Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Íme Európa talpra állításának kulcsa

2013.11.21. 08:31 Pénzügyi Szemle

Hogyan lehetne megnyugtató növekedési pályára állítani a több sebből vérző európai gazdaságot úgy, hogy az állam nem süllyed el az adósságban, a munkanélküliség pedig csökken?

A válasz, Eric Labaye, a McKinsey igazgatója szerint egyszerű: az államoknak minden eszközzel támogatniuk kellene a vállalati szektor beruházásait. A közgazdász úgy látja, hogy a „hogyan kezeljük a válságot” típusú viták eddig rossz piaci szereplőtől várták a megváltást, nem az államnak kell ugyanis beruháznia, befektetnie és munkahelyet teremtenie – ezt ugyanis jóval gyengébb hatékonysággal teszi, mint a magánszektor -, hanem a vállalati szektornak, ahol van tőke, szaktudás és a hatékonyságot garantáló profitérdek. Az eredeti elemzés itt érhető el.

invest_nagy.jpg

Ha már a tőkénél tartunk, a vállalati szektor – csak a tőzsdén jegyzett cégek! - 2011-ben Európában mintegy 750 milliárd eurónyi készpénzzel rendelkeztek, vagyis ekkora összeg pihent a bankszámlákon, többnyire néhány százalékos kamat mellett, és várta az ígéretes beruházási ötleteket.

További két érdekes adat: az európai vállalati szektor 2011-ben mintegy 2000 milliárd eurónyi beruházás/befektetést valósított meg, szemben az államok 300 milliárd eurós értékével. A vállalati szektor esetében ez az összeg ugyanakkor alapos visszaesést jelent, 2007 és 2011 között ugyanis a vállalati beruházások volumene mintegy 350 milliárd euróval esett vissza, amely csökkenés az arányokat tekintve jóval meghaladta a gazdaság másik két fontos szereplőjének – lakossági, állami fogyasztás, beruházás – zsugorodását.

Eric Labaye hangsúlyozza, hogy a vállalati szektor beruházása a legfontosabb összetevője egy ország gazdaságának, két fronton is pörgeti ugyanis a GDP-t: egyrészt a beruházás azonnali értéket és munkahelyet teremt, másrészt javítja a gazdaság hosszú távú növekedési lehetőségeit, vagyis távlatilag is munkahelyet és fellendülést ígér. Az is látszik ugyanakkor, hogy ezeket a beruházásokat nem az államnak kell megtennie, az állam annyit tehet, hogy minden lehetséges eszközzel támogatja a magánszektor beruházásait, és olyan környezetet teremt, amely ideális ezen beruházások és befektetések megvalósításához.

Mit tehet tehát az állam? Rövid távon a legnagyobb segítség, amit egy állam a magánszektor beruházásaiért megtehet, az az adminisztratív akadályok lebontása, a korlátozó szabályok enyhítése és a liberalizáció. Minél kevesebb a korlát, a szabály, minél egyszerűbb az adminisztráció, annál több beruházás fog megvalósulni. Emellett az állam további feladata, hogy hiteles költségvetési politikát folytasson és erősítse a jogbiztonságot, ami összességében hozzájárul a stabil makro környezethez és ahhoz, hogy a kamatok alacsony szinten stabilizálódjanak.

Emellett az állam beruházási támogatásokat adhat és kedvezményes hitelkonstrukciókat kínálhat, hosszabb távon pedig az infrastruktúra és az oktatás fejlesztésével – vagyis a humántőke bővítésével – járulhat hosszá a beruházások fellendüléséhez. Eric Labaye ebben látja Európa felemelkedésének kulcsát, a magánszektor beruházásaiban, ehhez azonban az kell, hogy az állam ne aktív szereplőként lépjen föl, hanem támogató barátként.

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Az egykulcsos adó nyertesei és vesztesei

Kaszálnak a londoni magyarokon

Megfojtja magát Európa

Devizahitelek: miben hibáztak biztosan a bankok?

Furcsa világot teremtett a válság

Az évszázados dunai árvíz csak a kezdet?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr25641466

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Husz_János_Puszita 2013.11.21. 16:18:55

Végre egy értelmes ötlet. Már csak kereslet kellene, akinek eladják a beruházásaik gyümölcsét. Uppsz.

zona62 2013.11.21. 19:42:14

Touché!:)
Persze van pénz,töméntelen,mivel a világon a bérjövedelmek-tőkejövedelmek 1960-as 80%/20%-os aránya már a 2000-es évekre 60%/40%ra módosult (és utóbbi rohamosan nő azóta is).
Csak hát azok a pizek befektetésre és nem elfogyasztásra várnak.
Befektetés meg nincs,mivel az emberek megégették magukat a válságban,nem akarnak jobban eladósodni,főleg nagyobb kamatokon,pláne változó kamatlábbal.
A kör bezárult.

na4 2013.11.21. 23:44:10

És ne felejtsük el a drasztikus adócsökkentést sem. Azért nem fog hajtani senki, hogy ingyenélöket jóllakasson.

nyuggernyúzó 2013.11.22. 00:10:57

@na4: Radikális újraelosztás csöki kellene. Segyélyezést, nyugdíjazást meg kell szüntetni. Ha valaki jobban akar élni, az tanuljon, dolgozzon, nemás pénzét akarja elvenni.
Rám ne számítsanak a herék, én már kivontam a pénzeimet innen.

♔batyu♔ 2013.11.22. 08:51:06

Itt nálunk úgy, hogy 20 évre jobboldali kormány marad.

különvélemény 2013.11.22. 08:57:37

Az eddigi modell arra épült hogy az emberek korlátlanul fogyasztanak.
Ennek vége, innentől az egyetlen megoldás, ha valahogy az emberekhez juttatsz pénzt, azok többet vásárolnak, ami még több pénzt hoz, ami visszazökkentené a gazdaságot a korlátlan fogyasztás felé.

Csakhogy ezt befektetéssel nem tudod elérni, mert a mai gyártástechnológiákkal nagyon kevés ember kell a termékek gyártásához, így csak kis mértékben nő a vásárlóerő, sokkal kisebb mértékben, mint az előállított termékek ára.
Odaadni meg nem fogja egyetlen cég sem.

Ez a hátulütője annak, hogy egyre egyenlőtlenebb a pénz eloszlása a világon.

Jó példa erre az apple akinek kintragadt több mint 100 milliárdja usán kívül, de esze ágában sincs bevinni, nehogy már adót fizessen, valamint befektetni sem tudja, mert nincs mibe. De többet sem fizet a munkásoknak, mert leszarja, így ezt a pénzt gyakorlatilag kivonta a gazdaságból.
Az ilyen cégek a legkártékonyabbak a világon.

Gyingizik 2013.11.22. 09:35:36

De hiszen eddig is ez volt, nem? Az állam "beruházási támogatásokat adott és kedvezményes hitelkonstrukciókat". Fejlesztette EU-s és állami pénzből (pl. önkormányzatok saját erő) az infrastruktúrát (közutak, autópályák stb.). Tízszeresére duzzasztottuk az egyetemisták/fősulisok arányát a rendszerváltás előttihez képest. Bevezettük az EU belső piaci irányelveket vagy 5 éve (bürokratikus szabályok egyszerűsítése).
Ebben az elemzésben semmi újdonság nincsen, sőt a működésképtelen ortodox szabad piacos közgazdaságtani dogma mantrázása, hogy az állam mindenből vonuljon ki (tehát pl. hogy ne legyen állami vállalat, hanem az erre fordított pénzt adják át állami támogatásként a multiknak).

Pirosszka79 2013.11.22. 09:39:09

Esetleg nem lehetne a gyártási folyamatokat "hazahozni" Európába Kínából, Koreából, Indiából, Taivanról, Thaiföldről és hasonló helyekről? Mondjuk ha az európai nagytőke kicsikét visszavenne a nyereségvágyból, mert már így se fognak éhen halni, és ezzel munkahelyet adna az európai embernek, akkor egyrészt abból az európai embernek jövedelme lenne, ami közvetlenül adófizetést eredményez, amiből vásárolni tudna, ami közvetlenül és közvetetten adófizetést eredményez, esetleg megtakarítani tudna, a megnövekedett adóból pedig számtalan dolog finanszírozható lenne :(

Borenbukk 2013.11.22. 09:45:09

@Gyingizik: Nem erosseged a szovegertes, ugye?!

ati27 2013.11.22. 10:24:26

@♔batyu♔:
Màrmint Orbànékra gondolsz? Osztàn miben jobboldaliak? Ja, hogy kitömik az egyhàzakat pízzel? De felőlem maradhatnak még 20 évig...

Gyingizik 2013.11.22. 10:49:42

@Borenbukk: Mire gondolsz? Vmit félreértelmeztem talán? Világosítsd meg az elmémet, hiszen úgy tűnik te pengén vágod a témát.

Borenbukk 2013.11.22. 11:01:16

@Gyingizik: Pengen vagom a temat? Marhogy tudok ertelmezni 10 osszefuggo modatot?
Eppen arrol pofazik itt az urge, hogy az allam hiaba ont penzt igy ugy a gazdasagba(A szimpla adokedvezmeny, es a felesleges allami beruhazasok ugyanugy penz ontest jelentenek). Hitelbe veri magat es ugy is keves a penz. Ellenben a vallalatoknal iszonyatos mennyisegu toke varja, hogy befektethessek, es felporgesse a gazdasagot. Talan az allamnak azon kene meloznia, hogy azt meg tudja mozgatni. Hogy ez lehetseges-e, es hogyan, azt nem tudom, de ez kb. pont az ellenkezoje annak, amiert te a postot es az elemzest hibaztatod.

Gyingizik 2013.11.22. 20:13:33

Gondoltam, hogy nem tudod értelmezni, és még ráadásul okoskodsz is. Ha ott a (külföldi) cégeknél a nagy zseton, mi a francért kellene beléjük tölteni? A "szimpla" adókedvezmény talán nem érinti a vállalatokat? Milyen fölösleges állami beruházások vannak? Csak nem az "infrastuktúra fejlesztésére" gondolsz? Ha fölöslegesek ezek a beruházások, akkor jobb lenne pl. a hankook gumigyárba még több állami támogatást/adókedvezményt tölteni? Maga a cikkíró írja, hogy "az állam beruházási támogatásokat adhat és kedvezményes hitelkonstrukciókat kínálhat" ami ugyanaz, mint korábban: a multikba tölteni az állami támogatást és az adókedvezményt. Ráadásul ugye magyarnarancs/hvg módra megint "kiderül", hogy az állam a hibás a válságért (nem mondjuk a shortoló bróker, fedezet nélküli hitelt kihelyező bankár), mert nem jól támogatott.