Azt gondolnánk, hogy aki csak teheti, a külvárosba költözik, és élvezi a madárcsicsergést, a csendet, a nyugalmat. Nagyon nem így van.
A gazdasági válság az élet minden területén érezteti hatását, nem meglepő, hogy a nagyvárosok képét is alaposan átformálja. Az Egyesült Államokban a tendencia világosan mutatja, hogy a külvárosok a krízis nagy vesztesei: a külvárosi lakosság körében 2000 és 2010 között meredeken emelkedett a szegények aránya, ami elsősorban a bűnözési statisztikákon hagyott maradandó nyomot. (Bővebben lásd "Külvárosok: béke és nyugalom helyett bűnözés" című cikkünket a jobba oldali hasábban)
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle 
A Brookings kutatóintézet kimutatása szerint az évtized végére a metropoliszok külvárosaiban 2000-hez képest mintegy 25 százalékkal emelkedett a szegények aránya, amely tempó több mint ötszörösen meghaladta az országos átlagot. Így a külvárosok ma már az USA szegényeinek mintegy harmadának adnak otthont, amely statisztika további romlást ígér.
A nagyvárosok közül is kiemelkedik Atlanta, ahol a külvárosban élő szegények aránya a vizsgált időszakban mintegy 122 százalékkal emelkedett, miközben a belvárosban és a belső városrészekben csökkent az arány. A kutatók kimutatták, hogy aki csak teheti, beköltözik, és maga mögött hagyja az egyre zűrösebb külvárosi kerületeket.
A szegények megjelenésével ugyanis - akik között meredeken emelkedik a színes bőrű lakosok aránya - egy sor negatív gazdasági és társadalmi folyamat indult el. Egyrészt a nagyobb cégek vonakodnak kitelepülni a külvárosi kerületekbe, ami a munkahelyek számában is megmutatkozik. Másrészt a bűnözés meredeken emelkedik, a The Wall Street Journal elemzése például kimutatta, hogy miközben az országos statisztikák a bűncselekmények számának csökkenését mutatják a vizsgált évtizedre, addig a külvárosokban már kétszámjegyű emelkedés figyelhető meg.
Ismét csak a szélsőséges példának számító Atlantában kimutatták, hogy a belső kerületekben átlagosan 49 százalékkal csökkent az erőszakos bűncselekmények száma az évtized során, addig a külvárosokban 23 százalékos megugrás volt tapasztalható.
A szociális és társadalmi problémákkal az amerikai államnak foglalkoznia kell, ez nem is kérdés, az ugyanakkor még nem egyértelmű, hogy milyen módon, mint ahogyan az sem, hogy elbírja-e a feszített amerikai költségvetés a felmerülő szociális költségeket.
Vajon Magyarországot is eléri ez a tendencia?
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Magyarország legnagyobb vesztesége
Soros szerint az euró kinyírja az EU-t
Új neve van a válságnak
A veszélyes jegybanki robotok
Árnyékra vetődtek az „exceles” guruk
Kína lerabolja a tengereket
