A szabadpiaci kapitalizmusnál egyelőre nem találták ki jobb rendszert. A kritikák egy része abból adódhat, hogy a kritikusok ugyan "szabad piacról" beszélnek, de a korrupt, ?haverok kapitalizmusára? gondolnak. Alan Greenspan gondolatai.
Ellenőrzött kísérletekre nemigen van mód a közgazdaságtudomány területén, de a Kelet- és Nyugat-Németország közötti, a II. Világháborút követő versenyfutás csaknem ilyennek volt tekinthető. A végeredmény a berlini fal leomlása után lett látható: a szovjet rendszert követő keleten a gazdaság teljesítőképessége a nyugati harmadára esett vissza ? ezzel a párhuzammal kezdi Meddle with the market at your peril című elgondolkodtató írását a Financial Times-ban Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) egykori legendás elnöke.
Greenspan szerint a kapitalizmus a felvilágosodás kora óta egyik sikert érte a másik után, az életminőség soha nem látott emelkedését hozva el az emberiség jelentős részének. A szegénység jelentősen csökkent, a várható élettartam pedig a duplájára nőtt. A termelés és az anyagi jólét növekedése lehetővé tette azt is, hogy a Föld lakossága két évszázad alatt a hatszorosára emelkedjen.
A központi tervezés ugyan elvesztette az eszmék csatáját, de a szabadpiaci kapitalizmus még nem nyerte azt meg ? véli a Fed egykori első embere, aki szerint a kapitalizmus kritikusai egyrészről a rendszer instabilitását, másrészről pedig annak ?vadságát? szokták kérdőre vonni. A verseny kétségtelenül hatékonyabb gazdaságot és gyorsabb növekedést ígér, de ennek az az ára, hogy a társadalom kevésbé civilizálttá válik ? itt a kritikusok szerint valóban van egy választási kényszer.
Nem így látja azonban Greenspan, aki szerint hosszabb távon ez a ?trade-off? nem létezik. Az utóbbi száz évben a szabadpiaci elvek alapján felépített társadalmakban annyi többletjövedelem keletkezett, amelynek csak egy részét kellett a létezés fenntartására fordítani, azaz a pluszjövedelmet másra lehetett költeni ? ilyen terület volt Amerikában az egészségügy fejlesztése, a nyugdíjrendszer, az oktatás, a munkakörülmények javítása. A többletjövedelem tehát civilizáltabb társadalmat hozott létre ? épp, ahogy azt a kapitalizmus kritikusai számon kérik.
Az egykori Fed-elnök szerint az anti-kapitalista hangokat az táplálhatja, hogy a kritikusok összekeverik a szabad piacokat és a ?haverok kapitalizmusát?. Ez utóbbi ugyanis nem más, mint hogy állami vezetők a politikai támogatásért cserébe a magánszektor különböző képviselőinek kedveznek. Legyen szó magánszemélyekről, azok csoportjairól, vagy cégekről. ?Ez azonban nem kapitalizmus. Ezt úgy hívják, korrupció? ? vélekedik Greenspan, aki szerint a kapitalizmushoz kötött ?önzés? az emberi természet része, így minden gazdasági rendszerben számolni kell vele. Úgy véli, hogy az egyenlőtlenség sem a kapitalista rendszer sajátja, ezt ugyanis inkább a globalizálódás és az innováció okozza. Greenspan szerint az azonban tény, hogy a kapitalista gyakorlaton változtatni kell, különös tekintettel a bankok tőkeellátottsága terén.