Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

A jegybanki függetlenség és a feltételezett rossz szándék

2012.01.24. 09:42 Pénzügyi Szemle

A tavaly év végén elfogadott új magyar jegybanktörvény komoly nemzetközi kritikákat kapott, és a jelek szerint nem is marad meg jelenlegi formájában. Vannak azonban támogatói és védelmezői is. Érdemes tehát körbejárni, hogy mit is jelent általában a jegybank függetlensége, illetve milyen szempontokból vizsgálható.

"A nemzeti bankról szóló törvény sérti a jegybank függetlenségét" - a leggyakrabban ezt hallani a 2011 végén rohamtempóban elfogadott jegybanktörvényről. "Az új jegybanktörvény nem fokozta, hanem épp, hogy csökkentette a jegybanki függetlenség-eszme megsértésének esélyét" - vélekedik A jegybanki függetlenség és az új magyar jegybanktörvény című értekezésében (lásd jobb hasáb) Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, az MNB Monetáris Tanácsának korábbi tagja.

A két állítás egymással ellentétes, így vagy (a) valaki téved, vagy (b) nem ugyanarról beszélnek, vagy pedig (c) másképp látják egy-egy tényező jelentőségét és fontosságát egy adott folyamatban. Érdemes lehet  tehát megvizsgálni a kritikák és a támogató vélemények tükrében, egy kicsit elvi szemszögből is ezt a kérdést.

A jegybanki függetlenség - ami minden kétséget kizáróan fontos érték - nem egzakt fogalom, nincs rá általánosan érvényes definíció. Nem véletlen, hogy a jegybanktörvények is körülírják: vannak rendelkezések a személyi, az intézményi, a működési és az anyagi függetlenséggel kapcsolatban. Mindez azt mutatja, hogy a viták egy része akár abból is adódhat, hogy nem feltétlenül érti mindenki ugyanazt a jegybanki függetlenség fogalma alatt, illetve nem mindenki tartja ugyanazt fontosnak ebből a szempontból.

A függetlenség - definíciótól szinte függetlenül - összességében azt a célt szolgálja, hogy a bizonyos időszakonként demokratikus választásokon megmérettetésre kerülő kormányzat a saját választási, így per definitionem rövid távú logikáját ne tudja a hosszan ható monetáris politikára rákényszeríteni, Barro, Gordon és Prescott munkái egyértelműen bizonyítják, hogy ez helyes célkitűzés, ellenkező esetben ugyanis magas infláció mellett végső soron nem fog megváltozni a gazdaság teljesítménye, így reálnyereség nélkül kell elviselni a magasabb inflációt, ami semmiképp sem optimális.

A jegybank azonban természetesen nem lehet mindentől független és nem szakadhat el a demokratikus rendszertől. A jegybanki működést leginkább behatároló tényező például maga a jegybanktörvény, vagy épp az alkotmány, a demokratikus kontroll pedig a jegybank vezetőinek megválasztásánál mindenképp érvényesül. Nem véletlen, hogy a jegybanki vezetőket a parlament választja.

Egy demokratikus rendszerben a (parlamenti) többség akarata tehát a kinevezéseknél előbb-utóbb, áttételesen vagy közvetlenül, de kifejezésre jut, és ettől a működés függetlensége nem csorbul - hisz a jegybanktörvény biztosítja a feltételeket a független működésre, sőt a jegybanki vezetők esetében elő is írja ezt. Mindez azt jelenti, hogy egy esetlegesen kormánypárti többség által kinevezett jegybanki vezető esetében a függetlenség csorbulásáról beszélni azt jelenti, hogy feltételezzük: a kinevezett tag a törvényeket megsérti, közpénzből fizetett feladatát nem látja el.

Ez elég erős feltételezés, de természetesen lehetséges forgatókönyv. Csakhogy nem feltétlenül kezelhető törvényi szinten. Azt ugyanis el kell fogadni, hogy nincs tökéletes intézményi megoldás, a sikeres, hatékony és hasznos működéshez olyan emberek is kellenek, akik a törvényeket betartva, magas színvonalon látják el a feladatukat. Ezzel együtt természetesen mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy olyan kiválasztási mechanizmust működtessünk, amely a lehető legnagyobb eséllyel szelektálja a megfelelő szakembereket a megfelelő posztokra. Annak eldöntése azonban, hogy egy adott kiválasztási mechanizmus ilyen-e, fölöttébb szubjektív kérdés.

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr385365376

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása