A fejlett a gazdaságok a mainál akár jóval magasabb államadósságot is megengedhetnének maguknak, főleg ha a leendő nyugdíjasok még jobban beszállnának a buliba.
Az elmúlt években a gazdaságpolitikusok - elsősorban az eurózónában - úgy tekintettek az államadósságokra, mint első számú közellenségekre, egyre inkább bebizonyosodik ugyanakkor, hogy egész végig rossz vadat üldöztek. (Bővebben lásd "Ennél jóval magasabb államadósság is finanszírozható lenne" című cikkünket a jobb oldali hasábban)
Látszólag van is oka a félelmeknek, az államadóság a legtöbb fejlett gazdaságban ugyanis a II. Világháború óta nem látott szintre emelkedett, amiből azt gondolhatnánk, hogy minden országban tombol az adósságválság, a kötvénypiacok pedig az összeomlás szélére kerültek. Mindez ugyanakkor távolabb nem is lehetne a valóságtól, hiába emelkedett ugyanis a brit államadósság a GDP 80, az amerikai 100, a japán pedig a nemzeti össztermék 200 százaléka fölé, az állampapírpiaci kamatok ezekben az országokban történelmi mélypontra estek.
Azaz, a kötvénypiacok még soha nem finanszírozták olyan alacsony kamat mellett az érintett államokat, mint most, épp akkor, amikor az adósságok csúcsra értek. Némi ellentmondás, gondolhatnánk, a valóság azonban minden bizonnyal az, hogy azok az országok, melyek saját devizával rendelkeznek - a saját pénz hiánya itt üt vissza az európai szégyenpadon ücsörgőknek -, a jelenleginél jóval magasabb államadósságot is megengedhetnének maguknak.
És hogy ki finanszírozná a magasabb adósságot, azaz ki venné meg a kötvényeket? Egy ötlet: a leendő nyugdíjasok. A fejlett gazdaságok nyugdíjalapjaiban ugyanis rettentő mennyiségű megtakarítás gyűlt össze: a világ hét legnagyobb nyugdíjvagyonát kezelő ország összes ilyen célú megtakarítása 27 000 milliárd dollárra rúg, ami eléri az érintett országok összesített GDP-jének 72 százalékát. Eközben ezen forrásoknak átlagosan mindössze 40 százaléka pihen kötvényekben.
Bőven van tehát tere az államadósságok növelésének, ez ugyanakkor természetesen nem jelenti azt, hogy a gazdasági vezetőknek ne kellene törekedniük a kiegyensúlyozott költségvetésekre. Pusztán arról van szól, hogy ezt nem minden áron kell megtenniük.
KÖVESSEN MINKET A FACEBOOKON IS!
http://www.facebook.com/penzugyiszemle
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Minél messzebb Európától!
Ezt alaposan félrenézte az IMF
Halkan fújtuk fel a frankbuborékot?
Lengyelország mint a magyar álom
Elég volt a pénzügyi csodaszerekből!
A nők fizetnek a gyerekekért
Lenne mire költeni a nyugdíjpénzeket
2013.01.06. 12:13 Pénzügyi Szemle
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.