Pénzügyi Szemle Online Blog

A blogot a penzugyiszemle.hu szerkesztői írják. A portálon cikkeink, tanulmányaink teljes terjedelemben megtalálhatók, és teret adunk a szakmai vitának is. Ingyenes regisztráció itt.

Kövessen minket a Linkedin-en!

A Pénzügyi Szemle online hírei

    • Japán és a folyamatos monetáris lazítás
      Az Egyesült Államok nem engedheti meg magának, hogy további hosszú évekig fenntartsa a laza monetáris politikáját, hisz óvakodnia kell az inflációtól. De mi a helyzet azokban az országokban, ahol a gazdaság természetes folyamataiból eredően folyamatos a deflációs nyomás?

    • Az újraelosztás lehet a megoldás a gazdasági problémákra
      Ha van stabil gazdasági növekedés, akkor a felmerülő problémákra megvan a megoldás: maga a növekedés. Hiába jön tehát egy válság, egy fenntarthatatlan adósság, a problémákat megoldja a stabil növekedés. De mi a helyzet akkor, ha ez a stabilitás elvész?

    • Szükség van az 500 eurósokra az eurózónában
      Az 500 eurósok legnagyobb használója az alvilág, az EKB korábbi igazgatója mégis úgy látja, hogy a bankjegyekre szükség van, mégpedig biztonsági okokból. Az eurózónát ugyanis egyszer már megmentették az 500 eurós bankók.

    • Nyugdíjak: egyre fontosabb az előtakarékosság
      Az Egyesült Államok társadalma elöregedőben van, csakúgy, mint számos más fejlett országban. Ebben a környezetben az állami nyugdíjak vásárlóértéke egészen biztosan csökkenni fog, ami különösen az alsó jövedelmi harmadban okozhat nehézségeket.

    • Ronald Coase - itt és most
      Ronald Coase szerint a közgazdászokra az igazán érdekes kérdések az intézmények - vagyis a társas játékszabályok - középső szintjén várnak. Súlyos tévedés, pontosabban tudatlanság azt hinni, hogy a piacgazdaság intézményei triviálisak, és elintézhetők az olyan sommás állításokkal, mint hogy „magántulajdonra és szerződéses szabadságra van szükség".

    • Amerikai állampapírokat vásárolhatna az EKB
      Az eurózónában komoly problémát okoz a rendkívül alacsony infláció és a lassú gazdasági növekedés. Ha az Európai Központi Bank amerikai állampapírokat vásárolna, azzal egyszerre oldhatná meg a gondokat, úgy, hogy az uniós szabályok sem sérülnének.

    • Rossz célpontra lőttek a görög megszorításokkal
      Miközben Írországban és Portugáliában remekül halad a válság utáni felépülés, Görögország továbbra sem képes a tartós növekedésre. Pedig a megszorítások rendbe tették a költségvetést és a folyó fizetési mérleget is.

Minden napra egy tanulmány

A blog küldetésének tekinti a magyar közgazdasági és pénzügyi kultúra emelését, a gazdasági és pénzügyi kérdések iránt érdeklődők látókörének szélesítését. Ennek részeként minden nap egy-egy, jellemzően külföldi szerzők által jegyzett tanulmányt, elemzést, szakcikket ajánlunk az olvasók figyelmébe. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi tapasztalatok segítik a magyarországi kihívások és problémák jobb megértését, az ezekről való színvonalas vitákat és a megfelelő válaszok megtalálását is. A bejegyzések a szerzők, illetve a Pénzügyi Szemle Online szerkesztőinek véleményét tükrözik. A kommenteket moderáljuk, melynek során az általános moderálási elveket követjük.

Akik figyelnek ránk

ecohu_logo.jpg

hirf.jpg

Kezdjük el aktívan adni-venni a forintot?

2013.07.22. 08:30 Pénzügyi Szemle

Magyarország több fronton is nyerhetne azzal, ha a forinterősödés időszakaiban vásárolná az eurót és építené a devizatartalékait.

A válság előtt és alatt Magyarországon szinte nem telt el úgy nap, hogy ne olvashattunk volna a mindkét irányba komoly kilengéseket mutató forint árfolyamáról, a jelentős devizaalapú adósságról, vagy arról, hogy jó lenne, ha a devizatartalékok szintje magasabb lenne, mondván ez egyfajta védőpajzsot jelenthetne az ország számára válságos időkben. Egy friss elemzés ehhez kapcsolódóan kimutatta, hogy a feltörekvő országok számára ezek a problémák egyszerre is kezelhetők akár, mégpedig úgy, ha aktívan menedzselt árfolyamrendszert használnak. A részletes elemzés itt érhető el.
Buy_sell_nagy.jpg
Ennek a rendszernek - amit a szerzők, Alfaro és Kanczuk, pszeudo-rugalmas árfolyamrendszerként említenek - az a lényege, hogy az adott ország papíron tulajdonképpen szabadon lebegő árfolyamrendszert használ, a színfalak mögött azonban aktív szereplőjévé lép elő a devizapiacnak, folyamatosan adja-veszi a hazai devizát és tartja stabilan az árfolyamot. Olyan, mintha mondjuk a forint hirtelen gyengülésénél az MNB - vagy valamely másik intézmény - eurót adna el, hogy támassza a hazai devizát, egy jelentősebb forinterősödésnél viszont venné az eurót, lassítva ezzel a forint felértékelődését.

Miután a „békeidőkre” a tőkebeáramlás jellemző, ami forinterősítő hatású, ezekben az években az MNB jelentős mennyiségben vásárolná az eurót - tehát építené a magyar devizatartalékot -, míg a nemzetközi gazdasági sokkok alkalmával adná az eurót és venné a forintot, vagyis leépítené a devizatartalékot.

Ez a „kiegyenlítő rendszer” több előnnyel is bírna. Egyrészt a vásárlásokkal az MNB kiegyenlíthetné a forintpiac ingadozásait, ami növelné a kiszámíthatóságot a gazdaságban, ennek megfelelően javítaná a növekedési kilátásokat. Másrészt „békeidőben”, vagyis amikor a külföldi befektetők hozzák ide a devizájukat, sem erősödne számottevő mértékben a forint, ami javíthatná az exportszektor versenyképességét. Harmadrészt válságok alatt a felépült devizatartalék egyfajta védőpajzsként szolgálhatna, és segítene megállítani a forint esetleges zuhanását, arról nem is beszélve, hogy a devizatartalék fedezetet nyújthatna az ország devizában fennálló adósságaira.

Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a devizatartalék tartásának vannak költségei, a kutatók számításai szerint ugyanakkor egy ilyen aktívan kezelt árfolyamrendszer hosszú távon összességében többet hoz a konyhára, mint amennyit visz. Nem véletlen, hogy egyre több nagy feltörekvő piaci ország kezdi alkalmazni, Törökországtól Kolumbián át egészen Brazíliáig. 

Ha tetszett a poszt, olvassa el korábbi írásainkat is!

Keményen dolgoztatják a nyugdíjasokat

Összebútorozna az USA és az Európai Unió

Napi 16 óra melóból sem lehet megélni?

Magániskola vagy állami? - Hova vigyük a gyereket?

Ezért csúszott le Olaszország

Hátulról is támadnak a devizahitelek

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyiszemle.blog.hu/api/trackback/id/tr615406111

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bankvezér 2013.07.22. 08:56:19

Ezt a cikkben leírt árfolyampolitikát Magyarországon is alkalmazták. Sikerült is vele csődbe juttatni a devizanyilvántartású hitellel rendelkezőket. A tanulmány szerzői Magyarország esetében nem ajánlották volna.

bankvezér 2013.07.22. 09:08:28

Ha adósok nagy tömege tényleg devizahitelt kapna és azt váltanák forintra, akkor ettől a váltástól a forint jelentősen erősödne és a deviza jelentősen gyengülne. Ha az így kialakult árfolyamba nem "piszkálna bele" valaki-valami, akkor az adósok ezen a gyenge devizaárfolyamon fizetnék vissza hiteleiket. Mire visszafizetnék, helyreállna (visszaerősödne) a kezdeti, - amelyen felvették a devizahitelt - forint/deviza árfolyam . Így nem érné az adósokat árfolyamvesztesség.
A cikkben leírt aktív adás-vétel ezt szétrombolja, és súlyos kárt okoz a devizahitellel rendelkezőknek.

is 2013.07.22. 11:01:22

@bankvezér: neked le kellene cserélni a nickedet, annyira primitíven írtad ezt le. a devizahiteles olyan kis hal, hogy se nem oszt, se nem szoroz az árfolyamban, még olyan számban sem, mint ahányan Magyarországon vannak. a svájci frank árfolyamot nem a devizahitelezés mozgatta se 2008 előtt, se 2008-ban, se 2008 után. a teljes magyar devizahitel állomány pártízmilliárd svájci frank, több év alatt felvéve, és sok év alatt visszatörlesztve. ez egy olyan kis volumenű carry-trade, aminek semmi, de semmi hatása nincs az árfolyamra a rendes mennyiségű carry-tradek mellett.

is 2013.07.22. 11:03:35

Látatlanban: az elemzés nyilván nem számolt azzal, hogy egy aktív menedzselés 1. több költséggel jár 2. visszahat az árfolyamra, tehát lecsökken az ingadozás, és így az ezen elérhető nyereség. a ténylegesen megvalósult, nem aktívan menedzselt múltbeli árfolyamokkal számoltak. erre fogadni is hajlandó vagyok kisebb tételben.

aaa000 2013.07.22. 11:09:11

Hosszú távon a forint árfolyama gyengül a dollárhoz vagy az euróhoz képest névértékben, elég csak megnézni, hogy 10 vagy 20 évvel ezelőtt mennyi volt az árfolyama. Ha azonban aktívan akarna vele kereskedni az állam, akkor megvan az esélye annak is, hogy rossz irányban ad el vagy vesz, mivel előre senki nem tudja megmondani az árfolyamot. Kivéve persze, ha jön egy váratlan kormányzati bejelentés, amire rögtön jelentősen változik (általában csökken) a forint értéke a főbb devizákhoz képest. Ez viszont már piacbefolyásolás lenne. Tehát az ügyleteken veszíteni is lehet, és ilyen esetekben rögtön jöhet a támadás az ellenzék, a nem kormánybarát újságok, stb. részéről. És ha már a kormányzat a forinttal kereskedne, miért ne tehetné meg a tulajdonában lévő már értékpapírokkal, mondjuk a MOL részvényekkel is? Ekkor lenne bizonyos kényszer is, hogy piacbarát politikát folytasson, hogy az árfolyamok felfelé menjenek. Persze, a piacbefolyásolás lehetősége itt is felmerülhet. Egyszóval, egy aktív kormányzati kereskedésnek lehet rossz kimenetele is, nemcsak gazdasági-pénzügyi, hanem politikai oldalról is, amit nehéz lenne magyarázni az amúgy is bank -és tőzsdeellenes magyaroknak. Ráadásul a kormányzati retorika az ilyet már "spekulációnak" minősítette, most meg a kormányzat saját maga tenne ilyet?

bankvezér 2013.07.22. 11:28:12

@is:
"...annyira primitíven írtad ezt le."

Azért fogalmaztam így,hogy számodra is érthető legyen. De úgy látom, mégsem érteted meg. :((
Ha jól emlékszem Pete Péter professzor blogján már párszor szénné égetted magadat, de úgy látom, továbbra is kitartóan próbálkozol. :(( (Most kokszoltatod magadat.)
A magyar "devizaadósok" adóssága a GDP 40 százalékának felel meg. Aki ezt jelentéktelennek tartja, az az ember szerintem álljon inkább ároktakarító közmunkásnak, mert másra nem alkalmas!!!
Aki már 2006-2008 között is élt, az emlékezhet rá, hogy ezen időszakban az euró egészen 230 forintig, a CHF pedig 140 forintig gyengült. Ez vajon mivel magyarázható, ha nem azzal, hogy nagy tömegben devizát váltottak forintra?
Egyébként azt hiszem értem már, hogy az "is" nicknevűhöz hasonló szerencsétlenek miért nyomulnak felém folyamatosan ostobaságokkal: azért mert annyira egyszerűek,hogy képtelenek különbséget tenni, mikor fogalmazok komolyan, és mikor ironizálok, vagy gúnyolódom.

bankvezér 2013.07.22. 11:45:24

@aaa000:
"Hosszú távon a forint árfolyama gyengül a dollárhoz vagy az euróhoz képest névértékben, elég csak megnézni, hogy 10 vagy 20 évvel ezelőtt mennyi volt az árfolyama."

10 évvel ezelőtt más árfolyam-politika volt érvényben. A forint egyébként az euróhoz van kötve bizonyos ingadozási sávon belül.

is 2013.07.22. 17:50:44

@bankvezér: vegyünk néhány adatot a kommentedből, aztán röhögjünk együtt:
1. a devizahitelállomány a magyar GDP 40%-a (2008-ban, nyilván), és csak emiatt ment le az árfolyam 140Ft-ra: a) mint írtam, több év alatt sikerült ezt elérni, tehát maga az összeg nem releváns, csak a lehívási tempo. az sosem haladta meg a havi 200 milliárd forintot, azaz _havonta_ kevesebb volt, mint egymilliárd euro. b) a svájci frank ilyen mértékben természetesen folyamatosan rendelkezésre állt, ott semmilyen hiány nem lépett fel (ha fellépett volna, akkor persze erősíti a frankot), a konverzió forintra pedig úgyis az MNB-n keresztül ment, amely pedig korlátlanul adott forintot hozzá. sehol nincs olyan piaci, tőzsdei konverzió, ami az árfolyamot érdemben mozgatná. c) az olcsó hitel miatt (mintha akkor vitték volna le a kamatokat rohamtempoban a FED-ben, ugye) a hitelező országokban egyenesen túlkínálat teremtődött a hitelező devizából, de nem magyar irányba, hanem minden irányba, bármely hitelre. d) természetesen az, hogy az egy-két havi árfolyam erősödésre ez magyarázat kívánt lenni, viszont a 2008 ősztől tapasztalható erősödéssel pont ellentétes lenne (a törlesztés 15-20 év alatt fog megvalósulni, tehát nagyon lassan, cammogva vinné vissza az árfolyamot), az helyből megkérdőjelezi annak komolyságát. e) www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/lakashitel/lakashitel1212.pdf : 2012 végén a devizahitelek a GDP 6%-át tették ki. 2012-ben a magyar GDP nem tért el érdemben a 2008-astól, úgyhogy te azt állítod, hogy a devizahitelek kb. 85%-át már letörlesztették, hiszen 2008-ban 40% volt. na ez ugye nem igaz, ha már csak 15% ketyegne, akkor már semmi gond nem volna. akkor pedig nem volt 40%, legfeljebb a teljes lakáshitel-adósság, aminek fele viszont forintban van (korábban, későbben vették fel). akkor viszont már csak 20%-ról beszélünk, mint árfolyammozgató tényezőről.

ez az állítás eddig csak 5 sebből vérzik.

2. 140ft-os árfolyam 2008-ban: talán érdemes megnézni az olyan jelentéktelen keresztárfolyamokat, mint EURUSD hát nem elment 1,60-ig a nyáron, aztán meg beborult 1,30-ra? nem lehet, egészen véletlenül, hogy 2008 nyarán mégis inkább ez a mozgás határozta meg a teljes forexet minden keresztben, és nem a magyar légfing devizahitelezés? vagy együtt dübörögtek a hídon át?

több adatot, tényt, sajnos nem találtam, pedig egészen élvezetes látni, ahogy a valós pénzügyi élettől elrugaszkodottan, féladatokból, félmagyarázatokból gőgös ex-cathedra kinyilatkoztatások próbálnak születni. nem csak a király, a bankvezér is meztelen.

is 2013.07.22. 18:20:08

@is: na tessék, én is elnéztem valamit. az 1. e) nem igaz, mert nemcsak lakáshitelek voltak. szóval legyen 40% GDP arányosan, a többi áll.

bankvezér 2013.07.22. 18:46:06

@is:
40 % helyett 6 % ???
Neked alapvetően hiányosak az ismereteid.
Ha ezt az alapadatot ennyire rosszul vetted fel, akkor nem kaphatsz helyes eredményt.
Természetesen nem értek egyet a hosszú válaszoddal, de nincs türelmem részletesen cáfolni. Már megint beégtél. (Jól mondtam korábban, hogy most kokszoltatod magadat.) :))

aaa000 2013.07.23. 08:56:03

@bankvezér:
Én fordítva tudom. 2008-ig működött a ± 15,00%-os árfolyamsáv, amit akkor megszüntettek, azóta szabadon lebeg a forint. Igazából nem lehet tudni, hogy jelenleg pontosan milyen árfolyamot látna jónak az MNB és a kormány, de a mostani jelentős exporttöbblet valószínűleg nem létezne, ha a forint jóval erősebb lenne. Egyébként az árfolyamsáv esetén is van lehetőség a forint gyengítésére vagy erősítésére adminisztratív eszközökkel: vagy az árfolyamsávot tolják ki vagy húzzák össze, vagy pedig a sáv közepét le -vagy felértékelik. Mindegyikre volt példa az árfolyamsáv alkalmazásának idején.

bankvezér 2013.07.23. 09:22:09

@aaa000:
Én meg úgy tudom, hogy most is van árfolyamsáv, csak szélesebb, mint korábban. A 320 forintos euró simán belefér a mostani sávba.

aaa000 2013.07.23. 09:45:15

@bankvezér:
Itt van a jegyzőkönyv az árfolyamsáv eltörléséről hozott döntésről. Azóta ebben nem történt újabb döntés.
www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Monetaris_politika/mnbhu_monetaristanacs/mnbhu_mt_jegyzokonyv/Minutes_20080225.pdf

bankvezér 2013.07.23. 10:49:30

@aaa000:
Szép kis jegyzőkönyv. Legalább a "devizaadósok" ebből megtudják, kit kell felkötniük. :))
Miután a bankárok az egész országot eladósították devizában nyilvántartott hitelekkel, azután felszabadították az árfolyamot, ezáltal megszűnt az MNB-nek az a kötelezettsége, hogy a forintárfolyam érdekében beavatkozzon. Egyébként pedig már nem is lett volna miből beavatkoznia.
Azt azért rögzítsük, hogy bár nincs törvényi kötelezettsége az MNB-nek árfolyamügyben, de attól még bármikor, bárhogy beavatkozhat. Ezt a lehetőségét a törvény nem vette el. Szerintem az MNB él is ezzel.