Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Így lehetne Magyarország is mintaország

2013.11.20. 07:48 Pénzügyi Szemle

Nagyon egyszerű, le kell koppintani a sikeres országok receptjeit: egyensúlyban lévő költségvetés és folyó fizetési mérleg kell, továbbá rugalmas munkaerőpiac.

A gazdaságpolitika alapvetően nem egy bonyolult dolog, meg kell nézni, hogy melyek azok a külföldi sikerreceptek, melyek alkalmazhatók a hazai feltételek között, és egészen egyszerűen le kell másolni ezeket. Dani Rodrik, a Princeton professzora hangsúlyozza, hogy tökéletesen látszik, hogy mely országok „csinálták jól” a válság előtt és alatt, és melyek rosszul, mint ahogyan az is, hogy melyek voltak a sikeres gazdaságpolitika legfőbb elemei. Az eredeti elemzés itt érhető el.

posztba_nagy_6.jpg

A professzor szerint, ha egy ország három alapvető feltételnek megfelel, akkor nagyot már nem hibázhat. Ezek a következők:

-  A siker egyik titka, hogy az adott országnak legalább egyensúlyban lévő, de még jobb, ha többletet mutató folyó fizetési mérleggel kell működnie, vagyis lehetőleg legyen többletes a külkereskedelem, és a hazai növekedést alapvetően ne külső hitelekből finanszírozza. Természetesen könnyebb – főleg fellendülések alatt jellemző ez – külső hitelekből finanszírozni a hazai fellendülést, a kölcsön vett pénzt pedig főleg importált javakra költeni, ez a fajta tücsök-élet ugyanakkor csak ideig-óráig tarthat. Fenntarthatatlan és biztos összeomláshoz vezet, mint ahogyan vezetett is, például Magyarországon.

-  A siker második receptje a liberalizált és rugalmas munkaerőpiac. Ha ez megvan, és nincsenek kötött szabályok, akkor a vállalatok gyorsan alkalmazkodnak a változó környezethez, az erőforrások elosztása pedig gyors és hatékony. Minél több a kötöttség egy munkaerőpiacon, annál gyengébb a hatékonyság, ami hosszú távon megöli a növekedést. Liberalizáció és rugalmasság, ez az, ami például Németországot sikeressé tette az elmúlt két évtizedben.

-  A harmadik recept pedig nem más, mint a kiegyensúlyozott költségvetés, vagyis a közkiadások fenntartható szintje. A gazdaság valamennyi szereplőjére – állam, háztartások, vállalatok - igaz, hogy az eladósodás és a tartósan deficites működés olyan egyensúlytalanságokhoz vezet, ami hosszabb távon egészen biztosan visszaüt. Németország itt is jó példa, a visszafogott állami költés és a kiegyensúlyozott költségvetés olyan stabilitást adott az országnak, ami lehetővé tette a tartós és fenntartható fellendülést.

Dani Rodrik hangsúlyozza, hogy nincs egyetlen jó és egységes recept, melyet az egyes országok gazdaságpolitikusai követhetnének, ha azonban betartják a fönti három szabályt –egyensúlyban lévő folyó fizetési mérleg és költségvetés, liberalizált és rugalmas munkaerőpiac -, akkor nagy bajok nem lehetnek. Az természetesen más kérdés, hogy egy dolog tudni, hogy mit kellene tenni, és egy másik, gyakran jóval nehezebb dolog valóban megvalósítani azt…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Az egykulcsos adó nyertesei és vesztesei

Kaszálnak a londoni magyarokon

Megfojtja magát Európa

Devizahitelek: miben hibáztak biztosan a bankok?

Furcsa világot teremtett a válság

Az évszázados dunai árvíz csak a kezdet?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr595632728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2013.11.20. 11:03:44

"...ha azonban betartják a fönti három szabályt –egyensúlyban lévő folyó fizetési mérleg és költségvetés, liberalizált és rugalmas munkaerőpiac -, akkor nagy bajok nem lehetnek."

Magyarország betartja mindhárom szabályt, és mégis nagy bajok vannak. :((
Nyilvánvalóan van még más fontos tényező is, amiről Rodnik professzor elfeledkezik.

mr sistereg 2013.11.20. 12:07:05

Csalódtam ebben a Rodrik professzorban, ebből a rendkívül buta, a költségvetési és fizetési mérleg egyensúly mellett érvelő gondolatmenetéből kiderül, hogy ő sem fogta fel annak a ténynek a jelentőségét,
hogy Kína és a többi feltörekvő ország isteni mannaként tekint a dollárra és az euróra,

ráadásul a modern hitelpénzt az adósság teremti,

tehát Kínának egy dollár devizatartaléka sem lenne a dollárban és euróban denominált adósságok nélkül,

ergo a nyugati országok költségvetési és fizetési egyensúlytalansága nem rossz hír, hanem a világgazdaság egyenletes növekedésének a receptje!

Az országokra fókuszált "adósság/GDP" szemlélet hibás logika, ami szükségszerűen elhibázott intézkedésekhez vezet. Amúgy Rodrik korábban ezért volt nekem szimpatikus:

Dani Rodrik a harvardi közgazdász professzor a monetarista üzemgazdászok túlzott ügybuzgalmáról így írt:

„Friedman után azonban maradt egy kevéssé szerencsés hagyaték is. A piacok hatalmának előmozdítását célzó igyekezetében a kormányzatot a piacok ellenségeként állította be, emiatt elvakított bennünket azzal a nyilvánvaló ténnyel szemben, hogy az igazán sikeresek a vegyes gazdaságok lehetnek. Ettől a vakságtól sajnos még ma, egy súlyos pénzügyi válság után is szenved a világgazdaság, amelyet nagyrészt a pénzügyi piacok szabadjára engedésének köszönhetünk.”

„Az eredeti feltételezés szerint elég, ha az állam kikényszeríti a tulajdonjogok, illetve a szerződések betartását, és a piacok azon nyomban csodát művelnek. Ehelyett a piacok, amelyekre a modern gazdaságoknak szükségük van, nem önszabályozóak, nem jönnek létre maguktól, nem stabilizálják és nem is legitimálják önmagukat. A kormányoknak kell beruházniuk a közlekedési és a hírközlési hálózatok kiépítésébe, fel kell lépniük az információs aszimmetriával, az alkupozíciók egyenlőtlenségével és a külső hatásokkal szemben, enyhíteniük kell a pénzügyi pánikok és a recessziók hatását, meg kell teremteniük a szociális biztonsági hálót s a társadalombiztosítást.”

www.vg.hu/velemeny/a-kozgazdaszok/a-piac-a-citrom-a-viz-a-kormanyzat-ilyen-a-jo-limonade-360436

Le_Penseur 2013.11.20. 17:28:52

Dani Rodrik figyelmébe ajánlom Matolcsy szavait:

"...míg egységnyi nemzeti jövedelemhez mintegy három egység új nemzeti vagyonra van szükség, ez nem elég, hanem még mintegy tíz egység új tudásra is szükség van. (...) De még ez sem elegendő a gazdasági erőhöz; a nemzeti jövedelem, nemzeti vagyon és a nemzeti tudástőke mögött áll a társadalmi tőke. Nem ismerjük azt az arányt, hogy egységnyi nemzeti jövedelemhez hány egységnyi új társadalmi tőke szükséges..."

Ez a titok, nem pedig az egyensúlyban levő plusszos költségvetés!

Szociknak vége 2013.11.20. 18:10:39

Úgy látszik a saját hazájában jól arcba fosták a professzor urat a politikusok.

Mi a faszról beszél, kiegyensúlyozott ktgvetésről? Amerikában? Noormális? Mikor lesz a köv. adósságplafon emelés? 2 hét múlva?

Szociknak vége 2013.11.20. 18:12:00

@mr sistereg: Kínának nem kell devizatartalék mert már az arany is mind náluk van.

Blogger Géza 2013.11.20. 18:59:11

@bankvezér: Mik azok a marha nagy bajok? Én úgy látom, hogy a hozzánk hasonlóan eladósodott európai peremországokhoz képest pont, hogy jobban sikerült a magyar válságkezelés. Pont azért, mert a fentieket sikerült betartani.

Mr. Waszabi 2013.11.20. 19:21:49

Egy kommunista baromarc bandától ezt hiába várod. Orbán és csapata nem rendelkezik racionális, épeszű ötletekkel ma már, elszakadtak a magyar valóságtól, csupán a kádárista kommunista modellt másolják 2010 óta egész a mai napig. Ehhez kár bármiféle reményt fűzni, mert nettó veszteség, nem több. A Kádár-rendszer megbukott, tehát mindenki más is megbukik, aki azt igyekszik másolni. Ez közgáz, szimplán, nem több.
Orbán 1998-2001 között tudott normális gazdaság javító intézkedéseket hozni. 2010 óta meg nem tud. Egyet se. Nagy csalódás, bekaphatja. A gázcsövet. Bebizonyította, hogy Simicska jó tanácsadó volt anno, Matolcsy meg egy idióta fasz 2010 óta. A jó tanácsadót úgy kell érteni, hogy gazdaságpolitikában értelmes-e, nem abban, hogy mókusvakításban megfelel-e a kormányfő aktuális képzelgéseinek. Mert a kormányfő sem akkor, sem most nem értett a gazdasághoz, csak mondom. Ez tény, nem vita tárgya. Az, hogy közben ő és családtagjai meggazdagodtak, nos, nem releváns információ a nemzetgazdaság alakulása tekintetében.
Orbán nettó kommunista, aki átbassza az embereket. Az sem releváns info, hogy ezt Selmeczi, Szíjjártó, vagy Rogán által teszi. Aki hülye, az hülye. Akkor is, ha egy egész kormány és államtitkársága is az. Hülyének lenni alapvető emberi jog, csak ezzel sokan visszaélnek. Többek közt a FIDESZ elnöke is. A Magyarokon múlik, hogy meddig teheti ezt. Mármint, az igazi magyarokon, nem a hazug álmagyarokon.

bankvezér 2013.11.20. 19:36:43

@Blogger Géza:
Szeretne az átlag magyar úgy élni, mint a tőlünk nyugatabbra lévő eladósodott peremországok átlaga.
Ott a minimálbér akkora, mint itt egy igazgató bére.

Szociknak vége 2013.11.20. 19:40:03

@bankvezér: Azér nem sok igazgató fut itthonról peremországokba minimálbéresnek, de még centrumországokba se.

Blogger Géza 2013.11.20. 19:44:27

@bankvezér: Lássuk be, ennek nem sok köze van a válságkezeléshez, inkább az elmúlt kb. 2000 év történelméből következik.

von Putri 2013.11.20. 20:27:10

"melyek azok a külföldi sikerreceptek, melyek alkalmazhatók a hazai feltételek között, és egészen egyszerűen le kell másolni ezeket."

Ez most télleg ennyire hülye, vagy minket néz annak? Vagy csak viccből szedett valaki elő egy húsz év előtti írást?

A szerző pontról pontra összefoglalja, hogyan kell eljutni abba a zsákutcába, ahová jutottunk. Totál liberalizáció, totál privatizáció, a külföldi minták szolgai másolása, és még mindig sehol az eredmény, a fene se érti

egyetmondok 2013.11.20. 23:13:53

A közkiadások fenntartható szintje Magyarországon valahol a GDP 35% környékén lehet. 50% feletti újraelosztásnál kiegyensúlyozottságról vagy fenntarthatóságról beszélni ebben az országban értelmetlen, hamis marhaság,csak önmagunk áltatására,és (további) altatására alkalmas.
Ez a közkiadási szint két úton tartható fenn: brutál eladósodással vagy brutál rabló adórendszerrel. Mostanság az utóbbi idejét éljük,és sajnos azért nem ünnepelhető az előbbi eltűnése,mert mindkét verzió még meg sem született magyarok életét teszi tönkre.

2013.11.21. 01:10:42

@egyetmondok: Pontosan. Amig ez a kérdés (újraelosztás) nincs megoldva, nem tudnak előre lépni.

mr sistereg 2013.11.21. 11:16:30

@egyetmondok: Két alapkérdés:

1)Meg tudnátok mondani, hogy kvázi inflációmentes környezetben a költségvetési egyensúly felborulása (= az állam "brutális eladósodása") saját pénznemében miért probléma?

Bármi mondanátok, az nem más, mint hipotézis.

Ugyanis modern hitelpénz rendszerben a pénztőkét az adósság teremti. Az embereknek, cégeknek egyre több pénzmegtakarítása csak akkor lehet, ha az államnak vagy más embereknek egyre nagyobb az adóssága. Az állam pedig elvileg nem válhatna fizetésképtelenné, hisz a jegybankja korlátlanul vehetne államkötvényeket.

1)És egyáltalán: azt meg tudnátok mondani, az infláció önmagában miért ellenség?

Bármit mondnátok, az hipotézis vagy csúsztatás.

Ugyanis ha a bérek is emelkednek,a bérből élők vásárlóereje nem csökken,
a jegybankárok pedig megtanulták, hogy a kamatokat infláció idején emelni kell, így a pénzmegtakarítások is tartják értéküket.

Az 1920-as években tapasztalt német hiperinflációt az a fajta bizonytalanság váltotta ki, hogy évekig nem lehetett tudni, hogy a győztes hatalmak 5 és 100 milliárd dollár között a sajtó által bedobott összegek közül végül is pontosan mekkora háborús kártérítést vetnek ki a németekre, ráadásul a vereség miatt a baloldali mozgalmak lázongásokat szítottak, így az életüket féltő jegybankárok minden baloldali fizetési igényhez pénzt gyártottak, és amikor meg ez a politika átmeneti fellendülést okozott és a külföldiek is márkát kezdtek vásárolni (!) (igen, volt ilyen szakasz is!), akkor a jobboldaliak rettentek meg, hogy látva a német fellendülés jeleit a győztes hatalmak brutális kártérítést fognak kiszabni, ezért egyszerűen nem tudták, mit csináljanak, nem tudták, merre van előre...(persze ez így túl tömör).

Válaszolok én: Fogalmatok nincs. Vagy amit gondoltok az nem igaz, hanem vallás. Az államcsődizmus vallása:

penztaoizmus.postr.hu/az-allamcsodizmus-vallasa

egyetmondok 2013.11.21. 11:41:42

@mr sistereg:
Én nem foglalkoztam a kommentemben az inflációval,hanem csak az állami újraelosztás gdp arányos méretével,mint a közkiadások szintjével, ami szintet én itthon fenntarthatatlanul magasnak ítélek.
A saját pénznemben való akármekkora államháztartási eladósodás,a jegybanki nyomdagép segítségével szerintem sem probléma.
Általában véve nem probléma,mi itthon azonban nem tudjuk ezt a "játékot" a siker reményében játszani,és ennek szerintem nem makrogazdasági,
vagy monetáris politikai,még kevésbé nemzetközi okai (ti.,hogy valakik "nekünk nem engedik azt,amit másoknak igen"),hanem elsősorban általános politikai, társadalom szervezettségi okai vannak,röviden(ez persze hosszabb kifejtést igényelne)az,hogy a magyar társadalom egyáltalán nem bízik a saját államában,ergo annak államháztartásában sem.

mr sistereg 2013.11.21. 11:43:45

@Brúsz Pringstein: az aranyban való gondolkodás elég ciki: "árupénz" logika erőltetése egy hitelpénz kultúrában. Nem csak te sültél be ezzel a megnyilvánulásoddal, hanem ez az ókori reflex most az egész közgazdász generációra szégyent hoz. Valójában a közgazdaságtan még nem is nőtte ki az árupénz rendszert intellektuálisan, hiszen 1971 óta szűnt meg a dollár aranykonvertibilitása, de utána rögtön beszopták az első szakmai bakit, amit egy kezdő közgazdász beszophat: összekeverték a számviteli és pénzforgalmi adatokat, nem vették észre, hogy az oljár robbanás idején a gazdaságba pumpált pénz az olaj exprortálókhoz áramlott és ott növelt GDP. Mivel csak a hazai (USA) adatokat figyelték, úgy tűnt, hiába a pénzpumpa, az árak nőnek csak, nem a GDP, ezért kitalálták, hogy a jegybankot el kell tiltani a deficit finanszírozásától...Törvényalkotó közgazdászok, ha van igazság, börtönben végzitek!

Az éppen sikeres, pénzes emberek és országok gazdasági- és életmód receptjeit másolni próbáljuk, ennek ellenére a német közéletet uraló neurotikus inflációs félelemkeltés olyan primitív, előítéletes megközelítés, amely pont úgy szégyent fog hozni a németekre, mint az, hogy a szüleik tömegével dőltek be Hitlernek. Ez csak a számviteli felvilágosításhoz szükséges idő kérdése.
Én a saját blogomban minduntalan rávilágítok a számviteli tényre, hogy a pénzt az állam adóssága teremti, és a privát szféra adósságnövekedése képes megsokszorozni. Ha nem létezne adósság, akkor nem lehetne pénze senkinek, így Angela Merkelnek sem. A németek puritán protestantizmuson alapuló, a pénzben az isteni kegyelem jelét felismerni vélő háziasszony-szemlélete csupán vallás (maximum üzemgazdaságtan), de nem közgazdaságtan, így nem szolgálja az EU javát. Ha mindenki egy időpontban egyszerre csak szerezni akarna pénzt, és senki nem költeni, akkor összeomlana a gazdaság. Az olyan szabály, ami összeomláshoz vezet, ha mindenki betartja, nem jó szabály – ahogy arra a német Immanuel Kant már 1788-ban figyelmeztetett.
Az EU-s tagországokra erőltetett költségvetési egyensúly szemlélet „hibás termék”, olyan 1980-as évekbeli, előítéletes és infláció-neurózisos tákolmány, amely felelős azért, hogy a 2008-ban az USA-ban kitört válságot az EU 5. éve képtelen megoldani.
A neurózis: eltúlzott szorongással reagálni valós fenyegetésekre.
Valós veszély, hogy költségvetési korlátok nélkül a politikusok fiskális alkoholistákká válnának, nem tudnának ellenállni a szakszervezetek és iparági lobbyk nyomulásának, és ez elkényelmesítené a vállalkozókat és a dolgozókat.
Kérdés: És akkor mi van? Miért ellenségünk a kényelem?
Válasz: Mert azt hisszük. Valójában kényelmesen is kikecmereghetnénk ebből az adósságválságból, ha felfognánk, hogy ami egyfelől adósság, az másfelől pénzmegtakarítás, ezért az adósság/GDP mutató emelkedése valójában, azt jelzi, hogy jobban növekedett a megtakarítási kedv, mint az éves fogyasztás (GDP). penztaoizmus.postr.hu/

mr sistereg 2013.11.21. 12:00:13

@egyetmondok: ez így már szelídebb és kevésbé dogmatikus attitűd a kérdéshez, ennek ellenére abban nincs igazad, hogy a "költségvetési egyensúly" szemlélet ne diktatúra lenne.

De az: a Delors bizottság által alkotott Maastrichti Kritériumok ostoba jogdiktatúrája.

Az 1977-es MacDougall Bizottság még jövedelemkonvergenciát ajánlott vezérelvnek, és nem tagországi költségvetési célszámokat, mivel tisztában voltak vele, hogy az önálló monetáris és vámpolitika elvesztése elképesztően nagy sokkot fog okozni a csatlakozóknak...

Csakhogy 1976-ban Nobelt adtak Friedmannak, és azóta több mint egy tucat Nobel ment a neolibertális felekezetnek, mivel a Nobel osztogató svéd (Lindbeck) egy érdekeltségi körben munkálkodik ezekkel a számviteli félkegyelműekkel (közönséges suttyó bunkókkal.) Ebből akkora botrány lesz, mint még semmiből.

www.huppi.com/kangaroo/L-chinobel.htm

mr sistereg 2013.11.21. 12:09:59

@egyetmondok: ...a magyar társasdalom természetes életvédelmi reflexe az adócsalás vagy adókerülés off-shoron keresztül.

És persze, hogy nem bízik az adóhatóság (most NAV) pártatlanságában, hiszen pártfinanszírozási törvény sincs, így a NAV pofára bírságol...

Ugyanis a CCCP diktatúrájának elmúltával éppen magas volt az államadósság adat, és ebben az állapotban estünk át a Nyugaton épp tomboló fázisban lépett neoliberalizmusba, ami Keynest űzte illegalitásba.

Nos, ez nekünk nagyon rosszul jött: akkor kellett a legjobban javítani egy ostoba mutatón, amikor amúgy is összeomlott a gazdaság. Állatság volt eladni mindent (privatizáció) és adót emelni a legrosszabbkor...aki tudott, csalt, vagy kikerülte of-shorral.

A paraszt meg hőzöng - mert nem ért semmit, ráadásul ővele könnyen elbánik a NAV, ha akar, de a nagyokhoz nem nyúlnak...Ennek a belső mocsárnak Maastricht az oka.

egyetmondok 2013.11.21. 12:17:38

@mr sistereg:
A költségvetési egyensúlyt illetően én azt gondolom, hogy az része kell legyen egyáltalán valami politikai egyensúlynak,ha tetszik közmegegyezésnek arról, hogy mit kezdjen adott közösség általában az államával,így annak államháztartásával.
Feleslegesnek,na jó ez túlzás,inkább terméketlennek ítélek itthon olyan vitákat,amelyek máshol nagyon is nem terméketlenek;én azt nagyon is el tudom képzelni, hogy érdemes különös figyelmet fordítani az államháztartások egyensúlyára,amely nekem mindig a fenntarthatóságot jelenti,s mert az államháztartásokat törvények írják le (mi más írhatná le ?),nem szívesen használnám a jogdiktatúra és az ehhez hasonló kifejezéseket.

Abban egyetértünk,hogy az önálló monetáris,vagy vám,vagy egyéb tagállami szuverenitások csökkenése,elvesztése sokkot okozhat,de abban nem hinnék,hogy minden esetben,és minden állam esetében.
Ilyen értelemben én azt szoktam mondani,hogy a mi uniós csatlakozásunk arra jó sajnos csak, hogy elfedje sok szempontú súlyos elmaradásainkat, s hogy szinte a végtelen jövőbe tolja az azokkal való bátor szembenézésünket,mert ha azok a bizonyos gazdasági szuverenitások teljes épségükben a magyar állam és politika rendelkezésére állnának, ebben az országban a mainál sokkal brutálisabb szegénység lenne,amely talán kijózanítólag hatna a politikailag tudatos magyarok számára.

mr sistereg 2013.11.21. 12:56:12

@egyetmondok: Fogadd el a lehetőséget, hogy alapvetően félreérted a lényeget, tehát téves alapokra építesz valamit, amikor ezt írod:

"én azt nagyon is el tudom képzelni, hogy érdemes különös figyelmet fordítani az államháztartások egyensúlyára,amely nekem mindig a fenntarthatóságot jelenti"

az miért jelenti neked a fenntarthatóságot, hogy az állam akkor ront rá a privát szférára adóemelésekkel és kiadáscsökkentéssel az államháztartási hiány/GDP mutató javítása érdekében, amikor a bankok is éppen egyre kevésbé hiteleznek, azaz inkább behajtanak, azaz csökkentik a gazdaságban elérhető pénz mennyiségét. Mit akarsz Te ilyenkor fenntartani? Egy ostoba célszám mutató tákolmányt, ami elvette az eszét a korunk közgazdászainak?

Ez itt a közgazdasági sötétség alapja: fogalmatok nincs róla, hogy mit jelent az, hogy a pénzt az adósság teremti.

egyetmondok 2013.11.21. 13:06:51

@mr sistereg:
Te most Magyarországról beszélsz,ezt tételezem fel,s én a kommentben jeleztem, hogy itthon ezek a kérdések nem úgy merülnek fel,mint máshol felmerülhetnek.
S ha nem baj,megkérnélek,olvass figyelmesebben,tán akkor nem leszel ilyen sötéten indulatos.

mr sistereg 2013.11.21. 13:20:41

@egyetmondok:
Ha hiszed, ha nem, figyelmesen olvastalak :))) Épp ezért mondom: Magyarországon különösen nem szabadna most az államháztartás egyenlegére koncentrálni: 80%-os államadósság/GDP és 2%-os deficit/GDP mutatóval az eurózóna átlagos 90%-os államadósság/GDP és 5% körüli deficit/GDP mutatóinál is jobbak vagyunk, pláne az USA 100%, vagy Japán 230% feletti mutatóinál.

Erre az szokott a reakció lenni, hogy nekünk devizaadósságunk szintje magas. Ez azért botrányosan ostoba reakció, mert azért nem tudunk eladósodni HUF-ban befelé, mert nincs megtakarítása a csoró magyar lakosságnak, és a gazdaságélénkítő állami beruházásoktól el vagyunk tiltva (pedig az tőkét teremt, pl. Simicskának...ezzel amúgy csak az a baj, hogy csak neki, és nem pl. nekem meg a többi haveromnak.), ezért kénytelenek vagyunk a dollár és euró megtakarításokat begyűjteni dollár és euró kötvény kibocsátásokkal, ami viszont növeli a kitettségünket a külföldnek: Nonsense.

egyetmondok 2013.11.21. 13:39:27

@mr sistereg:
Köszönöm,és amit írtál,abban maradéktalanul egyetértünk.
Legfeljebb kiegészíteném azzal,hogy a magyar állam,és különösen igaz ez Orbán államára (amely gyökeresen más,mint a 90 után létezett)tökéletesen mindegy,hogy mit csinál,vagy mit nem csinál.
Ebben az állapotában a magyar állam csak a kárára tud működni gazdaságnak,társadalomnak,etcetera...

mr sistereg 2013.11.21. 16:30:47

@egyetmondok:
Végül is akkor tényleg tök mindegy, hogy mit csinál a 2. Orbán kormány, ha nem a maastrichti logika ellen lázítja fel népét, hanem a maastrichti logikát szolgalelkűen betartva mindenki más ellen: bankok, telekommunikációs cégek, multik, külföld, minden és mindenki, aki nem Fidesz-közeli.

A magyar állam azonban tudna hasznára tenni a gazdaságnak, ha döntéshozóink nem seggynaló nímadok lennének, hanem önálló észjárással rendelkező, autonóm államemberek, akik felismernék, hogy jelen helyzetben sokkal többet nyerne, mint vesztene azzal a magyar nép, ha nyíltan felvállalná azt az álláspontot, hogy most

nem érdekli sem Maastricht,
sem a GDP 3%-át kitevő kohéziós támogatások esetleges elvesztése,

mert saját maga akár a GDP 10-15%-áig terjedő összeggel is tudná stimulálni a gazdaságot, ami 4-5szöröse annak a szaros adófizetői pénznek, amiért nyalnunk kell a Brüsszelben dolgozó seggfejek seggét.

Az egész CHF adósságállomány forintosítását megoldhatná egy MNB-SNB devizaswap, tudva, hogy Svájc nem EU-tag, tehát Svájc nincs explicite eltiltva attól, hogy kisegítse egy ilyen számára is gyümölcsöző üzlettel hazánkat.

A bankok is örülnének, nekik is nagy fejtörés a bedőlt CHF-állomány,

az EU is örülne, mert nem kell az ő adófizetőik pénzét idetolni,

és mi is örülnénk, mert végre először a rendszerváltás óta önálló gazdaságpolitikát folytathatnánk.
penztaoizmus.postr.hu/az-eu-s-forras-fuggosegrol

egyetmondok 2013.11.21. 17:06:09

@mr sistereg:
Bingó, egyetértek, sőt,állítom,hogy a (nagyon súlyos) bajainknak semmi köze se az Unió,se a világ ilyen-olyan válságához,válságaihoz.
Csak saját magunkhoz.

mr sistereg 2013.11.22. 10:51:51

Én arról írok, hogy a bajainkat az Uniós pénzügyi jogszabálykeretek okozták, és a válsághelyzet ezen csak rontott.

Hol itt a "bingó"?

Nincs sínvonal itt se.
süti beállítások módosítása