Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Árnyékra vetődtek a bércsökkentéssel

2014.02.21. 08:31 Pénzügyi Szemle

Valóban azért alakultak ki egyensúlytalanságok az eurózónában, mert túl magasak voltak a bérek, vagy inkább a túl alacsony kamat volt a ludas?

A válság alatt a közgazdászok azt javasolták az eurózóna bajba jutott országainak, hogy ha újra egyensúlyba akarnak kerülni, akkor kövessék a belső leértékelés útját, vagyis úgy javítsák a gazdaságuk nemzetközi versenyképességét, hogy csökkentik a hazai béreket és árakat. Logikus, ha csökkennek a bérek/árak mondjuk Spanyolországban, azzal a spanyol gazdaság versenyképessége javul és hamar maga mögött hagyhatja a válságot. A gond az, hogy ezek a közgazdászok tévedtek. Legalábbis egy friss kutatás szerint. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Folyó fizetési mérlegek alakulása az eurózóna stabil (Core) és periféria (Periphery) országaiban

posztba_nagy_42.jpg 
Jose Luis Diaz Sanchez és Aristomene Varoudakis, a Világbank közgazdászai ugyanis kiszámolták, hogy mi okozta az eurózóna periféria országainak egyensúlytalanságát. Az egyik legnagyobb gondot a folyó fizetési mérlegek óriási mínusza okozta, vagyis ezek az országok jóval a lehetőségeik fölött költekeztek a válság előtti években, amely költekezést többnyire külföldi hitelekből finanszírozták. A fenti ábráról leolvasható, hogy míg az eurózóna perifériáján a folyó fizetési mérlegek mínusza egyre duzzadt, addig az eurózóna stabil részein az egyenleg többletet mutatott.


A kutatók kiszámolták, hogy mi okozta a periférián a folyó fizetési mérlegek felborulását. Meglepetésre nem a versenyképesség romlása, vagyis a bérek és árak elszállása volt a fő ok, hanem az eurózóna pénzügyi integrációja, vagyis a mélybe zuhanó kamatok. Az alacsony kamatok felpörgették a fogyasztást és a hitelezést ezekben a gazdaságokban, ami felborította az egyensúlyt és később romba döntötte az érintett országok pénzügyeit.

A kapott eredmény meglepetés, ha ugyanis a gondok fő forrása nem a versenyképesség romlása volt - vagyis a magas bérek - akkor a megoldás sem lehet a bércsökkentés. A kutatók arra a következtetésre jutnak, hogy ezek az országok a válságkezelés során alkalmazott bércsökkentéssel és megszorításokkal hosszú távon segíthettek ugyan a gazdasági kilátásokon, a rövid távú egyensúlytalanságokon azonban csak korlátozottan.

A folyó fizetési mérlegek egyensúlyának visszanyeréséhez elsősorban a belső keresletet, a fogyasztást és a hitelezést kell(ett) visszafogni, ami a válság természetes visszatartó erejének köszönhetően részben meg is valósult. A jövőben a kutatók szerint érdemes ezekben az országokban szigorúbb szabályozással elejét venni a túlzott fogyasztásnak és hitelfelvételnek, és elkerülni, hogy az alacsony kamat megrészegítse a gazdasági szereplőket.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Így látják mások az egykulcsos adót

A részeges férfi esete az előrejelzéssel

Magyarország nem Argentína - szerencsére

A brüsszeli észjárás és a magyar fejlesztések

Egy rossz reflex rángatja a forintot

Mások pénzéből nem lesz itthon biztos jövő

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr745822022

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Diorella Queen 2014.02.21. 09:16:33

Véleményem szerint azért alakult ki egyensúlytalanság,mert a kibaszott tőkés ki akarta használni a kelet eu nyújtotta picsa olcsó munkaerő lehetőségét.Így is tett és ezért vannak most itt jelenleg ukrán szintű bérezések.
Állítom hogy a fél kezemen meg tudnám számolni azt,hány jogszabálymódosítás kellett volna ahhoz,hogy a tesco-s pénztáros itt keleten is ugyanazt a bért kapja mint nyugaton élő társa.Nem mellesleg ha csak egy is közülük elvinné az ügyet egy jó ügyvéddel Brüsszelbe hogy micsoda mocskos diszkrimináció van a bérek közt ( amiről nem a kormányok,hanem a tesco tehet),lehet hogy simán pert is nyerhetne az üggyel.
És ugyan ez vonatkozik mindegyik más multira is.
Ha a bérek egyformák lettek volna keleten és nyugaton legalább a multiknál,akkor az felhúzta volna a keleti zónát.De így max csak addig jutunk el,mint a kijevi szerencsétlenek.

inkvisitor 2014.02.21. 10:17:39

Vagy meg kell nézni, hogy mik a hagyományok.
D-Európában évtizedeken keresztül magas kamatok voltak a jellemzőek, Kulturálisan ez a közeg,amihez szoktak. Majd az EU csatlakozással hirtelen egy nagyon alacsony kamatkörnyezetbe kerültek.
Ha valamihez hasonlítani lehetne, akkor mintha csak drága, gyenge sört tudnál venni egész életedben, majd hirtelen olcsón elérhetővé válnának az égetett szeszek. Hányan tudnák megállni, hogy ne részegedjenek le folytonosan? Ugyanez igaz a hitelekre is. A kevés és/vagy drága hitel helyett megjelent az olcsó, sok hitel, kapásból "lerészegedett" (eladósodott) (majd) mindenki.
Ha a bérek meg azonnal nyugati szintűek lettek volna, megnézhetnéd ki jött volna ide beruházni. Nyugati béreket otthon is kifizethet, nyugati munkamorállal és nem olyan helyen, ahol nagyobb súllyal esik latba az, hogy ki kinek a rokona/haverja/talpnyalója, mint hogy mennyire jó munkaerő.
Tesco: azt meg megnézheted, hogy pl UK-ban mekkora a Tesco részesedése. Ott valahogy nem komálják annyira a kisboltokat legyilkoló óriásláncokat, mint errefelé. Azt meg kitalálhatod, hogy arányosan melyik alkalmaz több embert. Meg azt is, hogy hol kedvesebbek, szolgálatkészebb a vevő iránt az eladó. Itt vagy nyugaton?

Kivlov 2014.02.21. 10:31:21

@inkvisitor:
régen rossz, ha az a befekteteők bevonzásának az apropója, hogy itt milyen olcsó a munkaerő. akkor ne is akarjunk NY-i életet, elégedjünk meg Indiával.

bankvezér 2014.02.21. 11:21:21

@Diorella Queen:
Miért kellene bért emelni, amikor ekkora bérért is éppen elég jelentkező van ?

bankvezér 2014.02.21. 11:29:42

Olvasva a hozzászólók kommentjeit, József Attila örök becsű verssorai jutnak eszembe :
" Szövőlány álmodik cukros ételekről,
nem tud kartellekről. "
:))

bankvezér 2014.02.21. 11:40:59

"Meglepetésre nem a versenyképesség romlása, vagyis a bérek és árak elszállása volt a fő ok, hanem az eurózóna pénzügyi integrációja, vagyis a mélybe zuhanó kamatok."

A bank azzal, hogy szabadon változtathatja a kamatot, a kifosztás eszközére tett szert.
Miről van szó ?
- Amikor az adós felveszi a kölcsönt, alacsony a kamat. Aztán amikor elkezdi visszafizetni a kölcsönt, akkor a bank megemeli a kamatot.
És addig emeli, ameddig csak akarja...
A kérdés, hogy mit szeretnétek látni?
- Évekig tartó lassú fuldoklást, vagy egy éven belüli gyors kivégzést?
És nincs menekvés, senki nem védi meg az adóst!
A birkák sorsa a vágóhíd !

inkvisitor 2014.02.21. 12:26:52

Kereslet, kínálat?
Sok a pénz, kevés a hitel alacsonyak a kamatok.
Szűkül a pénzpiac, sok a hitel emelkednek a kamatok.
Mi itt az érthetetlen?
A mértékek korlátozása az , ami megkülönbözteti a dilettáns pénzügyet a profitól, ami elválasztja a prosperáló gazdaságot a bedőlőtől.
Bő pénz idején rakj félre, hogy kibírd a szűk esztendőket.
A bankok nem sokkal jobban látnak előre, mint az átlagember, a jegybankok és a kormányok dolga, hogy ne engedjék a vadhajtásokat elburjánzani, mert különben ciklikus gyorsnövekedés-összeomlás lesz a jellemző.
Nem véletlen, hogy a nagy válságok a bajt döntéshozóként megtapasztalók életciklusával összemérhető időtávonként jelentkeznek.
A szigorú politikát megtartók kihalnak, az újak már merészebbek, megengedik a gyeplőt, megugrik a világ. Robog a szekér, majd jön egy nem várt kanyar, és le kell szállni a földre, vissza(össze)rakni a szekeret. Majd a kocsis ezután óvatosabban hajt, egészen addig, amíg ki nem öregedik, és egy egy friss fiatal kerül a bakra, aki már nem tapasztalta meg a balesetet, és ismét bátrabban vezet.

inkvisitor 2014.02.21. 12:33:13

vagy más hasonlat a kamatokhoz.
Aratás idején olcsó a mag, hiszen sok van belőle.
(alacsonya a kamatok).
Elvetik az búzát/krumplit/egyebet. Alacsony kamattal kiadják a hiteleket.
Ahogy egyre fogy a készlet (szabad pénz), emelkednek az árak, egyre drágább a mag, mindaddig, amíg újból itt nincs az aratás, amikor leesnek az árak (kamatok).
Sok a szabad pénz - alacsonyak a kamatok/ pörög a gazdaság. Kevés a szabad pénz (megtakarítás) magasak a kamatok.
Csak az átlagember szemszögéből nem sokat látsz ebből, csak annyit, hogy ha kevés a pénzed, akkor a szemét bank magas kamatokat számol.

inkvisitor 2014.02.21. 12:40:10

@Diorella Queen: A kijevi szerncsétlenek egy jó 70-80 éves csapda eredményeit nyögik.
A szovjet időszakban nem volt cél, hogy Ukrajna önálló és életképes legyen, a donyeck medence ipari körzetében erős orosz betelepítések borították fel a népességi arányokat, az erős iparosítás (vas és acélipar) felzabálta a széntartalékokat, saját olajkitermelést nem engedték felfutni, az energiatermelést pedig import orosz földgázra alapozták. Energiahatékonyság smafu, szóval ha a nagy testvér lezárja a gázt, akkor megfagynak, ha átállnak szénre akkor leáll a nehéziparuk, amiből az exportjuk és az emberek jó része él.
Az oroszok ilyen stílusban gyarmatosítanak.
Ennél még mindig jobb az Eu, ott legalább van esélyed.

bankvezér 2014.02.21. 12:46:17

@inkvisitor:
"Csak az átlagember szemszögéből nem sokat látsz ebből, csak annyit, hogy ha kevés a pénzed, akkor a szemét bank magas kamatokat számol. "

Szavaidból a sötétség árad. Nyugodtan meg lehet mondani az igazat, mert a birkák úgyis tehetetlenek!
Mögöttünk (bankok) az állam áll, az adósok mögött pedig senki..

inkvisitor 2014.02.21. 13:04:20

Az államnak (és a bankoknak) annyi hatalma van, amennyit az emberek engednek nekik.

bankvezér 2014.02.21. 14:12:55

@inkvisitor:
A birkák mindent megengednek...

Földi halandó 2014.02.22. 10:33:45

a munkabérekről és multikról:
szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ha a magyar tulajdonú kisvállalkozásoknál (pl vegyesbolt) nem olyan alacsony béreken lennének bejelentve az eladók amilyenen vannak, illetve teljes mértékben be lennének jelentve, akkor a kutya sem menne a tesco-ba (már ha egyszer ez volt a példa) dolgozni. a "multiknál" eleve magasabb bérért, biztosabb munkahelyért mennek el dolgozni a munkavállalók, mint ha egy itthoni tulajdonú vegyesbolt alkalmazottai lennének.
nem mellesleg a tesco egész európában (de ha jól tudom, akkor az USA-ban is) jelen van, tehát nem azért jött ide, hogy alacsonyabb bérért dolgoztasson...

másrészt ajánlanám elolvasásra azt a Pénzügyi szemlén megjelent ciket, mely a magyar fogalalkoztatókat vizsgálja és kiderül belőle, hogy a külföldi KKV-k és nagyvállalatok - a magyarokkal ellentétben - a legtöbb adót fizetik az alkalmazottaik után, pedig kevesebben is vannak, mint a magyarok és kevesebb embert is foglaloztatnak valamivel. hogyan lehet ez? (költői kérdés volt...)

tehát akkor most vagy a vegyesbolt is kartell része, vagy nem tudom...(remélem érezhető az irónia)

az alacsony kamat és a sör párhuzama teljes mértékben igaz.
továbbá a gond azzal van, hogy a gazdaság (bármelyik) alapvetően ciklikusan mozog minden körümények között. análkül is ciklikusan mozog, hogy abba jegybankok belenyúlnának a kamatok változtatásán keresztül, mint (egyik) alapvető monetáris eszköz. az alapkamat változtatásával viszont erősítik a ciklikusságot. és ez az ami betesz: alacsony kamatkörnyezetben hitelt vesznek fel, de az alacsony kamatkörnyezet addig tart, amíg a gazdaság pörög, majd túfűtötté válik. amikor túlfűtött lesz, akkor kamatot emelnek. vagy fokozatosan, vagy hirtelen. és ettől nagyon belassul a gazdaság (minnél nagyobb a kamatemelés mértéke, annál jobban...) a lassulás elbocsátásokkal jár (legtöbbször).
A lényeg, hogy a gazdasági ciklusok lefutási ideje áll szemben a hasszabb lejáratú jelzáloghitelekkel. tehát ha a gazdaságok ciklusai nem egyenlők egy jezáloghitel kifutási idejével, akkor bizony ott lejárati különbözet van és ezért gyűlik meg a baj a hitelekkel, az eladósodottsággal, de ugyanígy az állam eladósodottsága is emiatt problémás, hiszen - a ciklusk lefutási idejét figyelembe véve - beláthatatlan időre bocsátunk ki állampapírokat is(15 év, de 20-25 éves is van).

Diorella Queen 2014.02.22. 20:59:49

@Kivlov: Én úgy gondolom,hogy nálad a pont.

Lrdx 2014.02.23. 14:28:43

@Diorella Queen: Azért azt a hatásmechanizmust, hogy ha a munkaerőpiacon növekszik a kereslet (= a nyugati tőkés ki akarja használni a picsa olcsó munkaerőt), akkor csökkennek a bérek, elmagyarázhatnád, biztos érdekelné a Svéd Királyi Akadémia gazdaságtudományi karát.

Lrdx 2014.02.23. 14:31:55

@Földi halandó: Egy kiskereskedelmi láncnál természetes, hogy nem azért jön ide, hogy olcsó munkaerőért dolgoztasson, de mi van egy Mercedes gyárral, ami kb. kizárólag importra dolgozik Kecskeméten, és nyersanyagot is külföldről kell beszereznie (persze, tudom, vas és acél országa..)?