Magyarországon a svájcifrank-hitelekből adódó rendszerkockázat stabilan csökken, sőt ezen a téren Európában a legnagyobb előrelépést hazánk könyvelte el az elmúlt években.
A svájcifrank-hitelek, és úgy általában a devizahitelek hosszú évekre, sőt a kutatások azt mutatják, hogy évtizedekre komoly kockázatot visznek a rendszerbe. Naivitás azt gondolni, hogy ez a kockázat egy tollvonással eltüntethető, vagy akár csak számottevően csökkenthető. Nagyon úgy tűnik, hogy az egyetlen megoldás a türelmes várakozás. Az eredeti elemzés itt érhető el.
Devizahitelezésből adódó rendszerkockázat (Magyarország narancs színnel, hajszállal a 20-as érték fölött)
A devizahitel - sok más tulajdonsága mellett - egy rendszerkockázat, amely abból adódik, hogy ha, és amennyiben a hazai deviza számottevően gyengül, akkor a hiteltartozások és a törlesztőrészletek felduzzadnak, ami növeli a nemfizető adósok, majd a bedőlt hitelek számát, és veszteséget okoznak a bankoknak. A veszteségek nyomán gyengül a bankrendszer tőkepozíciója, kénytelen visszafogni a hitelezést, leépítésre kényszerül, esetleg még a tönk szélére is kerül, ahonnan csak milliárdos mentőcsomagok árán lehet visszahúzni.
Ezzel a rendszerkockázattal egy gond van: rendkívül sokáig fennmarad, és csak lassan csökkenthető – vonja le a következtetést Pınar Yeşin, a University of Zurich közgazdásza. Mi sem támasztja alá jobban ezt a megállapítást, mint hogy immáron öt év eltelt a válság kirobbanása óta, és mi magyarok még mindig a devizahitelekről beszélünk, és ha igaza van a kutatónak, akkor még fogunk is nagyon sokáig.
Két módon csökkenthető ez a rendszerkockázat a kutató szerint: ha leállítják a devizahitelezést, és az új hiteleket más csak saját devizában folyósítják, továbbá ha a kormány kiszámítható és hiteles gazdaságpolitikát folytat stabil költségvetéssel, biztonságos védőhálót vonva ezzel a hazai deviza fölé. A kutató meg sem említi a devizahitelek esetleges átváltását hazai devizára, vagyis ezt a megoldást nem tartja megfelelőnek a rendszerkockázat csökkentésére.
Jó hír ugyanakkor, hogy Magyarország azon európai országok között van – Lettországgal és Bulgáriával karöltve -, ahol a devizahitelekből fakadó rendszerkozkázat csökkenő pályán mozog. Sőt, a magyar kockázat csökkent a leginkább a lokális csúcsról, ami optimizmusra adhat okot a hazai devizahitelek kapcsán, még úgy is, hogy pontosan tudjuk: a svájcifrank szellemétől még hosszú évekig nem szabadulunk.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Kiken segítettek a munkahelyvédelmi adókedvezmények?
Nyugdíj: az emberiség legnagyobb pilótajátéka!
Újra célkeresztbe kerülhet a forint?
Íme Európa talpra állításának kulcsa
Az egykulcsos adó nyertesei és vesztesei
Kaszálnak a londoni magyarokon
