Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Enged szorításából a svájci frank

2013.11.28. 08:31 Pénzügyi Szemle

Magyarországon a svájcifrank-hitelekből adódó rendszerkockázat stabilan csökken, sőt ezen a téren Európában a legnagyobb előrelépést hazánk könyvelte el az elmúlt években.

A svájcifrank-hitelek, és úgy általában a devizahitelek hosszú évekre, sőt a kutatások azt mutatják, hogy évtizedekre komoly kockázatot visznek a rendszerbe. Naivitás azt gondolni, hogy ez a kockázat egy tollvonással eltüntethető, vagy akár csak számottevően csökkenthető. Nagyon úgy tűnik, hogy az egyetlen megoldás a türelmes várakozás. Az eredeti elemzés itt érhető el.

Devizahitelezésből adódó rendszerkockázat (Magyarország narancs színnel, hajszállal a 20-as érték fölött)

Posztba_5.jpg
A devizahitel - sok más tulajdonsága mellett - egy rendszerkockázat, amely abból adódik, hogy ha, és amennyiben a hazai deviza számottevően gyengül, akkor a hiteltartozások és a törlesztőrészletek felduzzadnak, ami növeli a nemfizető adósok, majd a bedőlt hitelek számát, és veszteséget okoznak a bankoknak. A veszteségek nyomán gyengül a bankrendszer tőkepozíciója, kénytelen visszafogni a hitelezést, leépítésre kényszerül, esetleg még a tönk szélére is kerül, ahonnan csak milliárdos mentőcsomagok árán lehet visszahúzni.

Ezzel a rendszerkockázattal egy gond van: rendkívül sokáig fennmarad, és csak lassan csökkenthető – vonja le a következtetést Pınar Yeşin, a University of Zurich közgazdásza. Mi sem támasztja alá jobban ezt a megállapítást, mint hogy immáron öt év eltelt a válság kirobbanása óta, és mi magyarok még mindig a devizahitelekről beszélünk, és ha igaza van a kutatónak, akkor még fogunk is nagyon sokáig.

Két módon csökkenthető ez a rendszerkockázat a kutató szerint: ha leállítják a devizahitelezést, és az új hiteleket más csak saját devizában folyósítják, továbbá ha a kormány kiszámítható és hiteles gazdaságpolitikát folytat stabil költségvetéssel, biztonságos védőhálót vonva ezzel a hazai deviza fölé. A kutató meg sem említi a devizahitelek esetleges átváltását hazai devizára, vagyis ezt a megoldást nem tartja megfelelőnek a rendszerkockázat csökkentésére.

Jó hír ugyanakkor, hogy Magyarország azon európai országok között van – Lettországgal és Bulgáriával karöltve -, ahol a devizahitelekből fakadó rendszerkozkázat csökkenő pályán mozog. Sőt, a magyar kockázat csökkent a leginkább a lokális csúcsról, ami optimizmusra adhat okot a hazai devizahitelek kapcsán, még úgy is, hogy pontosan tudjuk: a svájcifrank szellemétől még hosszú évekig nem szabadulunk.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Kiken segítettek a munkahelyvédelmi adókedvezmények?

Nyugdíj: az emberiség legnagyobb pilótajátéka!

Újra célkeresztbe kerülhet a forint?

Íme Európa talpra állításának kulcsa

Az egykulcsos adó nyertesei és vesztesei

Kaszálnak a londoni magyarokon

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr905660588

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

DevizaAdós 2013.11.28. 18:09:42

Rendszerkockázat, ha
- ezek a szerződések nem semmisek
- s tényleg volt CHF a hitelek mögött.

Egyébként csak blabla

high up! 2013.11.28. 18:33:48

Hamarabb fogják feltalálni az örök életet, mint hogy az Átlaghülyemagyar elmenjen 2 percre a wikire és végre megtanulja, hogy a lófax az a deviza alapú hitel, meg hogy tényleg azért deviza alapú, mert ott van a deviza.

DevizaAdós 2013.11.28. 18:47:19

@high up!: Van ugye az elmélet (wiki) és van a gyakorlat (valóság). A kettő nem feltétlenül fedi egymást ...

bankvezér 2013.11.28. 23:29:20

A tanulmány szerzője nem mindig tudja,hogy mit beszél.
NE keverjük már össze a deviza-kölcsönt a csalással.
Mert van a deviza-kölcsön, - azzal nincs semmi baj, - és van a csalás, azzal addig van gond, míg az igazságszolgáltatás nem rendezi le. Magyarországon nem a deviza-kölcsön van, hanem a csalás, és már öt év óta nem rendezi le az igazságszolgáltatás.