Az államadósság a jelenleginél jóval olcsóbban is finanszírozható lenne, ha a jegybank ésszerű határokon belül besegítene.
„Háborúban és szerelemben mindent szabad" - tartja a mondást, de miért ne lehetne igaz ez az örök igazság a jegybanki politikákra is, különösen válságos időkben? A rendkívül konzervatív európai szemlélettel szemben például az Egyesült Államok rugalmas monetáris politikát folyatat, és nem rest felrúgni évtizedekig szentnek gondolt szabályokat, ha a gazdasági érdek úgy kívánja. (Bővebben lásd "Európa, ébresztő! (1)" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON!
KÖVESSEN MINKET A LINKEDINEN!
Konkrétan: akkor, amikor az államadósságok elviselhetetlen teherként nehezednek az egyes országokra, akkor miért ne lehetne a jegybank segítségét kérni? Ha például a jegybankok is aktív szereplői lennének az állampapírok piacának - ésszerű határokon belül természetesen -, az számos közvetlen és közvetett előnnyel járna az adósságok finanszírozásában - írja Bánfi Tamás, a monetáris tanács egykori tagja a Pénzügyi Szemlében megjelent tanulmányban.
Ha például a jegybank a másodlagos állampapír-piacon kötvényeket vásárolna, azzal stabilizálhatná az árfolyamokat, sőt akár le is szoríthatná a kamatokat - épp ahogyan a fejlett világ legtöbb jegybankja teszi. Emellett a jegybanknál lévő állampapírokra kifizetett kamat lényegében az államháztartás bevétele lenne, vagyis az államadósság finanszírozására kifizetett kamat egy részét meg lehetne spórolni.
Másik közvetlen előny az lenne, hogy ha a jegybank a portfóliójában állampapírokat halmozna fel, az csökkentené az elvárható monetáris tartalék szintjét. Ezzel egy időben, ha az állampapírok egy része a jegybanknál lenne, az csökkentené az államadósság finanszírozási kockázatát, vagyis csökkenne a piaci finanszírozási igény, kiszámíthatóbbá válnának az állampapír hozamok és csökkenne az országkockázat.
A jegybanki állampapír-vásárlásoknál természetesen nem arról lenne szó, hogy a központi bank ész nélkül venné az állampapírokat, egy ilyen program csakis előre bejelentett módon, átgondoltan és transzparensen működhetne. Elsősorban az amerikai példa mutatott rá arra, hogy egy jegybanknak számos eszköze lehet az alapkamat mellett arra, hogy segítse az államadósság finanszírozását, a pénzügyi stabilitás fenntartását és a gazdasági növekedés beindítását. Ezeket az eszközöket luxus lenne nem kihasználni, különösen ezekben a válságos időkben.
Az óvatosság és a mértéktartás ugyanakkor kiemelten fontos, ezek az eszközök ugyanis amilyen hatékonyak lehetnek rövid távon, olyan súlyos károkat tudnak okozni hosszabb távon, ha az illetékesek túl gyorsan és túl könnyen akarnak látványos eredményeket elérni.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
A gyerekkel szúrsz ki, ha szórod a pénzt
Jöhet az üres ingatlanok megadóztatása
Teljesen új közgazdászok kellenek
A börtön nem a bankároknak való?
Valóban „gonosz” lenne az IMF?
Csődbe visznek a külföldiek
Így segíthetne Magyarországon az MNB
2013.05.23. 09:20 Pénzügyi Szemle
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr975364909
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
