A befektetők a feltörekvő piacokat homogén csoportként kezelik, pedig vannak olyan országok, melyek stabil alapokkal rendelkeznek és kiemelkednek a többiek közül. Az elemző szerint Magyarország is ilyen.
Az elmúlt hetekben jókora eladói nyomás nehezedett a feltörekvő piaci devizákra - a forint is gyengült, az euró 315 közelében is járt -, köszönhetően elsősorban az amerikai monetáris szigorításnak és az ezzel kapcsolatos spekulációknak. A befektetők ebben az időszakban válogatás nélkül adták a feltörekvő devizákat, holott Nicholas Spiro, a londoni Spiro Sovereign Strategy kutatója szerint óriási különbségek vannak az egyes országok fundamentumai között. Szerinte komoly hiba olyan országokat egy kalap alá venni, mint a gyenge fundamentumokkal rendelkező Törökország, vagy az erős alapokkal rendelkező Magyarország. Az eredeti elemzés itt érhető el.
A híradásokban gyakran lehetett olvasni az elmúlt napokban, hogy miután a török, dél-afrikai és indiai jegybankok emelték a kamatot, a többi feltörekvő piaci jegybank is kénytelen lesz beállni a sorba. Nicholas Spiro ugyanakkor rámutat, hogy Románia épp most csökkentette rekord mélységbe, 3,5 százalékra az alaprátát, és Magyarország is várhatóan tovább vágja a már így is csupán 2,85 százalékos alapkamatot. Hogyan lehetséges az, hogy míg az egyik feltörekvő ország 10 százalékos alapkamattal működik (Törökország), addig a másik 3,0 százaléknál is alacsonyabbal (Magyarország)?
A kutató szerint már a kérdés is a téves beidegződésen alapul, vagyis azon, hogy az országok egy csoportját, a feltörekvő piacokat a befektetők egy egységként kezelik. Ezek az országok szakadéknyi különbségeket mutatnak az alapvető fundamentumok terén. A török infláció például 7,5 százalék, a gazdaság lassul, a folyó fizetési mérleg mínuszos, ezzel szemben Magyarországon 0,4 százalék az infláció, a folyó fizetési mérleg többletes, a gazdaság pedig gyorsuló ütemben bővül.
Amíg az első esetben teljesen érthető és logikus a befektetők kivonulása és a helyi deviza gyengülése, addig a másodikban ezt nagyrészt az indokolja, hogy Magyarország is benne van a „Feltörekvő piacok” feliratú kalapban. A kutató szerint ugyanakkor ez a befektetői hozzáállás változni fog, és eljön majd az az idő, amikor a piac különbséget fog tenni a gyenge fundamentumokkal rendelkező és a stabil alapokkal bíró feltörekvő piacok között.
Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!
Mások pénzéből nem lesz itthon biztos jövő
Londoni magyarok: hány bizonyíték kell még?
Egy sikeres recept az államadósság elleni harcban
Vakon repülnek a jegybankok
Kevesebb embernek saját lakást!
Árnyékra vetődnek a Kína-kritikusok?