Be kell-e vetni a devizatartalékot abban az esetben, ha a spekulánsok az adott ország ellen fordulnak, és masszívan gyengíteni kezdik a helyi devizát?
Május óta napirenden van az amerikai jegybank monetáris szigorítása, vagyis az az elkerülhetetlen lépés, melynek során a tengerentúlon fokozatosan leállítják a pénzpumpát. Az eddigi spekulációk alapján úgy tűnik, hogy a folyamat legfőbb kárvallottjai a feltörekvő piacok lehetnek, akiket tőkekivonás, a helyi deviza gyengülése és a kamatokra nehezedő mind erősebb nyomás fenyeget. A kérdés, melyre Márcio Garcia, brazil közgazdász, a Stanford és az MIT professzora keresi a válasz nem más, mint hogy mit tehetnek a feltörekvő piaci jegybankok, hogy tompítsák ezeket a negatív hatásokat. Az eredeti elemzés itt érhető el.
A feltörekvő piaci jegybankok számára több lehetséges út is adott. Először is elfogadhatják a deviza gyengülését és a kamatok emelkedését, vállalva annak minden pozitív - exportszektor versenyképességének javulása - és negatív - erősödő inflációs nyomás, emelkedő kamatkiadások, devizahiteleken elszenvedett veszteség - következményét.
Ennél eggyel izgalmasabb reakció, ha megkísérlik tompítani a negatív folyamatokat. Ezt alapvetően két módon tehetik meg, ha kamatot emelnek, vonzóbbá téve ezzel a helyi befektetési eszközöket a külföldiek számára, vagy a nyílt piacon támasztják meg a helyi devizát különféle derivatív eszközökkel, vagy magával a devizatartalékkal. Utóbbi esetben a jegybank fokozatosan elad a devizatartalékból, erősítve ezzel a hazai fizetőeszközt.
Márcio Garcia hangsúlyozza, hogy ebben az esetben sem szabad minden áron védeni egy adott árfolyamszintet - ebben az esetben hamar kifogyna a deviza, és az ország pénzügyileg védtelen lenne -, sokkal inkább érdemes fokozatosan támasztani a helyi pénzt, kisimítva a nagyobb mozgásokat, és lassítva a leértékelődés ütemét. Egy valamire ugyanakkor érdemes ebben az esetben is koncentrálnia a jegybanknak, mégpedig arra, hogy folyamatosan erőt mutasson a tőkepiacok felé.
Ezt a hibát maga Brazília is elkövette már a közelmúltban, amikor is az ország vezetése erősen félreérthető nyilatkozatot tett, melyből a tőkepiacok azt a következtetést vonták le, hogy a jegybank nem fogja a devizatartalék felhasználásával útját állni a hazai pénz gyengülésének. Az eredmény nem meglepő módon azonnali spekulatív támadás volt – már másnap -, aminek végeredményeképpen a központi bank mégis kénytelen volt bevetni a devizatartalékot. Egy jegybank – vonja le a következtetést Márcio Garcia – akkor jár el helyesen, ha erőt mutat a piacok felé, és jelzi, hogy kész bevetni a kezében lévő nehézfegyverzetet is, ha a szükség úgy kívánja.
Igaz ugyan, hogy a Fed egyelőre elhalasztotta a pénzek visszavonását, az ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy a közelmúltban valamikor fel kell készülni a pénzpumpa leállítására. Ha pedig így lesz, akkor a feltörekvő világ jegybankjai okosan teszik, ha jó előre felkészülnek a hazai deviza gyengülésére, sőt akár még egy-egy spekulatív támadásra is. A védekezésben fontos feladat hárulhat a devizatartalékokra, különösen azokban az országokban, ahol a jegybank - hacsak lehet - igyekszik elkerülni a kamatok kényszerű megemelését…
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Újra ketyeg a görög bomba
Így csökkenthető a spekuláció - az IMF szerint
Megöli a beteget a brüsszeli recept?
Nobel-díjas támasz a devizahitelesek mentéséhez
Menjünk minél később nyugdíjba!
Mégsem omlanak össze a nyugdíjrendszerek?
