Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Frankhitelek: a banki jutalékok is hibásak

2014.03.16. 08:31 Pénzügyi Szemle

A banki hitelbírálatok során a jutalékos rendszer bevezetésével nem csak az ügyfél, de maga a bank is rosszabbul járt. Aki nyert, az a jutalékot bezsebelő bankár volt.

„A frankhitelezés felfutásáért és az ebből fakadó problémákért a banki ügyintézők is hibásak, akik sok esetben csakis azért hagyták jóvá a hitelkérelmeket, mert a hitelek után jutalékot kaptak!” - van egy ilyen általános nézet is, amely első olvasatra nem tűnik alaptalannak. De vajon valóban több hitelt adnak ki a jutalékrendszerben dolgozó bankárok? És a magasabb volumen feltétlenül együtt jár a rossz minőségű hitelek arányának növekedésével? Az tiszta sor, hogy a magasabb jutalékkal a bankár nyer, de vajon a bank is többet kaszál? Egy érdekes tanulmány ezekre a kérdésekre keresi a választ. Az eredeti elemzés itt érhető el.

posztba_nagy_63.jpg

A kutatók - Sumit Agarwal, Itzhak Ben-David - egy kísérlet során vizsgálták meg a tipikus bankár viselkedését, amely kísérletben a bankárok egy csoportjának fix fizetése mellett, a másik csoportnak részben fix, részben teljesítményhez kötött fizetés mellett – a jutalék mértéke a fizetés 20 százaléka volt – kellett meghoznia a hitelkérelmekkel kapcsolatos döntéseket. A tanulmány eredményei között természetesen vannak meglepőek és evidensnek tűnő megállapítások is.


Következzenek először az evidens kutatási eredmények: a kísérlet során a jutalékot is kapó bankárok 31 százalékkal több hitelkérelmet hagytak jóvá, és 15 százalékkal magasabb összeget adtak ki átlagosan. A felpörgő hitelezés látványosan rontotta ugyanakkor a portfólió minőségét, a nem fizető hitelek aránya a teljes portfóliót tekintve 28 százalékkal emelkedett. Azt is kimutatták a kutatók, hogy a jutalékos rendszerben nem végeztek alaposabb munkát a bankárok, vagyis nem gyűjtöttek be több információt az adósról, mint a fix fizetések esetében.

Ami ugyanakkor meglepetésként hat: a vizsgálatban szereplő képzeletbeli bank - pontosabban a bank tulajdonosai - összességében veszített a jutalékos rendszer bevezetésével, a több kiadott hitelen ugyanis kevesebb volt a plusz kamatbevétele, mint amennyit bukott a csődös hitelek megugrásán elszenvedett hitelezési veszteség miatt.

Összességében tehát a kutatás igazolja, hogy a 2008-as pénzügyi válság előtti meredek hitelpiaci felfutás miatt – ami Magyarországon a frankhitelezésben különösen látványos volt -, és főleg a rossz minőségű portfóliók miatt a banki bérezési rendszer is felelős. Ki tudja, mi lett volna, ha, de a kutatás alapján úgy tűnik, hogy a jutalékos rendszerrel mind az adósok, mind a bank, mind pedig az államok veszítettek hosszú távon, az egyedüli szereplő, aki nyert, az a jutalékot bezsebelő bankár volt. 

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Érvek a gazdagok adóztatása mellett

Ezért nem omlott össze Magyarország


A nagy nyugdíj-kutyaszorító

Nem lehet minden csődöt elkerülni

Ide kellene felkerülni Magyarországnak

Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr405856393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2014.03.16. 09:07:47

Nem akarom elszomorítani a bankos kommentelőt, de a bankok is csak rövid távon nyertek a tömeges szopatással.
Hosszabb távon ennyi volt.
Várhatnak kb 3-4 generációt,mire elfelejtődik a sok mocskosságuk és megbízhatatlanságuk.

Melampo 2014.03.16. 11:15:59

Már hogyne nyerne! A fedezetlen hitel kihelyezője csak nyerhet a tranzakción. Mivel nem a saját tőkéjét helyezi ki hanem a másét, így minden beszedett fillér az övé a veszteség pedig a közösségé.
melampo.blog.hu/2013/01/15/a_szintetikus_adosok_bortone

2014.03.16. 14:33:03

A deviza alapú hitelnek elkeresztelt dolog nemes egyszerűséggel bűncselekmény. A Btk. 318. szakaszába ütköző csalás. Folytatólagosan, üzletszerűen, különösen jelentős értékben elkövetve. Ezt ma Magyarországon minden jogász, közgazdász tudja. Van aki ki meri mondani, és van aki nem. Az Legfőbb Ügyészség,és a Kúria is tisztában van ezzel. Amiért mégsem lépnek, annak az az oka, hogy ügyészek, és a bírák is vettek föl ilyen hitelt. Csak nem olyan feltételekkel,mint, más állampolgár. Ha elmeszelnék a bankokat, azok rögtön kiszivárogtatnák, milyen feltételekkel folyósították ezeket a V.I.P. hiteleket. Ez senkinek nem hiányzik.

mrZ (törölt) 2014.03.17. 08:24:44

A tanulmány amerikai(us).
Európában más, mao-n még másabb a helyzet, nem vitatva hogy vannak benne nálunk is érvényes részek.

bankvezér 2014.03.17. 09:51:19

@Melampo:
A jelenlegi gyakorlat szerint valóban. Már mint amikor a vesztességes bankokat az állam megmenti.
Vagy például amikor az állam átvállalja a banki tartozást, a fizetésképtelen önkormányzattól, mint Magyarországon. Ez esetben a bank biztosan megkapja a pénzt, még úgy is, hogy a bank a hibás az esztelen hitelezés miatt.
Isten hozott benneteket Magyarországra, ahol a kormány a bankok csicskája!
süti beállítások módosítása