A pénzügyi és gazdasági válságra válaszul a fejlett világ jegybankjai 0 százalék közelébe csökkentették az alapkamatot, bízva abban, hogy az olcsó likviditás lökést ad a világgazdaságnak. Az olcsó hitel azonban veszélyes, mert olyan, mint a drog: rövid távon serkentőleg hat, hosszú távon azonban önpusztító.
A 0 százalékos jegybanki alapkamat ? kiegészülve a százmilliárd dolláros/eurós/fontos/jenes likviditási fröccsökkel - elméletileg rövid távon élénkítően hat a gazdasági növekedésre, és segít megakadályozni, hogy a gazdaság deflációba süllyedjen. Indokolt lépés tehát a jegybankoktól, hogy 2008 után a 0 százalékos alapkamatokkal igyekeztek támaszt adni a gazdaságoknak, ez a támasz ugyanakkor csupán rövid távon ? egy-két évig ? van pozitív hatással, ha hosszú távon fönnmarad, akkor komoly torzulásokhoz vezet.
Hogy milyen károkat okoz hosszú távon az első hallásra csábító, 0 százalékos jegybanki alapkamat? Erről a kérdésről értekezett a Financial Times hasábjain közölt írásában Satyajit Das.
Az olcsó hitel arra ösztönzi a cégeket, hogy a munkaerőt olcsó hitelből megvalósított beruházásokkal, konkrétabban gépekkel helyettesítsék. Ennek következménye a munkanélküliség magas szintje, annak minden társadalmi és gazdasági következményeivel.
Továbbá, az alacsony kamat minden gazdasági szereplőnél ösztönzi a hitelfelvételt. A kormányok felelőtlen költekezésbe fognak, a lakosság hitelből fogyaszt, a cégek átgondolatlan projektekbe kezdenek, mondván ingyen van a pénz, akkor miért is ne?
Plusz, 0 százalékos alapkamat mellett nem éri meg megtakarítani. Az emberek nem takarékoskodnak nyugdíjas korukra, nem tesznek félre gyermekeiknek, hiszen ha 0 százalékkal kamatozik, akkor semmi értelme ? gondolhatják.
A 0 százalékos kamat arra ösztönzi a befektetési bankokat és nagybefektetőket, hogy olcsó hitelből spekuláljanak a részvények, áruféleségek vagy devizák árfolyamaira, ami a pénzpiacokon az árfolyam-ingadozás megugrásához, és extrém elmozdulásokhoz vezet.
És végül ? bár a sort a szerző saját bevallása szerint is lehetne még folytatni ? a 0 százalékos alapkamat felpörgeti az inflációt, ami a bankbetétek fokozatos értékvesztésével és az élelmiszer- és üzemanyagárak megugrásával jár.
Összességében tehát kijelenthető, hogy egy válság során indokolt a jegybanki segítség, és a feltámadást segítő alacsony kamatláb, a kilábalás alatt azonban érdemes óvatosan emelni a kamatokon, mielőtt még jóvátehetetlen torzulások jönnének létre a gazdaságban.
