Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Így kezelné a válságot a Nobel-díjas professzor

2014.02.23. 08:31 Pénzügyi Szemle

A megoldás a Debt-Friendly Stimulus, vagyis az államnak adót kell emelnie és a beszedett pénzből felpörgetnie a gazdaságot.

Hogyan kezelje a világ a válságot? Ezt a kérdést számtalan közgazdász feltette már az elmúlt években, és természetesen megoldási javaslatokban sem volt hiány. Van, aki csődöt jelentene az adósságokra, van, aki még több pénzt nyomtatna, van, aki megszorítania és olyan is akad, aki adót csökkentene. Robert J. Shiller egy első ránézésre talán meglepő javaslattal állt elő: a Nobel-díjas közgazdász egyszerre emelné meg az adókat és növelné az államok kiadásait. Az eredeti elemzés itt érhető el.

posztba_nagy_46.jpg

Ez a módszer az ún. „Debt-Friendly Stimulus”, vagyis adósságbarát növekedésösztönzés, melynek lényege az, hogy az állam adót szed, amely adóból pörgeti a gazdaságot – iskolát, utakat épít, beruház, fejleszt. A művelet végeredményeként a költségvetés hiánya nem nő, így az adósság sem duzzad, a gazdaság viszont gyorsabb növekedési pályára áll, ami új munkahelyeket és több jövedelmet jelent.


Adódik a kérdés, hogy miért kell ehhez az állam, miért kell egy közvetítő, miért nem ehet az emberekre hagyni, hogy költsék el a pénzüket. A válasz Robert J. Shiller szerint az, hogy a mostanihoz hasonló válságok során a lakosság és főleg a vállalatok túlzottan is óvatossá válnak. A vállalatok nem mernek beruházni, mert arra számítanak, hogy a stagnálás kitart, az emberek pedig nem mernek költeni, mondván hátha rosszabbra fordulnak a dolgok.

Azért van szükség az államra ebben a helyzetben, hogy kirángassa a gazdaságot ebből a túlzottan óvatos várakozásból, és erővel bírja rá a pénzük elköltésére a szereplőket. Ebből ugyanakkor adódik, hogy ha a vállalatok és háztartások várakozásai normalizálódnak, vagyis ha már optimistábbá válnak a jövőt illetően, akkor az államnak vissza kell vonulnia és véget vetnie a Debt-Friendly Stimulusnak.

Épp itt van a terv egyik kockázata - a másik az, hogy vajon megfelelően hatékonyan tudja-e az állam elkölteni az adó formájában beszedett pénzeket -, vagyis feltételezhető-e, hogy az állam valóban visszavonja a programot akkor, amikor a magánszféra végképp túllépett a válságon. Vagyis képes lesz-e az állam néhány év múlva csökkenteni az adókat és visszafogni a költéseit? Robert J. Shiller szerint a válasz igen, mint ahogyan a világháborúk után erre már láttunk is példát.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam

Így látják mások az egykulcsos adót

A részeges férfi esete az előrejelzéssel

Magyarország nem Argentína - szerencsére

A brüsszeli észjárás és a magyar fejlesztések

Egy rossz reflex rángatja a forintot

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr765825502

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2014.02.23. 18:48:28

A szocializmus erősítése volt az oka a válságnak. A további erősítése a szarhalom pár évvel való eltolását jelentené, majd egy még nagyobb válságot.

A legjobb példa erre a gazdaságpolitikára Görögország. Hatalmas siker lett a vége...

Alick 2014.02.23. 19:33:48

Az ilyen agyazások miatt áll közelebb a makroökonómia a sci-fihez és a kristálygömb-jósláshoz, mint bármiféle tudományossághoz...

Fekete Pestis 2014.02.23. 19:36:33

Jó, értem én, hogy a pénznek gurulni kell, és hogy pont a takarékoskodók "miatt" nem gurul => esik vissza a fogyasztás.

Az viszont senkit sem fog érdekelni, ha 65 éves korom után [nyugdíj hiányában] éhendöglök, mert pont azt a pénzt gurítottam el, amiböl 65 éves korom után meg kell majd élnem.

Megjegyzem, a vállalatokat nem fogja érdekelni a dolog, majd legfeljebb mindenki Hollandián/Írországon/Delaware-n keresztül fog üzletelni. ;)

zobod 2014.02.23. 19:48:04

Van egy ilyen dolog:
en.wikipedia.org/wiki/Laffer_curve

Ha jól értem, a professzor szerint a jelenlegi ráta még nem a maximálisan beszedhető adóbevételhez tartozik, hiszen ha már ennek a pontnak a közelébe lennénk, akkor a bevételek csökkennének a kulcsok növelésével. Márpedig kicsit nehéz ezt elhinni a nyugati világra jellemző újraelosztás mértéke alapján, hogy ne lennének a kulcsok kimaxolva.

A másik dolog, az adóalap kiterjesztése (vagyon/jövedelem/érték stb) lehetne. Szerintem egy választott politikus ebbe nem nagyon megy bele, hacsak nem ég a ház. A pénzt nyomni egyszerűbb, kevesebb konfliktussal jár. Nem véletlen választja inkább a monetáris politikán keresztüli válságkezelést majdnem minden állam, a költségvetési politika helyett.

nwp 2014.02.23. 20:45:59

Feltalálták újra Keynest?

gacsiiiz 2014.02.23. 20:49:11

Yale-en tanító profnak is lehet gyenge pillanata
(vagy lehet épp naív korszakában)
Érdemes beleolvasni az eredeti kommentekbe is. Pl:

Nonsense on stilts!
To wit: The author states the following: "History shows, however, that tax increases, if expressly designated as temporary, are indeed reversed later."
On what planet?
In 1898, the US instituted a excise tax of 3% on telephone service specifically to pay for the Spanish American War, nothing else. In 1906, a full 108 years later, they finally, after much weeping and
gnashing of teeth, rescinded a PORTION of that tax.
Apparently, a teaching position at Yale does not insulate one from the silly.

Life Hacker | NapiHack · http://lifehacker.blog.hu/ 2014.02.23. 22:31:13

"Mi az elmebaj biztos ismérve? Ha valaki újra meg újra ugyanazt teszi, de más eredményt vár." Tőzsdecápák - A pénz nem alszik

Már minden a világ dolgaiban tájékozott ember érti, hogy a gazdasági és pénzügyi rendszer elérkezett végső összeomlásának
határára. A pénzvilág fejlődése egy olyan ponthoz érkezett, amikor a kialakult helyzeten a régi gondolkodással nem lehet változtatni ami elromlott csak új gondolatokkal és új megoldások alkalmazásával lehet megoldani.

asima · http://www.asimind.hu/fooldal01.html 2014.02.23. 23:48:04

@Life Hacker: Egy olyan világban, ahol a szükségleteinket úgy tudjuk kielégíteni, hogy ha fizetőeszközzel rendelkezünk, akkor az is a gazdasági/társadalmi feltételrendszer része kell hogy legyen, - hogy okvetlen legyen biztosítva alapszinten mindenkinek az az eszköz, amivel hozzájut a szükségleteit biztosító javakhoz.

Life Hacker | NapiHack · http://lifehacker.blog.hu/ 2014.02.24. 00:10:25

@asima: úgy tűnik még a paradigma előtt vagy, újfen ajánlom a Tőzsdecápás idézetet...

[amennyiben, nem csak csuklóból, reagálsz, és semmi mást nem teszel, csak rápillantasz a linkelmre... még átkattintanod sem kell ;) ]

...a többiben egyetértünk ;)

borzimorzi 2014.02.24. 10:47:34

@Fekete Pestis: Én is így gondoltam sokáig, aztán rá kellett jönnöm, hogy sajnos, hiába teszek félre, mert az infláció úgyis elfarigcsálja a hosszú évtizedek alatt, mire nyugdíjba mehetnék. Úgyhogy a megtakarítóknak sincsen sok fogalma róla, hogy mit tudjanak tenni a pénzecskéjükkel, hova tegyék annak érdekében, hogy infláció felett fialjon is, vagy legalább értékálló legyen.
Üdv:
b

Asidotus 2014.02.25. 23:20:13

@borzimorzi:
a megtakarításokkal az a baj, ha kevés lesz a dolgozó ember, akkor a pénz nagyon elértéktelenedik, mert nem lesz, aki a pénzemért elvégezze a munkát.
Vagyis, bármennyire ágálunk az újraelosztó nyugdíj-rendszer ellen, nem tudunk mást tenni, mint azt megőrizni, újra megteremteni