A kapitalizmus fellegvárában a diákhitelek már a nyugdíjasokat is kísértik, szülőket és nagyszülőket, akik kezességet vállaltak a gyermekek vagy unokák diákhiteleinél.
Az Egyesült Államok híres a rugalmas pénzügyi megoldásokról, melyek közül az egyik legnagyobb port az ún. szülői hitelek kavarták az elmúlt években. A konstrukció lényege, hogy a tanulni vágyó fiatal diákhitelt vesz fel, melybe adóstársként vagy kezesként a szülők vagy a nagyszőlők is beszállnak. A bank így duplán biztosított, a fiatalok könnyebben kapnak hitelt, az egyetemek létszáma pedig bővül. Látszólag mindenki jól jár. (Bővebben lásd "Diákhitelek: bajban a nyugdíjasok az Egyesült Államokban" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
A válság azonban, mint minden más hitelpiacon, itt is alapos pusztítást végzett, a kamatok ugyanis felszöktek, a törlesztőrészletek meghíztak, a munkahelyek elfogytak, és egyre több szülő/nagyszülő oda jutott, hogy a végzett fiatal munkahely hiányában elmulasztotta fizetni a törlesztőrészletet. A szülők egy darabig próbálnak helyt állni, sok esetben azonban ők is a csőd szélére kerülnek.
Az USA-ban a diákhitelek volumene mára meghaladja az 1000 milliárd dollárt - a magyar éves GDP közel tízszerese -, miközben a 60 évnél idősebb, diákhitellel rendelkezők száma 2005-óta megháromszorozódott, a fizetésképtelen idősek száma pedig mára elérte a 200 ezret.
A bankok szeretik bebiztosítani magukat, aminek következtében ma már az aláírt diákhitelek 90 százalékánál van kezes vagy adóstárs, aki az esetek döntő többségében szülő vagy nagyszülő. A tendencia komoly aggodalmakat vált ki, különösen úgy, hogy a nyugdíj előtt állók átlagos nyugdíjszámla egyenlege kevesebb, mint az átlagos diákhitel összege, azaz ha egy nyugdíjas - segítve a bajba jutott unokát – adósságot vállal, a csődöt kockáztatja.
Az elmúlt hetekben Magyarországon is első számú témává lépett elő a tandíj és a diákhitel, így talán érdemes a szokásosnál is alaposabban körüljárni a kérdést. Az amerikai példa alapján egy valami biztosan kijelenthető: a túlzott eladósodás, mint a gazdaság minden más területén, itt is katasztrófához vezethet.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Ide nekem a frankhitelt!
Unortodox gazdaságpolitika papírkötésben
Új szelek fújnak a jegybankokban
Mennyit ér egy jó diploma?
A világ összes pénze sem elég
Tandíj, én így szeretlek
Diákhitel-csapdában a nyugdíjasok
2012.12.24. 09:31 Pénzügyi Szemle
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.