagországoknak, amely summával komoly szerepet játszott a válsághullámok csillapításában. (Bővebben lásd "IMF: hitelezés politikai érdekek mentén?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A szervezet válságkezelése a korábbi gyakorlattól eltérően már nem csupán a rövid távú pénzügyi segítségre korlátozódott, az IMF mind a hitelkonstrukciók, mind a pénzügyi tűzerő tekintetében előrelépett.
Megjelentek az elővigyázatossági hitelkeretek, a rugalmas megoldások, az IMF feltőkésítésében pedig – aminek köszönhetően a szervezet pénzügyi tűzereje mintegy 400 milliárd dollárral, közel duplájára emelkedett - komoly részt vállaltak a legnagyobb feltörekvő országok is.
A Università Politecnica delle Marche kutatói ugyanakkor kimutatták, hogy az új konstrukciók hatékonynak bizonyultak a válságkezelés során, a hitelmegállapodások azonban nem mentesek a politikai és gazdasági érdekektől.
Világosan látszik ugyanis, hogy azok az országok, melyek politikailag és gazdaságilag közel állnak a világ legfejlettebb országaihoz - G-7 országok -, könnyebben, gyorsabban és nagyobb összegben kaptak hitelt, mint azok, akik nem az IMF és a G-7 országok szája íze szerint politizálnak. Szemléletes példáért nem kell messzire mennünk…
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Ezért nem fizetnek a németek
A tét 800 milliárd dollár
Itt a brüsszeli terv
Mennyibe kerül felnevelni egy gyereket?
A bölcsin múlhat a nyugdíjunk
