Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Devizahiteles válság: együtt könnyebb lett volna

2012.01.24. 13:58 Pénzügyi Szemle

Az európai uniós pénzügyi felügyeletek között nem volt együttműködés, ami lehetetlenné tette a fedezetlen devizahitelezés elleni hatékony fellépést. Az uniós szabályozás egy pár éves késéssel lépett életbe.

A 2007-ben kitört pénzügyi válság mára már európai adósságválsággá változott, de azért nem szabad elfelejteni, hogy nem annak indult. Az alapprobléma a túlzott hitelkihelyezés volt, azaz mindenekelőtt az, hogy olyan emberek, cégek, testületek kaptak hitelt, amelyek nem tudták ezt visszafizetni ? legyen szó az Egyesült Államokról és lakástulajdonosokról, Európáról és az elszegényedett, versenyképességüket vesztett államokról, vagy épp Magyarországról és a devizahitelesek tömegeiről.

Bethlendi András A felügyeleti együttműködés hiánya és a devizahiteles válság című írásában (lásd a jobb hasábban) arra mutat rá, hogy a válság kitörésének, illetve súlyossá válásának egyik oka az volt, hogy a pénzügyi piacokon a szabályozók és a szabályozottak közötti "harcban" nem egyenlő felek küzdelméről volt szó. Az egyik oldalon ott álltak a szétaprózott nemzeti pénzügyi felügyeletek, amelyek között szinte alig volt kooperáció és információáramlás, a másik oldalon pedig ott volt egy szorosan integrált és nagy pénzügyi csoportok által dominált pénzügyi szektor, amelyen belül szinte tökéletes volt a tudás- és információtranszfer.

Ez a felügyeleti, intézményi megosztottság, illetve a felügyeletek közötti kooperáció hiánya nagymértében felelőssé tehető azért, hogy Kelet-Közép-Európában elterjedt a fedezetlen devizahitelezés. Ma már egyértelmű, hogy a lakossági devizahitelezés felfutása a régió pénzügyi rendszerének elsőszámú kockázati tényezője, a válság kirobbanása előtt a nyugat-európai szabályozás azonban nem hogy nem gátolta, hanem épp, hogy ösztökélte ezt a terjeszkedést. Vajon miért nem léptettek életbe korlátozásokat ezekkel a termékekkel kapcsolatban?

A korlátozó eszközök bevezetésével szemben gyakran hangoztatott egyik ellenérv az volt, hogy ha egy ország bevezet ilyen eszközöket, akkor a külföldi leánybankok működési formájukat megváltoztatva kikerülhetik az adott nemzeti szabályokat. Ez annyiban megfelelt az igazságnak, hogy ha nem leánybankként, hanem fióktelepként működtek, illetve határon átnyúló szolgáltatást nyújtanak, akkor már nem, vagy nem teljesen vonatkoztak rájuk a nemzeti szabályok. Vagyis egy-egy ilyen korlátozás csak szépségtapasz lett volna, a devizahitelezés más formában ugyanis úgyis folytatódott volna.

Kérdéses, hogy valóban ez történt volna-e, mégpedig főleg a mostani európai uniós szabályozás, illetve ajánlás tükrében, amely rámutat, hogy ez az ellentmondás egy nemzetközi kooperációs szabállyal könnyen felülírható. Lefektették ugyanis a ?viszonosság? elvét, ami kimondja, hogy ha egy nemzeti felügyelet a fenti intézkedések valamelyikével él a fedezetlen devizahitelezés kockázatainak csökkentése érdekében, akkor a többi érintett felügyeletnek legalább olyan szigorú követelményeket kell megfogalmaznia az általa felügyelt intézményektől az adott ország relációjában - függetlenül az adott országbeli működési formától. A viszonosság célja a szabályozói arbitrázs megakadályozása, azaz hogy a bankok működési formájukat megváltoztatva ne tudják kikerülni az adott nemzeti korlátozó szabályokat.

Szerencsés lett volna ezt az ajánlást egy pár évvel hamarabb megfogalmazni.

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr735365375

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása