Még csak arról sem dönthetünk teljesen szabadon, hogy milyen kapitalizmust építünk Magyarországon.
Sokféle kapitalizmus van, még akkor is, ha az államszocializmusból kiépített kínai rendszert nem is vesszük figyelembe. A liberális demokráciákban látható két véglet az amerikai liberális piacgazdaság, illetve a skandináv államokban jellemző koordinált piacgazdaság. A politológiai és közgazdasági szakirodalom szerint mind a két típus életképes, képes magas életszínvonalat és dinamikus növekedést biztosítani - de természetesen vannak eltérések közöttük. (Bővebben lásd "Melyik kapitalizmust válasszuk?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Három kutató, Daron Acemoglu, James A. Robinson és Thierry Verdier a kapitalizmus-típusok innováció terén megfigyelhető eltéréseiről írt tanulmányt. Szerintük az amerikai modell sikeresebb a radikális újítások terén (szoftveripar, biotechnológia, félvezetőgyártás), míg a skandináv megközelítésű államokban erősebb az „inkrementális" innováció, az újítások továbbfejlesztése (gépipar, tartós fogyasztási cikkek, közlekedésipar). Az is eltérés, hogy a koordinált piacgazdaság biztosabb és kiegyenlítettebb szociális feltételeket teremt, mint liberális társa.
A szakirodalom szerint történelmi okokra vezethető vissza, hogy egy-egy állam miért pont azt az intézményi berendezkedést választotta, amit, és ezek a rendszerek jellemzően a saját fennmaradásukban érdekeltek. Azt lehet ezzel együtt mondani, hogy a skandináv modellre való váltás a szociális biztonság miatt nagyobb jólétet jelenhet, mint az amerikai, így elvileg érdemes lehet erre váltani.
A tanulmány ehhez azt teszi hozzá (és ez az új gondolat), hogy egy-egy ország választása nem független attól, hogy miképp döntöttek a szomszédok, a versenytársak. A liberális modellt annak az országnak érdemes választania, amelynek ez az intézményi berendezkedés biztosít komparatív előnyt, és ugyanez igaz a koordinált piacgazdaságra is.
A szerzők konklúziója szerint a globális egyensúly aszimmetrikus lesz: lesznek olyan államok, amelyek a liberális („gyilkos") kapitalizmust választják majd, és lesznek olyanok, amelyek a koordinált („barátságos") modellt. Sőt, egyensúlyi helyzetet feltételezve az amerikai modellt nem is lehet, illetve nem is érdemes egyoldalúan skandinávra váltani, illetve vica versa: gyilkos környezetben ugyanis barátságosnak érdemes lenni, barátságosban pedig gyilkosnak.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Mi már nem leszünk gazdagabbak
Gyermek és nyugdíj: a 10 alaptétel
Legyünk Európa éléskamrája!
Svéd nyugdíjat, francia atomot!
Amiben Magyarország jobb, mint az USA
Európa alulmaradt a devizaháborúban
Külföldön dől el, milyen országban élünk
2012.10.10. 09:39 Pénzügyi Szemle
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr165365131
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
