Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam

2014.02.22. 08:31 Pénzügyi Szemle

Hogyan kezelje Magyarország a devizahitelesek ügyét? Az alábbi cikkben Bánfi Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára vázolja fel saját megoldási javaslatát.

Bánfi Tamás

A Kúria 2013 decemberében kihirdetett döntése a jogilag vitatható kérdéseket korlátozta. Megállapította, a valós devizaalapú szerződéseket nem hibás és nem forintalapú termékekre kötötték, az alacsonyabb kamatozású devizaalapú hitel választásával a hitelfelvevők az árfolyamkockázatokat is magukra vállalták. Továbbra is vitatható:

-   az egyoldalúan változtatható kamat gyenge jogi alapokkal,
-   a vételi és az eladási árfolyam alkalmazása,
-   a devizaforrást nem érintő költségelemekre is kiterjesztett devizásítás,
-   a lakásvásárlási és építési hiteleknél a fedezetként bevont ingatlanon kívüli jövedelem és vagyonfedezet érvényesítése,
-   továbbá az erős ellenérvekkel alátámasztható forrásköltség-növekedés áthárítása. A veszteséget változatlanul a bank és az adós viselheti, a kérdés csupán a megosztás aránya lehet.

A devizaalapú hitelesek a forintalapúakkal két ponton érintkeznek. A devizahitelesek – mint azt a politikai nyilatkozatok is kimondták – nem kerülhetnek a forinthiteleseknél kedvezőbb helyzetbe, a deviza- és a forintalapú törlesztőképtelen adósok csak azonos kezelésben részesülhetnek, és ugyancsak nem kerülhetnek a törlesztőképes adósoknál előnyösebb helyzetbe.

Bánfi Tamás devizahitelezéssel foglalkozó elemzése elérhető itt.

posztba_nagy_41.jpg

A devizaadósoknál él az árfolyamgát, másfajta új eszköz bevezetése a már belépetteket sújthatná, ezért célszerűtlen. Bármiféle újabb jogi szabályozás csak az árfolyamgát feltételeinek a változását jelentheti, elsősorban a bankok hátrányára és az adósok előnyére.


Változatlanul a legsúlyosabb társadalmi és gazdasági konfliktus a törlesztésre nem képes deviza- és forintadósok kezelése. Meggyőződésem szerint ha a szolidaritás és a társadalmi közös költségek minimalizálása érdekében a lakhatás joga elfogadható, akkor a bank és az adós ügyfél mellett az államnak jogi szabályozással és finanszírozással is meg kell jelenni. A kitűzött cél az állam finanszírozási költségeinek a minimalizálása, a társadalmi konfliktusok mérséklése, a bankok érdekeltségének a fenntartása lehet.

A törlesztésre nem képes deviza- és forintadósok, valamint a hitelező bankok társadalmi kötelezettségvállalását és érdekeit figyelembe vevő javaslatom lényege röviden a következő hét pontban vázolható fel:

1.    Többféle célt szolgáló speciális ingatlanalapot kell létrehozni (a Nemzeti Eszközkezelő is átalakítható), amely részt vesz a banki ingatlaneladások árverésein, gazdálkodik az állami és önkormányzati bérlakásállománnyal, magántulajdonú lakásokat vásárolhat és bérelhet, lakbértámogatást adhat.

2.    A felmondott kölcsönszerződések fedezetére, a jelzáloggal terhelt ingatlanok értékesítésére a bankok aukciósházat létesítenek.

3.    Az aukciókra a hitelező bank megállapítja a kikiáltási árat, ahol az ingatlanalap nem licitál, hanem leütési vagy kikiáltási áron elővételi jogával élve megveszi vagy a piaci vevőnek átengedi a vételi jogot. Ha a kezdő áron nincs vételi ajánlat és az ingatlanalap sem él vételi jogával, az ingatlan a bank tulajdona marad, amit újabb aukción új kezdő áron ismét árverésre bocsáthat.

4.    Az ingatlanalap szakértői az aukciót megelőzően szociális vagy üzleti alapon meghatározza a titkosított legmagasabb árat, ameddig elővételi jogukkal élnek. A megvásárolt lakás adósának a lakhatási jogát bérlőként a volt tulajdonában vagy másik lakásban biztosítja, de a lakhatás joga nem örökölhető. Ha a lakást piaci vevő vásárolta meg, az adós lakhatását az ingatlanalap szociális indokkal segítheti.

5.    Az ingatlanalap forrása:

-   az ingatlanalap kéthetes vagy többször kéthetes kötvényt bocsát ki, aminek hozama a jegybanki alapkamattal megegyezik;

-   az ingatlanalap néhány (akár az összes) kereskedelmi bankkal keretjellegű megállapodást köt, amely szerint a bank(ok) az ingatlanalap igényeinek megfelelően az átmeneti túllikviditásának lekötésére a jegybanki kéthetes kötvény vásárlása helyet az azonos hozamú és lejáratú ingatlanalap kötvényt vásárolja meg;

-   alapításkor az ingatlanalap működéséhez szükséges jegyzett tőkét az állam biztosítja;

6.    A javaslat leglényegesebb eleme a finanszírozás rendkívüli előnye: ha a kereskedelmi bank a jegybank helyett az ingatlanalapból vásárol azonos hozamú és lejáratú kötvényt, akkor a jegybank kamatkiadása csökken, ami az éves eredményét nem csökkenti vagy a veszteségét nem növeli. A jegybanki kamatkiadás csökkenése és az ingatlanalap kamatkiadásának növekedése nulla szaldós, ami azt is jelenti, hogy az államháztartásnak a jegybanki eredmény év végi konszolidálása után többletkiadása  nincs.

7.    Jogi beavatkozást és döntést igénylő végső lényeges kérdés: a jelzáloggal terhelt ingatlan értékesítése után a bank adóssal szembeni további követelése megszűnjön. Ha a bank a szakszerű gyakorlatnak megfelelőmódon járt (volna) el, akkor az ingatlanfedezet elegendő biztosíték a hitel megtérüléséhez, mert a bankok hitelezési szabályzata szerint a folyósított hitel a lakásingatlan vételi árából visszaszámolt likvidációs érték lehetett (volna). A gyakorlatban a bank az ingatlanértékelést az általa kiválasztott cégek egyikével végezteti el, aki a likvidációs értéket tól-ig-os intervallummal jelöli ki. Az intervallumon belül a folyósítható hitel mértékét elsősorban az ingatlan földrajzi elhelyezkedése, másodsorban más helyi sajátosságok figyelembe vételével a bank határozza meg. A likvidációs érték figyelembevételével folyósított hitel összegének az ingatlan értékesítésekor meg kell térülnie. A megtérülés hiányát az adós túl alacsony saját része és a túl magas kölcsön összege okozta, ami az adóstól független banki döntés volt.

A helyzet áldatlan, a döntés halaszthatatlan.

A szerző a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Így látják mások az egykulcsos adót

A részeges férfi esete az előrejelzéssel

Magyarország nem Argentína - szerencsére

A brüsszeli észjárás és a magyar fejlesztések

Egy rossz reflex rángatja a forintot

Mások pénzéből nem lesz itthon biztos jövő

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr145820075

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Áldatlan háromszög: devizaadósok – bankok – állam 2014.02.25. 22:13:01

A helyzet áldatlan, a döntés halaszthatatlan. A pontjaim a következők.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Boka1 2014.02.22. 20:40:06

"A megtérülés hiányát az adós túl alacsony saját része és a túl magas kölcsön összege okozta, ami az adóstól független banki döntés volt."

Cinege elvtárs is azt mondta, hogy " Én csak egy szoba-konyhát béreltem, nem tehetek róla, hogy körém építettek egy várost....

Nem látom, hol viseli a terheket az az adós, aki nem fizet. Ellenben pár agrár megy tüntetni, ahelyett, hogy megköszönné a betéteseknek, a jól fizetőknek, a részvényeseknek, hogy ingyen lakhat. Mert legszebb magyar szó az INGYEN..

Netuddki. 2014.02.22. 20:52:19

@Boka1: Ostoba, csak ti terjesztitek, hogy ingyen akarnak a zemberek itt valamit. Ja nem, a fidesz is.

DevizaAdós 2014.02.22. 20:53:01

1. Van eddig legalább 2 FORINTHITEL, amit semmisnek talált a bíróság. Ha a devizások nem járhatnak jobban mint a forinthitelesek, akkor induljunk ki abból, hogy a forinthitelek is semmisek.

2. Mindenféle eszközkezelőn való gondolkodás ELŐTT jogilag kellene rendbe rakni a szerződéseket. Utána az emberek többsége már sokkal kevesebbel tartozna. Egy részük egy összegben, más részük részletekben, de ki tudná fizetni a maradékot. Így csak azon kisebbséggel kellene foglalkozni, akik tényleg bukták az életüket.

Minden - nem jogi - megoldás jelen pillanatban csak maszatolás, a felelősök elrejtésének lehetősége.

Diorella Queen 2014.02.22. 21:02:05

Szerintem meg engedjék el a hitelek felét ha az adós kifizeti a másik felét és le lehet zárni a hiteltémát.
Volt már ilyen a történelemben,igaz az forinthiteles dolog volt.És nem is olyan régen történt,anyámék idejében.

Boka1 2014.02.22. 21:14:30

@kovi1970: csak mi, magyarok. Mert nem baj, ha szar, csak olcsó legyen. A fidesz csak kiszolgálja a nép akaratot ( meg a többi is).

Boka1 2014.02.22. 21:19:12

@Diorella Queen: akinek nincs munkája, az menthetetlen. Ha másra nem jó ez a válság, legalább arra jó, hogy a nem adósok tanulnak belőle. A bankoknak ki kell várniuk az újabb generációt, akik ma még kisgyerekek.

Diorella Queen 2014.02.22. 21:38:37

@Boka1: Na és akkor mi legyen a nemfizetőkkel?Gondolom azért nagy részük megoldja,hogy ne az utcára kerüljön,így a kérdés inkább az, hogy na és akkor mi legyen a sok üres ingatlannal?
Esetleg a bankok építhetnének belőlük még egy Gellért hegyet?

Boka1 2014.02.22. 21:47:59

Az üres ingatlanok miatt zuhannak az ingatlan árak. Mivel többen halnak meg, mint ahányan születnek. Talán csak a betelepítés segíthetne, de ahhoz meg engedni kellene a vállalkozásokat. A munka meg nemzetellenes tevékenység. Inkább a rezsicsökkentés....:)

lavór 2014.02.22. 21:55:36

Mit is kéne tenni... Fizetni a felvett kölcsönöket.
Kb. ennyit lehet tenni. Ha meg nem megy, ez volt a tanulópénz. Bankban sem érdemes pénzt tartani, mivel csak veszteséget termel. Az ingatlani is zsákutca, így marad a régi módszer: bevarrjuk a cihába.
Már ha van mit egyáltalán.

ostvan2 2014.02.22. 21:57:35

Gyakorlati tapasztalet:
- az adósok egy része "megfeledkezett" a hiteléről. Nem a fedezetként szolgáló lakásban él (esetleg külföldön, de a lakás üresen, elhagyottan áll).
- másik része a fedezeti lakásban él, de több év óta SEMMIT nem fizet. Nem csak törlesztést, hanem közös költséget, rezsit sem. Ezek jelentős része önrész fizetése nélkül jutott a lakáshoz és azóta a társadalom nyakán él, kezdettől nem is akartak fizetni.
- a 3. csoport fizetne, de nincs munkája, nincs jövedelme, nincs miből. A felvett hitel jellemzően kis összegű, de - sajnos - azt sem tudja törleszteni. Itt is jellemző a közműdíjakkal való elmaradás.
- a 4. csoport, aki túlvállalta magát már a hitelfelvételkor. Nagy összegeket vettek fel, a hitelfelvételkor bűvészkedniük kellett a jövedelemigazolással, stb (annakidején, 2006-körül jellemző volt, hogy a kezdeti törlesztőrészlet elérte a hitelfelvevő bevételének a 70 %-át). Ezek nem is tudtak volna forintos hitelt felvenni.
- És vannak azok, akik rendesen törlesztenek és köszönik, nem kérnek az állami beavatkozásból.

Boka1 2014.02.22. 22:02:33

@Diorella Queen: én azokat sajnálom, akik 2-300 ezret fizettek négyzetméterenként anno. Ők a hitellel csúnyán drága lakást vettek. Nem kell ahhoz közgazdász profnak lenni, hogy nem a kamatban és árfolyamban van a kockázat, hanem a húsz év futam időben. Ha valaki keresett átlag 150 ezret, az hogy tudott 60 ezret törlesztésre fordítani? Pláne úgy, hogy a statisztika szerint a 65 százalékos a válási arány. Bár az is lehet, hogy csak a sors büntette azokat, akik nem érdemelték meg a lakást, autót, plazma tévét ? Erre már csak Mágikus Erzsike tudna felelni emelt díjas számon az EzoTv-ben.

Boka1 2014.02.22. 22:10:39

@lavór: külföldi bank a megoldás. Kicsi a kamat, de biztonságos.

na4 2014.02.22. 23:19:55

A megoldás egyszerü: a költekezö dzsentrik fizessék vissza a pénzt, amit elköltöttek, és legközelebb addig nyújtózkodjanak, ameddig a takaró ér, és ne a mások pénzét költsék, hanem a sajátjukét.

Diorella Queen 2014.02.22. 23:31:52

@Boka1: A sors, menjen a halál faszára....
Bocsánat.

Diorella Queen 2014.02.22. 23:32:40

@na4: Jó lenne,ha te is befejeznéd a mások pénzén való élősködést!
Köszike!

Lrdx 2014.02.23. 00:33:29

@Boka1: Bank = OTP? Mert azon kívül nem látok egyetlen egy darab ajánlatot sem, amelyik "csak veszteséget termel"... Pro tipp: Válts bankot. Egy mintából ne akarj általánosítani, nem mindegyik akar megnyúzni, sőt, ha rendesen körülnézel, látni fogod, hogy inkább az a ritka.

Lrdx 2014.02.23. 00:34:18

@Lrdx: Nem bokának akart menni, hanem lavórnak..

==T== 2014.02.23. 01:42:52

Ha valaki olvassa a hitelsikerek oldalt ill .blogot, az képben lehet róla, hogy mára az ügyvédek megtalálták azokat a pontokat, amik alapján a devizahitelesek jelentős hányada - egyes feltételezések szeritn az összes - semmis. Méghozzá úgy semmis, hogy a Kúria jogegységi alapján is az.

Szinte hihetetlen, de a perek jelentős részében a bankok olyan alapvető formai hibát vétettek, mintha totálisan amatőrök írták volna a szerződések szövegét.

Csemegézzetek, jogerős semmissé nyilvánító ítéletek tucatjai is vannak köztük + pár informatív írás:

hitelsikerek.hu/

hitelsikerek.blog.hu/2014/01/21/szajbarago_145

hitelsikerek.blog.hu/2014/02/18/kuria_ujabb_merfoldko_a_bankok_ellen

==T== 2014.02.23. 01:49:09

@==T==: csak röviden leírom, hogy ezek alapján kb. mi a jogkövetkezmény, ha a szerződés hpt 213-ba ütközik, az adós a perel és nyer:

- a szerződés semmis, vagyis oylan mintha létre sem jött volna.

Ekkor elszámolás a tényleges teljesítések alapján.

A bank ténylegesen X0 forintösszeget adott át az adósnak.

Az adós ezt az elejétől törleszti mondjuk y1 kezdő törlesztőrészlettel.

Elszámolásnál ki kell számolni minden egyes X0-y1 részösszeget, és mindre el kell számolni 1 havi kamatot az aktuális MNB alapkamat alapján.

A végén maradó összeg lesz az ügyfél aktuális tőketartozása, rövidebb lejáratú autós hitelnél jó eséllyel a bank tartozása.

+ a jelzálog is lekerül a házról/zálogtárgyról

Amennyiben az adósnak még van tartozása, azt jogában áll továbbra is részletekben törleszteni, de befizetheti egyben is.

Ami kérdés lehet, hogy amennyiben a bank gazdasági műveletei során használta a jelzálogot, azt hogy kell elszámolni.

a katona fehérben 2014.02.23. 02:28:37

...és emellett lassanként le lehetne nevelni a magyar társadalmat, legalábbis a városban élő hányadát arról a szocializmusból itt maradt beidegződésről, hogy a saját tulajdonú lakás legyen az egyik elsődleges életcél. Ehhez mindenekelőtt rendbe kéne tenni az ingatlanbérlet szabályozását (adóteher, bérleti szerződések kötése és hatékony betartatása), hogy bérlő és bérbe adó is biztonságban érezhesse magát, és hosszabb távon merjen gondolkodni. Manapság alapesetben legalább 10-15 évente úgyis szinte mindenkinek változnak a lakhatási igényei, például eleve kevésbé jellemző, hogy több generáció családostól egy háztartásban él (hacsak nem kényszerből), sűrűn változik a munkahely, sok a válás, a külföldi munkavállalás stb. Az adásvétel (illeték, ügyvédi költség, esetleges közvetítői jutalék) és a költözködés pedig drága dolog, az ingatlan kiszámíthatatlan értékváltozásáról és folyamatos karbantartási költségéről nem beszélve. Nagyon szerencsésnek kell lenni ahhoz, hogy mindezeket figyelembe véve ilyen időtávon valaki ne nettó veszteséggel szálljon ki egy saját ingatlanból, akkor is, ha épp nincs árfolyamelszállás és hitelválság.

BigPi 2014.02.23. 07:34:08

Mit mondjak. Ez egy korrekt tervezet. Az ingatlan alap működését lehet finomítani, de a váz az jó.

brontex · http://kozlekedesiszakerto.blog.hu 2014.02.23. 07:43:56

A lényeget senki nem hajlandó birizgálni. Nem az árfolyam különbözet a nagy teher, hanem a kamat. A lengyeleknél az ilyen hitelek kamatát hozzákötötték a svájci jegybank alapkamatához, és láss csodát, alig emelkedett a havi törlesztőrészletük. Ez a megoldás, visszamenőlegesen is.

jog-ász 2014.02.23. 08:33:45

szerintem meg a nagy teher az árfolyam változása, amiről a kúria már kimondta hogy az adós kockázata, emiatt nem érdemes perelni, inkább az árfolyamra hatást gyakorlóknak kéne lépni, gondolom nem mindegy hogy 200 ft a chf vagy 250 ft.
az árrésért még lehetne pereskedni, de kalkulátor szerint ahogy néztem egy kb 10millás hitelnél az árrés 300-400 ezer ft.
a harmadik ami emelte a törlesztőt az a kamat illetve kamatfelár emelés, itt lehet a legtöbb eredményt elérni bíróságon, de sztem a tartozás felduzzadt összegéhez(árfolyamváltozás miatt)képest ez sem jelentős..talán faragni lehet a tartozásból..az teljesen nyilvánvaló hogy jogi úton ez nem megy, mindenki várja a kormány ígéreteit, mit szeretne tenni!?

==T== 2014.02.23. 20:08:09

@jog-ász: Ha valaki perelni akar, célszerű az alaki semmisségre rámenni.

bankvezér 2014.02.24. 19:26:32

Őszintén szólva, az elején,amikor Bánfi Tamás azt részletezte, hogy mennyi kérdés és probléma van a devizakölcsönökkel, nagyon megijedtem. De aztán amikor a megoldási javaslatokat taglalva, ezekről a problémákról teljesen megfeledkezett és úgy nézte, mintha a szerződések hibátlanok lennének és bank követelése teljesen jogos, akkor megnyugodtam.
Mi, (bankok) nyerni fogunk a kölcsönökön, mert a nemfizetők vesztességeit a fizető adósokra terheljük. Itt már csak az adósok (fizetők és nemfizetők is) valamint az állam járhatnak rosszul.

MasterMason 2014.02.25. 22:17:52

@bankvezér:

Nem kicsit sunyi a csávó. :D

Nem azt mondja, hogy vissza az eredeti árfolyamra, azt mondja, hogy vegyék csak el a bankok a lakást, aztán állami pénzből kapásból fizessék ki a bankoknak a lakást, hogy a bankok lehetőleg minél több elvett lakásból minél hamarabb kivehessék a pénzt.

A k***a a****t. :D

bankvezér 2014.02.25. 23:34:17

@Free-Press:
Na igen, van az a (bank által adott) pénz,amitől egy egyetemi professzor sunyi lesz..

Melampo 2014.02.27. 09:21:30

Így öt, hat év után illene elolvasnia a cikk szerzőjének az eddigi egyetlen működőképes megoldásról szóló írásokat.
PL.: eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2012:323:0020:0031:HU:PDF