Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Ezt se felejtsük el az egykulcsos adónál

2014.01.17. 08:31 Pénzügyi Szemle

Amit az adóváltoztatások kivettek az átlagbérnél kevesebbet keresők zsebéből, azt az elvárt béremelés kompenzálta. Sőt.

Komoly visszhangja volt egy novemberben publikált tanulmánynak, amely kimutatta, hogy a Magyarországon 2010 és 2013 között lezajlott nagyszabású személyi jövedelemadó reform - családi adókedvezmény kiterjesztése, egykulcsos, 16 százalékos adó bevezetése, szuperbruttósítás kivezetése, adójóváírás megszüntetése – bár összesen 444 milliárd forintot hagyott a magyar emberek zsebében, az adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelmi tizedhez tartozó gyermektelen állampolgárok nettó jövedelmét növelte. Az adóváltoztatásokkal tulajdonképpen többnyire a gazdagok nyertek, sőt az átlagbért, vagy annál kevesebbet keresők még veszítettek is, egy másik tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy történt egy másik jelentős változás is, ami ezt a veszteséget kompenzálta: az elvárt béremelés. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Adóváltoztatások és elvárt béremelés hatása az egyes jövedelmi tizedekben

Posztba_nagy_33.jpg(4. decilis a minimálbér, 8. decilis az átlagbér, 9-10. decilis az átlagbérnél többet keresők, 2-8. decilis az átlagbért vagy az alatt keresők)

Mi is az az elvárt béremelés? Ezt a kormány 2012-ben hirdette meg, a programnak az volt a célja, hogy az átlag alatti béreknél – 216,8 ezer forint bruttó bérig bezárólag - emelje a nettó jövedelmét azoknak, akiknél az alkalmazotti kedvezmény kivezetése és a szuperbruttó adóalapról való letérés együttes hatása csökkentené a nettó jövedelmet. Az elvárt béremelés értéke tehát úgy lett meghatározva, hogy az adójóváírás 2012. évi kivezetésének és a szuperbruttó alap megszüntetésének az együttes hatása ne okozzon csökkenést a dolgozók nettó bérében.

A bérek emelése ugyan nem volt kötelező, de bizonyos lehetőségek (pl. közbeszerzési pályázaton való indulás) csak annak volt elérhetők, aki az ajánlott mértékben emelte az ilyen keresetű dolgozóinak bérszintjét, továbbá a kormány a béreket emelő munkaadóknak cserébe adókedvezményt biztosított.

Az első számú kérdés természetesen az, hogy a tengernyi változás eredőjeként ki hogy jár. A fenti táblázat áttekintést ad az adóváltoztatások és az elvárt béremelés hatásairól. A táblázatból kiolvasható, hogy az egyes jövedelmi tizedekbe tartozók milliárd forintban mérve mekkora bértömeg növekedéssel avagy csökkenéssel szembesültek. (Az első decilis, vagyis a társadalom legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező tizede azért nem szerepel, mert ők nem rendelkeznek rendszeres munkajövedelemmel.)

A minimálbért keresők például – 4. jövedelmi decilis – az adóváltozások hatására 30 milliárd forinttal csökkenő bértömeggel, az elvárt adóemelésből viszont 50 milliárd forintos plusszal szembesültek. Érdemes hangsúlyozni, hogy míg a 2-8. decilisek – átlagbér a 8. decilis - összesen 124 milliárd forintot buktak az adóváltoztatásokkal, addig az elvárt béremelésnek köszönhetően 239 milliárd forinttal több maradt a zsebükben. A 9-10. decilis, vagyis a társadalom leggazdagabb ötöde ugyanakkor az elvárt béremelésből nem részesült, az adóváltoztatások nyomán ugyanakkor 572 milliárd forintos plusznak örülhetett.

Összességében tehát kijelenthető – a tanulmányokban szereplő számok alapján -, hogy miközben az adóváltoztatások a legfelső két jövedelmi decilis zsebében több mint évi 500 milliárd forintot hagytak, addig az átlagbért, vagy annál kevesebbet keresők – 2-8. decilis – pénztárcáját összesen 124 milliárd forinttal apasztották. Ezt a kiesést volt hivatott kompenzálni az elvárt béremelés, melynek hatása a 2-8. jövedelmi tizedben összesen plusz 239 milliárd forint volt.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Ennyit veszítesz, ha nincs munkád

A minimálbér-vita margójára

Békén kell hagyni a gazdagokat?

Nem kell pánikolni a nyugdíjak miatt

Bátran nyúlnának a jelzálog-hitelekhez a sztárközgazdászok

Ez ám az igazi rezsicsökkentés!

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr15757529

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

inkvisitor 2014.01.17. 10:11:59

Valami nagyon nem stimmel ott, ahol ha az átlagbért keresed, akkor már a felső 20%-ba tartozol...

Namir 2014.01.18. 00:50:00

Sosem értettem, hogy egy alkalmazottat, csak mert több százezret keres, miért neveznek gazdagnak. Ő legfeljebb jómódú. Alkalmazotti bérből, fizetésből senki nem lesz gazdag.

Inkvisitor meglátása helyes, a magyar bértábla egyszerűen nevetséges, az átlag alatt van a döntő többség, és mindig minimálbér környékén tömörödnek a legtöbben. Na, vajon miért? :)
Ilyen sehol másutt nincs. Még a szlovákoknál, románoknál sem.

na4 2014.01.18. 09:10:13

@Namir: Pontosan. Az SZJA 80%-t mindössze néhány százezer adózó fizette be eddig. Most, hogy a potyautasokat is bevonták az adózásba, megy a hőbörgés. Ugyanakkor az állami szolgáltatásokból persze két kézzel szeretnének markolni, de adót fizetni azt már nem. Az egykulcsos volt az eddigi legjobb, amit csináltak.

valaki senki 2014.01.19. 17:54:10

Azt azonban, ne felejtsük el, hogy a garantált bérminimum többlet költségeit a munkáltatók fizetik, rontva a versenyképességet. A versenyszféra foglakoztatási arányaira ez is rányomta a bélyeget...

Kivlov 2014.01.24. 13:39:29

@valaki senki:
ezek az aktuális jogszabályok. ha ezek mellett nem tud működni, akkor ne vállalkozzon. menjen el alkalmazottnak.