Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Meddig kísértenek még az adósságok?

2012.11.09. 08:41 Pénzügyi Szemle

Mikor lesz már vége a válságnak? – tettük fel a kérdést számtalanszor az elmúlt fél évtizedben. A válasz általában az volt, hogy „még két-három év biztosan”, a szomorú valóság azonban az, hogy a teljes gyógyuláshoz ennél jóval több idő kell.

A lejtmenet egy pénzügyi összeomlással indult még 2008-ban, majd következett a gazdasági válság a maga recesszióival és a megugró munkanélküliséggel, végül beköszöntött az adósságválság, melynek során kiderült, hogy sem a lakosság, sem az államok nem tudnak egészségesen működni ilyen magas adósságok mellett. Az igazi gond minden bizonnyal ez, azaz a tetemes adósságállomány, melyet a világ a válság előtti békeévekben halmozott fel. (Bővebben lásd "Évtizedekig küzdünk még az adósságokkal?" című cikkünket a jobb oldali hasábban)

Adósságok GDP-hez mért aránya (pirossal a magánszektor, kékkel az államadósság)


A „mikor lesz már végre vége a válságnak” típusú kérdés tehát lefordítható erre: „mennyi időbe telik, míg a lakosság és az államok egészséges szintre építik le az adósságokat?”

A válaszért érdemes egy időutazásra vállalkozni, és megvizsgálni, hogy a legutóbbi hasonló esetben meddig tartott, míg az adósságok elfogadható szintre csökkentek. A céldátum az 1930-as évek eleje, amikor a mélységében a mostanihoz hasonló, a hírhedt 1929-33-as gazdasági válság pusztított. Ahogy a fönti grafikonon is látható, a magánszektor GDP-hez viszonyított adósságállománya – piros vonal – az 1933-ban mért 230 százalék közeléből egészen 1945-ig süllyedt, amikor elérte a GDP-hez mért 50 százalék körüli arányt.

Az államadósság - kék vonal -, amely a háború végével, azaz 1945-ben érte el a 125 százalékhoz közeli csúcsot, egészen 1980-ig, azaz 35 éven keresztül csökkent, mire elérte a GDP 40 százalékához közeli mélypontot. Az adatokból világosan látszik, hogy az adósságok leépítése nem egyik évről a másikra megvalósuló folyamat.

Maradva a grafikonnál: az Egyesült Államokban a magánszféra adósságállománya 2010-óta ütemesen csökken, az egészséges szint eléréséhez azonban még minden bizonnyal hosszú évek munkája szükséges. Nem is beszélve a GDP-hez mért államadóságról, melynek tetőzése még a legoptimistább elemzők szerint is 3-4 év múlva esedékes.

Az adatok fényében érdemes feltenni a magyar vonatkozású kérdést is: vajon hány év kell még ahhoz, hogy a magyar lakosság leépítse a válság előtt felvett devizahiteleket?

KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS! 
http://www.facebook.com/penzugyiszemle

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Mennyire fogjuk szigorúan a bankokat?

Frankhitelek: a vak is láthatta

Nem akarok közalkalmazott lenni!


Ha szegény vagy, az is maradsz


Az autót vigye a bank, de a lakást ne!


Mindent eláraszt az olcsó gáz

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr175365101

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása