Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Megszakadsz a munkában? - A szüleid a hibásak!

2013.12.10. 08:31 Pénzügyi Szemle

Az, hogy hogyan tekintünk a munkánkra, nagyrészt a szüleinktől, a szülőktől kamaszként ellesett mintától függ.

A University of Michigan kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy az amerikaiak felnőttként hogyan tekintenek a munkájukra, és hogy vajon a munkához való hozzáállás mely tényezőre vezethető vissza. Arra jutottak, hogy három tipikus munkavállaló van: a karrierista, az önmegvalósító és a pénzkereső. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Work_nagy_1.jpg

A három kategória élesen elkülönül egymástól. A karrierista rengeteget dolgozik, mindene a munka, az hogy minél tovább, minél feljebb jusson. Elsősorban nem is a pénz motiválja, hanem a hatalom, a státusz, a feljebb jutás. A munkában teljesedik ki, személyiségét a munka alakítja, számára ez az első és legfontosabb.

A pénzkereső számára a legfontosabb az, hogy a munkával megkeresse azt a szükséges és elégséges pénzt, ami lehetővé teszi számára az élet más területein történő kiteljesedést. A munka számára nem több pénzkeresetnél, a pénz pedig ahhoz kell, hogy a munkán kívüli életében teljes életet élhessen.

A harmadik kategória az önmegvalósító, világmegváltó, kicsit talán művész lélek. Sem a pénz, sem a karrier nem érdekli, számára a munka elhivatottság. Azért csinálja, mert hisz benne, sőt, úgy látja, hogy a munkájával jót tesz a világnak és a körülötte élő embereknek.

És hogy mitől függ, hogy melyik kategóriába tartozunk? Talán a végzettségünktől, a vallásunktól, avagy velünk született tényezőktől, hogy mennyi ésszel áldottak meg minket az égiek, esetleg a személyiségünktől? Nem, az első számú befolyásoló tényező a szülői magatartásminta, egészen pontosan az, hogy kamaszként mit látunk a szüleinktől. Hiába sodor például más iparágba minket a sors, a munkához való hozzáállás alapvetően olyan lesz, mint amilyet otthon tizenévesként láttunk.

Érdekesség, hogy az apa karrierista hozzáállása erősebben hat a fiatalokra, miközben az anyától könnyebben átveszik az önmegvalósító magatartást. Az is kimutatható, hogy azok a gyermekek, akiket gyakran bevisznek a munkahelyre könnyebben lesznek karrieristák, mint ahogyan az is, hogy azok a fiatalok, akik az anyához álltak közelebb tizenévesként, kisebb eséllyel lesznek felnőttként pénzkereső mentalitásúak. Még egy megállapításra rávilágítottak a kutatók: a munkahelyi stressz átmenetileg képes elnyomni az otthonról hozott magatartásmintát, vagyis ha nap, mint nap üvölt velünk a főnök, akkor hirtelen elfelejtjük, hogy pontosan miért is vagyunk ott…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Egyesüljön az USA és Kanada?

Nem mindenki örül Londonban a magyaroknak

Stiglitz már temeti az eurót

Ne féljünk az adócsökkentéstől!

Soha semmi nem lesz már a régi

Görögország megmenekült, segítettek a "barátok"

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr515678349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2013.12.10. 10:43:14

Nekünk a bankban olyan csicskákra (akarom mondani munkatársakra) van szükségünk, akikben a munkához való viszonyuk alapján két különböző tulajdonság ötvöződik.
Tartozzon az illető a 3. kategóriához, - azaz legyen önmegvalósító, a munkáját érezze életcélnak, - és tartozzon az első kategóriához is, tehát legyen karrierista, dolgozzon rengeteget és ne a pénz motiválja.
Ez lefordítva a hétköznapok nyelvére, - egy banki alkalmazott élvezze, hogy minél több családot foszthat ki és tehet földönfutóvá, legyen életcélja, hogy növelje a tönkre tett emberek számát!
De ugyanakkor sose elégedjen meg az elért eredményekkel, - mindig többet akarjon teljesíteni, és ebben ne a pénz motiválja!
A sok pénzt ugyanis nem ő, hanem mi, (a legfelső vezetők és banktulajdonosok) kapjuk, az alkalmazottak jóval kevesebbet kapnak, és elég hamar kirúgásra kerülnek, hogy újabb csicskákat tudjunk felvenni a helyükre.

Husz_János_Puszita 2013.12.10. 11:10:56

Nagyon leegyszerűsítése ez a családi mintakövetésnek.

Dörnyei József · http://dornyeij.blog.hu 2013.12.10. 12:41:52

A három kategória nagyon tetszik - elég pontos is.

A szülöi magatartásminta szvsz. semmit sem jelent. Mi 3-an vagyunk testvérek és 3 teljesen más hozzáállás jellemez minket.

Én pl. teljesen - 100%-ban pénzkeresö vagyok. Szerintem a munkahely arra való, hogy pénzt keressünk.
Ha gazdag lennék vagy beérném kevesebb jövedelemmel, akkor keresnék olyan munkahelyet, ami egyben a hobbim is, de nem vagyok gazdag és nem szeretnék szerényebben élni, mint most, ezért ilyet nem teszek. A karrier meg sosem érdekelt...

tnt 2013.12.10. 15:01:27

@bankvezér: Melyik cég nem ezt szereti??? :-))

Szelid sunmalac 2013.12.10. 18:21:11

@tnt: Az allami. Ott csak ne akarjon senki onmegvalositani. Kiveve a berbloggereket. Nekik szabad.

tnt 2013.12.10. 18:31:26

@Szelid sunmalac: Ja ...valóban....ott imádni és tisztelni kell a törpe cigányt...:-))

Vicces Gyerek · http://macskapasztor.blog.hu/ 2013.12.10. 18:36:29

A cím jól összefoglalja az egész blog lényegét.

Apropó blogger: Nem sértőn, de elfelejtettem, melyik intézettől kapja a fizetését.

Pedig említette, hogy most már fizetést kap a blogjáért és "benne van a klubban".

Úgy látszik, hogy fontos a tevékenysége kicsiny társadalmunk fejlődése szempontjából.

Én is szeretném, ha fogadná a gratulációmat.

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2013.12.10. 18:44:30

@bankvezér: perig bankok nélkül egy modern gazdaság blablabla nem tud blabla működni bla :)

burakefendi 2013.12.10. 19:04:14

szerintem sokkal inkább személyiség kérdése, mint a szülői mintáé

efi 2013.12.10. 19:31:40

Karrierben mi a jó (most nem a pénzre értem)? Legalábbis egy szint fölött.
Miért jó az, hogy munka helyett egész nap utazás, tárgyalás, ebéd, meeting, ülés, konferencia, este 9-kor hazaesés, aztán másnap ugyanezen áltevékenységek?

Mojzes Pál (törölt) · http://mpgondolatok.blogspot.hu/ 2013.12.10. 19:51:01

@burakefendi: A személyiség fejlődésben nagyon nagy szerepe van a szülői mintáknak.

gumirocker 2013.12.10. 19:53:36

Ez a megállapítás hülyeség úgy ahogy van. Nevelt lányom kamaszkorában az erőfeszítéseket inkább negligálta, tanulásban is, holott mindkét szülő és én is, meglehetősen jó hozzáállással rendelkeztünk a munkához. Max az befolyásolhatja, hogy a szülő mit ér el a munkával. Ha azt látja, hogy nem éri meg "vbecsületesen dolgozni", mert akkor is kirúghatnak - anyja járt így - akkor nem fog megszakadni a munkában, mert "így is úgy is kiterítenek". Szóval én itt keresném a dolgok eredőjét.

cougarcat 2013.12.10. 19:59:18

@efi: Ehhez egy bizonyos személyiség tipus szükséges - van aki a munkájával, az anyagi sikerrel, hatalommal, pozicióval azonositja és értékeli önmagát. Az ilyen ember munkamániás, nem érzi jól magát ha tétlen vagy pihen. Aki nem ilyen tipus, az hamar kiég ebből az életformából.

Számomra a karrier addig jó amig megkereshetem azt a pénzt amiből megvalósithatom azt az életformát, ami nekem passzol, de úgy, hogy erre legyen is bőven szabad időm. Szolid második kategória...

Jóakaró 2013.12.10. 20:11:07

Nálunk a "birka szellemiség" vagyis a lefelé tapos felfelé nyal menatlitás a jellemző.
Most ezt lehet mindenféle csli vili divatos maszlaggal leönteni.De alapvetően ez az igazság.

Lencsés István 2013.12.10. 20:21:15

Az hogy hogyan tekintünk a munkánkra , csak aját magunktól függ .

sanyix 2013.12.10. 20:29:45

@Jóakaró: ez le van írva a bejegyzésben, ezt hívják karrieristának.

"A karrierista rengeteget dolgozik, mindene a munka"

Pontosítva ez a dolgozás nála azt jeleni hogy nyal, lefelé meg tapos, mindene az hogy azon dolgozzon hogy túrja ki a többit.

Dr_utcai_arcos 2013.12.10. 21:27:00

Szüleim a belüket kidolgozták. Nálam ez kizárt, sőt kerülendő példa.

studkell 2013.12.10. 21:42:03

A szülői példa nem csak azt jelenti, hogy mit csináltak a szülők, hanem, hogy milyen attitűddel tették ezt. Ha a gyerek látja, hogy apa-anya dolgozik, mint állat, de kedvetlen és elégedetlen egész nap, jó, hogy nem lesz karrierista.

Michel Djerzinski 2013.12.10. 23:08:22

@efi: nagyon egyszerű a válasz. Az egész a létfelejtésről szól. A karrieristák alapvetően olyannyira üresek belül, hogy az szinte fájó már. Híján minden humanitásnak, szolidaritásnak, empátiának, félnek szembenézni szánalmas, halálra ítélt létük ürességével, és inkább látványosan menekülnek előre - önmaguk és a hétköznapok súlya elől. Kompenzáció, persze tudat alatt. Mint az úszó, aki képtelen élvezni a lassú tempót: a karrierista inkább látványosan hadonászva próbál felszínen maradni. Nem annyira megvetésre, mint inkább szánalomra érdemes rétege az emberiségnek a karrieristák romlott tömege, akik a fejlődésnek nagyon alacsony szintjén állnak. De a tudati forradalom remélhetőleg őket sem kerüli el, és pár ezer halál és inkarnáció után talán lesz esélyük bölcsen élni...

Bicepsz Elek 2013.12.11. 03:48:45

www.milliomosinas.hu/blog/134

"A passzív jövedelem mítosza

Dátum: 2013. február 16. 12:41

Robert Kiyosaki Gazdag papa, szegény papa című könyve volt talán az első olyan mű, ami a passzív jövedelemépítésben rejlő világos és egyértelmű előnyöket bemutatta a magyar olvasóközönségnek. Kiyosaki bérbe adott ingatlanjai segítségével érte el az anyagi függetlenséget, később viszont egyéb jövedelemforrásainak köszönhetően kiemelkedő vagyonra, de legfőképpen jelentős passzív bevételekre tett szert.

Az ingatlanbefektetései mellett jelentős rendszeres bevételei származnak az információs marketing tevékenységéből, leginkább könyvek, pénzügyi társasjátékok, oktatóanyagok létrehozásából, mely termékek után a világ számos országából érkezik rendszeres jogdíj típusú jövedelme. Az interneten való megjelenés, a világhálón keresztül kínált szolgáltatások sem maradhatnak ki természetesen a példa értékű üzleti rendszerből, érdemes meglátogatnod a Richdad.com weboldalt.

Ha véletlenül nem olvastad volna a Gazdag Papa sorozat valamelyik könyvét, akkor fontos tudnod, hogy passzív jövedelemnek az olyan bevételi forrásokat hívjuk, melyek az aktív munkánk nélkül is rendszeres és hosszú távon működő bevételeket generálnak, ami egy egyszeri befektetés vagy vállakozói tevékenység eredménye.

Kiyosakinak nem volt könnyű útja az anyagi függetlenséghez vezető úton, kétszer nagyon sikeres lett, majd kétszer csődbe is ment utána, egyik alkalommal 1 millió usd adóssága keletkezett, de tanult a hibáiból és 45 éves korára elérte célját és végre szabad lehetett.

Sokan azt gondolják, hogy a sikeres emberek tévedhetetlenek és mindig nyernek. A valóság az, hogy a legsikeresebbek is rendszeresen követnek el hibákat. Kiyosaki már nagyon sikeres volt, amikor a Gazdag Papa könyvek létrehozásában jelentős szerepet játszó üzlettársával való kapcsolata megromlott, és a nem kellőképpen átgondolt jogi alapokon álló szerződés következtében egy vagyont fizetett ki volt üzlettársának, hogy szellemi termékét megtarthassa, viszont miután leküzdötte ezt az akadályt is, rendszere még erősebb lett, mint korábban.

Ezt csak azért meséltem el, mert azt tapasztalom, a legtöbb embert a kudarctól való félelem tartja vissza attól, hogy elinduljon az anyagi függetlenséghez vezető úton, vagy ha elindulnak, az első csalódások után feladják céljaikat.

Az elmúlt években én is sok új területet kipróbáltam, töretlenül kerestem azokat a lehetőségeket, melyek képesek stabil és hosszú távú passzív jövedelmet generálni. És tudod mit, sokkal több lehetőséget találtam, ami nem működött, mint ami igen, és mivel saját bőrömön akartam megtapasztalni, hogy mi hogy működik, így nem kevés tanulópénzt is megfizettem.

A veszteségek ellenére azt kell, hogy mondjam, hogy a kudarcokból tanultam a legtöbbet és úgy érzem, hogy az idők folyamán sikerült némi bölcsességre szert tennem és olyan módszereket és stratégiákat elsajátítani, melyek nemcsak engem, de másokat is a megfelelő útra tudnak állítani.

Az anyagi függetlenséget, ami végső soron a térbeli és időbeli szabadságot hozza el nem könnyű elérni, céltudatosság, állhatatosság és kitartás kell hozzá. De ha igazán akarod, akkor elfogod érni a célod és a jutalmad minden nehézségért kárpótolni fog.

......."

sdani 2013.12.11. 04:35:25

@Bicepsz Elek: Még egy ilyen pénzsóvár faszt.... :D

Geréb gyíkká változtatott... de már elmúlt... 2013.12.11. 08:37:02

....mint ahogy szinte minden az életünkben szülői minták alapján történik...

ezért is lenne jó, ha az iskolákban nem a tévedhetetlen tudomány dogmáit magoltatnák, hanem pl. ilyen dolgok felismerésére helyeznének hangsúlyt

Siri Keeton · http://thedarkenlightenment.blog.hu/ 2013.12.11. 10:11:44

Ha jól értelmezem az UMichigen tanulmányának összefoglalóját, akkor a szerzőkben fel sem merült, hogy a munkához való hozzáállás esetleg örökletes is lehet, és elképzelhető, semmi köze a mintákhoz, egyszerűen ahogy szüleink viselkednek, azt örököltük, és úgy fogunk mi is viselkedni. Az alapfeltevés mindenképpen az kell legyen, hogy ez a dolog valamennyire örökletes, és a látott mintáktól független, hiszen az evolúciós pszichológia legfontosabb megállapítása, hogy minden létező személyiségjegy részben (gyakran nagy részben) örökletes.

TOPGUN 2013.12.11. 12:20:32

@bankvezér:

Te sosem leszel bankvezér, Te mindig csicska leszel. Egy devizahitelesnek is több sütnivalója mint neked.

bankvezér 2013.12.12. 14:29:36

@TOPGUN:
Akkor beszélj, ha kérdezlek, csicska..

prolee 2013.12.15. 15:33:31

@Szelid sunmalac: Ebben igazad van. Én állami munkahelyen dolgozom, itt valósággal megsértődnek, hogy gondolkodom. Nincs benne a munkaköri leírásomban.
Túlórát sosem fizetnek, de arról meg vannak győződve, hogy engem kifejezetten azért szült az anyám, hogy a szervezettség hiányát állandó és folyamatos rendelkezésre állással kompenzáljam.

prolee 2013.12.15. 15:36:49

@efi: Ha nem vagy alkalmas érdemi munkára, akkor kénytelen vagy karriert építeni és belegyógyulni a guanóként rétegezett vezetői kasztba. Valamiből élni kell.