Magyarország az új EU-tagok közül a legjobban adósodott el a külföld felé, és a legkisebb gazdasági növekedést mutatta a válság előtti években. Ez így nagyon veszélyes párosítás…

A válság előtti években Közép-Kelet-Európa gazdasági növekedésének alapjait a nagyarányú külső forrásbevonás jelentette, vagyis a régió országai nagyrészt a külföldi pénzeknek/hiteleknek köszönhették növekedésüket. Magyarország élen járt ebben a folyamatban, vagyis rekord mértékben adósodott el a külföld felé, azzal az „aprócska” szépséghibával, hogy a vizsgált időszakban a legkisebb összesített gazdasági növekedést érte el – mutat rá Giday András, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közgazdásza a Pénzügyi Szemlében publikált tanulmányában. A részletes elemzés itt érhető el.

Forrás: Giday András, „Kelet-Közép-Európa eladósodottsága” című tanulmányából szerkesztett táblázat

Magyarország az új EU-tagállamok gazdasági mutatóit vizsgálva három rekordot is tart, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért vált ennyire súlyossá a krízis hazánkban:

-  Magyarország építette fel a legnagyobb külső adósságot a GDP arányában (a táblázat adósságra vonatkozó statisztikái 2011-es állapotot mutatnak), vagyis az arányokat tekintve hazánk tartozik a legtöbbel a külföldnek

-  Magyarország összesített gazdasági növekedése volt a legalacsonyabb a válság előtti években (2002-2008), vagyis az eladósodást nem kísérte a növekedés gyors tempója

-  Magyarország fizetőeszköze mutatta a legkisebb reál, tehát inflációval korrigált felértékelődést az euróhoz mérten (2004-2011 közötti időszakot vizsgálva), vagyis a reálfelértékelődés hazánkban csökkentette legkisebb mértékben a külső eladósodásból fakadó terheket.

Azon túl, hogy ebben a három gazdasági/pénzügyi mutatóban csúcstartók voltunk a válság előtti és alatti években, még egy téren sikerült megszerezni az első helyezést: Magyarország volt az az ország, amely minden oldalon eladósodott, vagyis az állam, a kereskedelmi bankok, a háztartások és az önkormányzatok egyaránt súlyosan eladósodtak.

Ezen statisztikák ismeretében már érthető, hogy miért mi magyarok vagyunk azok, akik az egyik legjobban megszenvedjük a válságot. Sokkal jobban eladósodtunk a külföld felé, mint a versenytársaink, a létező összes gazdasági szereplőt eladósítottuk az országban, ezeket a pénzeket/kölcsönöket azonban nem tudtuk a növekedés szolgálatába állítani.

A jó hír az, hogy a „rossz út” rámutat arra is, hogy hogyan lehet kikeveredni ebből a szorult helyzetből: mindennek pontosan az ellenkezőjét kell csinálni. Első körben tartósan alacsonyan kell tartani a költségvetés hiányát, le kell építeni az adósságokat, és különösen a külső adósságokat, gondoskodni kell arról, hogy a folyó fizetési mérleg tartósan többletet mutasson, továbbá azokat a szektorokat kell előtérbe helyezni, akik külső tőkebevonás nélkül képesek felpörgetni a GDP-növekedés ütemét.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Újra ketyeg a görög bomba

Így csökkenthető a spekuláció - az IMF szerint

Megöli a beteget a brüsszeli recept?

Nobel-díjas támasz a devizahitelesek mentéséhez

Menjünk minél később nyugdíjba!

Mégsem omlanak össze a nyugdíjrendszerek?