Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Magyarország mint rabszolgatartó

2013.10.25. 08:31 Pénzügyi Szemle

Földünkön ma mintegy 30 millió embert dolgoztatnak rabszolgaként. Ki gondolná, hogy Magyarország az 54. legjelentősebb, Moldova és Oroszország pedig – különböző kalkulációk alapján - a 6. legjelentősebb rabszolgatartó?

Elsőre kicsit vadnyugatinak tűnhet a felmérés, mindenképpen megdöbbentő ugyanakkor, hogy a Global Slavery Index kalkulációi szerint Földünk mintegy 160 országban közel 30 millió rabszolgát dolgoztatnak. A modern rabszolgaság természetesen elsősorban a „szegényebb” feltörekvő országokra jellemző, ahol a legjellemzőbb formák az adósrabszolgaság, a prostitúció, a gyermekházasság, a szervezett koldulás, a nem ellenőrzött börtönökben dolgoztatott fegyencek, vagy a feldolgozóiparban és bányászatban működő rabszolgaság. Afrikában a mai napig jellemző a klasszikus jobbágyság, ahol a helyi „földesúr” szolgálata apáról fiúra száll. Az eredeti elemzés itt érhető el.

rabsz_nagy.jpg

A kalkulációban szereplő 30 millió rabszolga mintegy fele, egészen pontosan 14 millió Indiához köthető, miközben a sorrendben következő Kínában közel 3,0 millió, Pakisztánban 2,1 millió, Nigériában pedig 700 ezer rabszolgát tartanak. A lista három szembetűnő érdekességet is rejt. Az első ezek közül, hogy Magyarország a 160 elemű listára a csehekkel holtversenyben az 54. legjelentősebb rabszolgatartó országként került fel, több mint 35 ezer rabszolgával – a rangsort a rabszolgaként tartott lakosok és a teljes népesség aránya alapján képezték -, megelőzve ezzel olyan hírhedt országokat, mint Afganisztán, Bolívia, vagy épp Bangladesh.

A másik érdekesség, hogy a relatív listán - rabszolgák/teljes népesség – a határainktól nem messze elterülő Moldova a cseppet sem megtisztelő 6. helyezést érte el, miközben az abszolút listán - rabszolgák száma, népességtől függetlenül - Oroszország végzett a 6. helyen, több mint 510 ezer rabszolgával.

A rabszolgaság elleni harc az egyik legkilátástalanabb küzdelme a fejlett nyugati országoknak, a feltörekvő országokra ugyanis jellemző a termelési lánc ellenőrizhetetlensége, ami táptalaja a kényszerrel dolgoztatottak foglalkoztatásának. Ha körülnézünk magunk körül, akkor komoly esély van arra, hogy karnyújtásnyi távolságon belül találunk valamit, ami modern rabszolgák keze munkáját dicséri. A kakaóbab a csokinkban, az alkatrész a telefonunkban, vagy valamelyik ruhadarab, amit épp viselünk.

A nagy nyugati cégek egyelőre úgy próbálják meg felvenni a küzdelmet, hogy csakis ellenőrzött forrásokból vásárolnak, és megkövetelik a feltörekvő világban székelő partnerektől, hogy tegyék lekövethetővé a teljes termelési láncot. A kérdés már csak az, hogy lehetnek-e erősebbek a rabszolgaság elleni küzdelem erkölcsi motivációi a profitérdeknél…

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Legyen magasabb a nyugdíj?

Így kellene módosítani az államadósság-szabályt

Dickens és a magyar pénzügyi válság

Megint meg kell menteni az önkormányzatokat?

Eszetlenül öntjük a kukába az ételt

Elkerülhettük volna az összeomlást?

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr365592483

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2013.10.25. 09:21:59

Régóta itt van már az ideje, hogy Izaura felszabadítsa Mátészalkát...

Diorella Queen 2013.10.25. 11:19:12

Bárki lehet szabad,de cserébe le kell mondani a civilizáció minden vívmányáról és a közösségi létről is.

bankvezér 2013.10.25. 12:15:12

@Jóképességű Takarítónő:
Te képes lennél lemondani a civilizációról a szabadság érdekében? :)

Diorella Queen 2013.10.25. 16:37:21

@bankvezér:Csak rövid ideig.Láttam műsort a discoveryn,ahol egy pasi elment valami nagy erdőbe távol a civilizációtól és egy hónap elteltével már annyira éhezett és depis volt,hogy majdnem meghalt.Végig vette saját magát kamerával.Tehát egy hónapig bírta.Nemvolt valami jó vadász és egyedül volt.
Lehetséges hogy csapatban,több emberrel sokkal könnyebb lenne elviselni a civilizáció hiányát.

bankvezér 2013.10.25. 17:28:20

@Jóképességű Takarítónő:
Csakis párban szabad elvonulni a világtól!

inf3rno 2014.10.28. 22:56:10

Nekem annyira nem meglepő a 38.000-es szám itthonra. A Dunától keletre többségében a romák a saját lányaikat adják el prostinak, illetve "csicskáztatják" a lecsúszott embereket, pl alkoholistákat. Egyszerűen nincsen jogi szabályozása a dolognak. Nyugaton pl. a családon belüli erőszakot, vagy rabszolgatartást hivatalból ki kell vizsgálnia a rendőrségnek, nem kell hozzá feljelentés, így pl ha megfélemlítés miatt visszavonják a vallomásaikat, akkor is ugyanúgy megy tovább az ügy. Itthon sajnos a jogászaink túlságosan el vannak foglalva a jogi kiskapuk gyártásával és a saját meggazdagodásukkal ahhoz, hogy érdemi munkát végezzenek...