Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

A részeges férfi esete az előrejelzéssel

2014.02.17. 08:31 Pénzügyi Szemle

Szemléletes példa egy bonyolult előrejelzési dilemmáról: mi köze a kocsmának a monetáris politikai döntésekhez?

Érdekes vita kerekedett egy korábbi írásunk kapcsán, melyben a szerzők azt állították, hogy a jegybankok által készített előrejelzésekhez használt több mutató – euróárfolyam, CDS-felárak, olajár… - ún. véletlen bolyongást követ, vagyis ezen változók alakulása nem jelezhető előre, így a prognózisokba történő beépítésükkel gyakran helytelen előrejelzéseket készítenek a jegybankárok. Az MNB igazgatója válaszcikkében rámutatott ugyanakkor, hogy a valóságban ez azért nem ilyen egyszerű. Az eredeti cikk itt érhető el.

P_mnbcikk.jpg

        Forrás: MNB, Jelentés az infláció alakulásáról (2013. december)

Virág Barnabás elismeri, hogy több olyan változóval is dolgoznak a jegybankok, melyek valóban nehezen – vagy inkább egyáltalán nem – jelezhetők előre, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a véletlen bolyongást követő változók szükségszerűen hibás előrejelzési gyakorlathoz vezetnek.


A jegybankok két féle adatsorral dolgoznak, egyrészt olyanokkal, melyek előre láthatók és jelezhetők, másrészt olyanokkal, melyekkel kapcsolatban óriási a bizonytalanság. Ki lenne képes például az megmondani, hogy egy vagy két éves időtávon hogyan alakul az euró, az olaj, vagy akár a búza árfolyama? De ez a bizonytalanság jelenti-e azt, hogy ezeket a tényezőket teljes mértékben ki kellene hagyni az előrejelzésekből? Virág Barnabás szerint a válasz nem, ezekre az adatokra is szükség van, a modellekbe történő beépítésnél azonban óvatosan kell eljárni.

Az MNB például két módon kezeli ezeket a bizonytalan adatokat. Egyrészt a legjobb előrejelzés azt feltételezni, hogy az idősor értéke változatlan marad, másrészt azt is feltételezheti, hogy az adott árfolyam, például az olaj ára a piaci szereplők által várt pálya mentén fog alakulni.

Miután az egyes változók esetében jelentős bizonytalanság van a rendszerben, az is igaz, hogy minél távolabbra akar a jegybank előre jelezni, annál nagyobb lesz az előrejelzési hiba. Az tehát, hogy egy folyamat véletlen bolyongást követ, távolról sem jelenti azt, hogy nem készíthető rá előrejelzés. Mindössze arról van szó, hogy a legjobb előrejelzés a változatlanság feltételezése, és az előrejelzési hiba a horizonttal együtt folyamatosan nő.

Ezt a bizonytalanságot a jegybanki elemzések úgy igyekeznek megragadni, hogy a prognózisok az infláció és a gazdasági növekedés előrejelzését egy legyezőábra segítségével mutatják be (lásd fenti grafikon). A legyezőábra azt mutatja meg, hogy a korábbi előrejelzések tapasztalatai (előrejelzési hibái) alapján a jegybank által legvalószínűbbnek tartott pálya körül mekkora lehet a bizonytalanság. Ilyen módon az előrejelzésben az is szerepel, hogy mi a legvalószínűbb kimenet, és az is, hogy ha egy-két árfolyam a várttól eltérően alakul, annak milyen hatása lehet például az inflációra.

Szemléletes példa lehet a fenti okfejtésre egy kocsmában üldögélő ember. Emberünk berúgott, és teljességgel kiszámíthatatlan, hogy ott marad még inni, vagy kilép a kocsmából és balra, esetleg jobbra indul útnak. A legjobb előrejelzés itt az, ha azt feltételezzük, hogy emberünk a helyén marad, azonban minél több az eltelt idő, annál esélyesebb, hogy elindul. Az előrejelzésben így megvan a legvalószínűbb forgatókönyv, de megvan az idő előre haladtával egyre növekvő bizonytalanság is. Valahogy így kalkulálnak a jegybankárok is, csak ők nem a részegekre „lőnek”, hanem a forintra és az olajárra.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Magyarország nem Argentína - szerencsére

A brüsszeli észjárás és a magyar fejlesztések

Egy rossz reflex rángatja a forintot

Mások pénzéből nem lesz itthon biztos jövő

Londoni magyarok: hány bizonyíték kell még?

Egy sikeres recept az államadósság elleni harcban

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr345814277

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2014.02.18. 04:44:40

Nem tudom elképzelni, hogy Matolcsi képes lenne akár egy kóbor nyulat is lelőni.Nem hogy forintot meg olajat.Ilyen szemekkel mint neki,meg főleg.
süti beállítások módosítása