Az elmúlt száz évben a gazdasági gondokra megvolt a megoldás: a stabil növekedés. De vajon mi oldja meg a közeljövő problémáit, ha a növekedés lelassul?
Mi, a most élő emberek bizonyos szempontból az emberiség legszerencsésebbjei vagyunk, ez az a kor ugyanis, amely a leggyorsabb gazdasági növekedést és a legkényelmesebb életkörülményeket kínálja. A világgazdaság növekedési üteme időszámításunk első ezer évében alig volt több évi átlag néhány tized százaléknál, és még az 1800-as években is csak alig haladta meg az átlag 1,0 százalékot, most azonban, a 20. század második fele és 2012 között már megközelítette a 4,0 százalékos éves tempót. Varázslatos sebesség, a gond csak az, hogy számos közgazdász szerint az előttünk álló évtizedek, sőt évszázadok ennél jóval lassabb növekedést ígérnek. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Egy főre jutó GDP éves növekedési üteme (%)
Forrás: Robert J. Gordon: Is U.S. Economic Growth Over? Faltering Innovation Confronts the Six Headwinds
Egyre több közgazdász - Kenneth Rogoff , Thomas Piketty, Robert J. Gordon – gondolja úgy, hogy az emberiség kifogyott azokból a katalizátorokból, melyek a növekedést hajtották az elmúlt évszázadban, új katalizátorok pedig még távolról sem látszanak. Ha valóban így van, akkor viszont naivitás lenne azt várni, hogy a soron következő években/évtizedekben visszatérjen az évi átlag 4,0 százalék közeli növekedési ütem.
Még szerencse, hogy a világgazdaság ma már további masszív növekedés nélkül is képes annyi értéket előállítani, ami elegendő lehet az emberiség számára. A gond csak az, hogy a megtermelt javak igencsak egyenlőtlenül oszlanak meg, és nem csak az egyes nemzetek között, de az adott országokon belül is.
Amíg volt növekedés, addig mindegy, milyen gazdasági gond adódott – adósság, recesszió, bankválság… - a rendszer szépen lassan kinőtte a problémákat, az elmúlt évszázad gazdasági bajaira tehát megvolt az ellenszer, a stabil növekedés. De vajon mi lesz akkor, ha a növekedés lelassul, vagy esetlen el is vész? Mi lehet a megoldás akkor mondjuk az olyan súlyos problémákra, mint a fejlett világban egyre jellemzőbb jövedelmi egyenlőtlenség, elöregedés és bizonytalan nyugdíjkilátások?
A fenti közgazdászok szerint az új megoldás az erősebb újraelosztás lesz. Az emberiség rengeteg értéket termel, és ha nem tud még többet termelni, akkor logikus, hogy a közép- és szegényebb osztályok gondjaira az a megoldás, hogy a jövedelmeket az eddigieknél erőteljesebben kell újraosztani. Természetesen a gazdagok kárára.
A történet kapcsán két igencsak fogós kérdés adódik: vajon tényleg lelassul a várt ütemben a világgazdaság növekedése, továbbá a politikai vezetés valóban hajlandó lenne egy nagyszabású újraelosztásra? A közgazdászoknak lesz miről vitatkozniuk, ennyi bizonyosan kijelenthető.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Állami garanciát az induló vállalkozásoknak!
Akitől Magyarország is sokat tanulhatna
Érvek a gazdagok adóztatása mellett
Ezért nem omlott össze Magyarország
A nagy nyugdíj-kutyaszorító
Nem lehet minden csődöt elkerülni
