Pénzügyi Szemle Online Blog

Tömegével jönnek a külföldi cégek, ha a kormány csökkenti a vállalati nyereségadót? Hogyan lehet Magyarországra csábítani a külföldi befektetőket? Mi az összefüggés a telefonvonalak száma és egy ország tőkepiaci versenyképessége között? Tények és tévhitek a működő tőke beruházások és a tőkepiaci versenyképesség témakörében.

A napi híradásokban gyakran olvashatjuk, hogy a kormány döntései kedvezően, vagy épp elrettentően hatnak a külföldi befektetők döntéseire. Első hallásra teljesen logikusnak tűnik, hogy az adóemelések vagy az ingadozó forintárfolyam elriasztják a dúsgazdag, és ennek megfelelően munkahelyek százait/ezreit ígérő külföldi óriáscégeket, a valóság ugyanakkor ennél jóval árnyaltabb ? legalábbis Katona Klára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense szerint.

A ''Magyarországnak nem az olcsó munkaerővel kell versenyeznie'' című interjúban kifejti (lásd jobb oldali hasáb), hogy az egyes kormányzati döntések valóban kihatnak egy ország GDP-növekedésére és ennek megfelelően hosszú távon befolyásolják a tőkebefektetéseket is, a működő tőke beruházások azonban soha sem az adott évi politikai döntések hatására alakulnak.

Ezzel szemben a szakember a kutatásai során azt tapasztalta, hogy egy adott országba irányuló működő tőkét befolyásoló legfőbb tényezők fontossági sorrendben a humántőke színvonala - amit a felsőfokú végzettségűek aránya mutat -, az egy főre jutó GDP és a telefonvonalak (vezetékes és mobil együttesen) száma. A harmadik tényezőt első hallásra talán sokan hitetlenkedve fogadják, az elemzések azonban kimutatják, hogy a telefonvonalak száma korrelál legjobban a fejlettségi szinttel. És minél fejlettebb egy ország, annál több működő tőkét vonz. Ez a tőke ?perverz" áramlása, azaz nem a gazdag országból áramlik a szegény országba, hanem a gazdagból a gazdagba ? mutat rá a szakember.

További tévhit a külföldi befektetőkkel és a beruházásokkal kapcsolatban, hogy az alacsony adókulcsokkal lehet bevonzani a külföldi invesztorokat. Egy kelet-európai országokban végzett kutatás során ugyanakkor bebizonyosodott, hogy az adótörvény módosításai önmagukban - szinte mindegy is hogy milyen irányú változtatásokról volt szó - negatívan hatottak a működő tőke befektetésekre. Az állandóság és a kiszámíthatóság az, ami a befektetők számára pozitív üzenet. Ugyanez igaz a forintárfolyamra is, azaz a hosszú távú befektetők szempontjából nem az a fontos, hogy az euró árfolyama 270 vagy éppen 300 forint, a lényeg az, hogy az árfolyam stabil és kiszámítható legyen.

Magyarországnak annál jobb, minél több külföldi óriáscég hozza ide a termelést! - íme egy újabb tévhit. Vagyis nem az a cél, hogy csak jöjjenek a külföldi cégek minél többen, hanem úgy jöjjenek, hogy ez a hazai gazdaságot is magával húzza. Ennek feltétele pedig nem más, mint a humán tőke magas színvonala. Konkrétabban: ha azt szeretnénk, hogy Magyarország igazán profitáljon a multinacionális cégek beruházásaiból és a külföldi működő tőkéből - vagyis a hazai humán tőke képes legyen a külföldi technológiát megtanulni és azt a hazai gazdaságban is kamatoztatni -, akkor hosszú távon az a legjobb, ha a humán tőkét, azaz az oktatás színvonalát fejlesztjük - hangsúlyozza a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense.