Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Vakon repülnek a jegybankok?

2014.01.29. 08:31 Pénzügyi Szemle

Hogyan lehet eredményes egy jegybank, ha azok az adatok és előrejelzések, melyre alapozva a döntéseit meghozza, teljességgel bizonytalanok?

A jegybankokra általában mint az infláció felett őrködő intézményekre tekintünk – bár a válság alatt jó néhány plusz feladatot kaptak... –, vagyis a jegybank egyik alapvető célkitűzése az, hogy biztosítsa az árstabilitás elérését és fenntartását. Ezen célkitűzés elérésében a monetáris politika eszköztára van segítségére. Az, hogy egy jegybank mikor mit lép, mondjuk mikor emel kamatot, többnyire az előrejelzéseitől függ, vagyis attól, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján a jegybanki szakértők milyen folyamatokra számítanak például az infláció alakulásában. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi van akkor, ha a jegybankár olyan adatok alapján hozza meg a döntéseit, melyek előrejelzése teljes mértékben lehetetlen. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Ember legyen a talpán, aki azt az adatot – CDS-felár – eredményesen előre jelzi

posztba_nagy_27.jpg

Hogy is néz ki a folyamat?

-  A jegybak szeretné elérni mondjuk a 3,0 százalékos inflációt.

-  A jegybank rendelkezik egy előrejelzéssel az infláció várható alakulását illetően.

-  Ha a várakozása alapján 3,0 százaléknál magasabb inflációt lát, akkor szigorít a monetáris politikán, ha alacsonyabbat, akkor élénkít.

-  Ezekhez az előrejelzésekhez rendelkezik egy bonyolult modellel, melybe mindent beletáplál: azt, hogy hogyan alakulhat a forint árfolyama, a magyar CDS, a kötvényhozamok, az alapanyagárak, a benzinár, és még sok minden más...

És itt jön a képbe egy friss kutatás, amely kimutatja, hogy a jegybank által használt kiinduló adatok döntő többsége teljes mértékben kiszámíthatatlanul mozog, ezeket az adatokat nem lehet előre jelezni. Ha el is találja valaki, hogy mondjuk hol fog állni a forint árfolyama, annak nem igaza van, hanem szerencséje...

A kínos következtetés ezek alapján az, hogy ha a jegybank olyan kiinduló adatokkal dolgozik, melyek teljesen véletlenszerűen alakulnak és kiszámíthatatlanok, akkor az infláció előrejelzéséhez használt modell sem lehet megbízható, vagyis a modell véletlenszerűen fog előrejelzést adni az infláció alakulásáról. Ha pedig a modell össze-vissza jelzi előre az infláció alakulását, akkor mégis hogyan hozhatna megalapozott döntéseket a jegybank?

Az idézett tanulmány ez utóbbi kérdésre nem adja meg a választ – nem is adhatja –, a kutatási eredmény azonban mindenképpen érdekes, és felveti a kérdést, hogy miként lehet eredményes egy jegybank egy olyan világban, ahol minden adat és előrejelezés, amire támaszkodhat, teljességgel bizonytalan és előre jelezhetetlen.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Kevesebb embernek saját lakást!

Árnyékra vetődnek a Kína-kritikusok?

Adjuk magánkézbe a tömegközlekedést?

Hogyan nőhetjük ki az államadósságot?

Hol dől el az államadósság elleni harc?

Trendi lesz a magyar nyugdíjpélda?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr695786456

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2014.01.29. 15:06:10

Ami itt le van írva, az mind nagyon szép...
De egy nagyon fontos dolgot nem említett meg a szerző.
Azt, hogy a jegybankároknak nem csak kötelességük van, hanem joguk is.
Tehát joguk van korlátlanul és büntetlenül hazudni.
És ezzel a jogukkal mindig élnek is...

harmadik utas 2014.01.29. 19:16:20

Ilyen az, amikor valaki jegyzetet készít valamiről, amit nem ért.

Gera 2014.01.29. 19:42:14

Nekem mindig az volt az érzésem, hogy ez az egész tulajdonképpen kuruzslás. Csinálnak valamit, igazából fogalmuk sincs, hogy mi lesz, aztán ha az idő igazolja a bátor döntést, akkor az év jegybankelnöke lesz, ha nem, akkor meg az év hülyéje. Persze mindehhez rengeteg érdekes elemzést készítenek, de azok is vagy bejön, vagy nem szintűek nagyjából. Aztán akinek végül bejön, az büszkén lobogtatja, csak a következő öt alkalommal meg neki nem jön be :) És akkor még ott van az a faktor, hogy mondjuk a közgazdászoknál van általában egy többségi álláspont, hogy az adott pillanatban szerintük mit kellene tenni és ha az történik, akkor az ugye "jó", ha nem az, akkor meg "rossz", ezek viszont valamilyen szinten önbeteljesítő jóslatok, mert ha sokan gondolják, hogy rossz, az ugye befolyásolja a piaci döntéseket és sokszor tényleg rossz lesz vagy ugyanez fordítva, ha az történik, amivel számoltak, akkor ugye minden rendben lesz.

Ezért nem igazi tudomány a közgazdaságtan :) Persze vannak modellek, amik bizonyos esetekben működnek, de a valóság annyival összetettebb, hogy igazából nem lehet azt mondani, hogy ilyen és ilyen paraméterek mellett ezt és ezt kell csinálni.

zobod 2014.01.29. 20:14:11

Ez bejegyzés komoly? Ez most kb. olyan volt, mikor a hitelpénz rendszer "pénzteremtését" leleplező értekezések. Sztochasztikus folyamatot modelleznek, szimulációkkal. A modellben valószínűségi változók (is) vannak, ami definíciója szerint a véletlentől függő értéket vesz fel. GBM, Wiener folyamat, sztochasztikus differenciál egyenletek?

Brix 2014.01.29. 22:11:45

A mostani, már lassan 6 éve tartó világgazdasági válságot is a jegybankok elhibázott monetáris politikája okozza. A mesterségesen alacsonyan tartott- szinte nulla közeli- kamatlábakkal valójában a deflációs nyomásnak tartanak ellen, amit a munkaerőpiacról kiszoruló milliók kereslethiánya okoz. A nulla közeli kamatokkal, egyúttal a gazdagok zsebét tömték tele, de a munkanélküliség csak kicsit csökkent, a társadalmi különbségek meg tovább növekedtek.
A most elindult likviditás-szűkítés , új válságok sorozatát fogja elindítani, leginkább a Magyarországhoz hasonló sérülékeny országokban

bankvezér 2014.01.29. 22:49:36

@Brix:
"A mostani, már lassan 6 éve tartó világgazdasági válságot is a jegybankok elhibázott monetáris politikája okozza. "

A jegybankok mögött a nagytőke áll.

"A most elindult likviditás-szűkítés , új válságok sorozatát fogja elindítani, leginkább a Magyarországhoz hasonló sérülékeny országokban "

Matolcsy ügyes és ki fogja védeni...

nyuggernyúzó 2014.01.29. 22:52:38

Ez csak hókusz-pókusz, amivel egy ideig meg lehet téveszteni a sok hülyét. A papírpénz végül visszatér a belső értékére ami ZERÓ - Voltaire.

mrZ (törölt) 2014.01.30. 07:57:12

Folyamatvezérléssel működnek. A vakrepülésben nincs idő korrigálni. A napi jelentések lehetővé teszik "majd meglátjuk" szabályozást. Ez pedig még mindig közelebb áll a "döntsön a piac" alapvetően kapitalista megoldásához mint a tervgazdaság.
Az hogy a pénzügyileg irányított társadalom hova fejlődik már más kérdés.

1valaki67 2014.01.30. 19:53:07

@harmadik utas: Ön egyelőre csak kritizál. De azért valamit kicsit konkrétabban bökjön már ide, legyen olyan kedves.